A legfiatalabb baba 3, a legidősebb 19 hónapos. A pár rajtuk kívül együtt él az anyuka, Kristina korábbi kapcsolatából származó 6 éves, és a férj, Galip kilenc idősebb gyermeke közül az egyikükkel. Azt mondják, mindenképpen minél több gyereket szerettek volna minél rövidebb idő alatt, emiatt döntöttek a béranyák mellett. Vajon hogy működik egy ekkora család? Kristina bevallása szerint a szakácsok, takarítók és adminisztrátorok mellett 16 bentlakó dada segíti őt, és még így is minden perce eseménydúsan telik. Címke "legfiatalabb anyuka" | Bumm.sk. A gyerekek korban nagyon közel állnak egymáshoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy egymás játszópajtásai legyenek, ugyanakkor nagyon sokan vannak, ez pedig könnyen rivalizáláshoz vagy egy-egy családtag figyelmen kívül hagyásához vezethet. S akkor még nem ejtettünk szót a szülőkről: az apa 57 éves milliomos vállalkozó, az orosz származású, 24 éves anya pedig otthon van a gyerekekkel. Igyekszik mindenből kivenni a részét, amiből csak lehet, komolyan veszi a feladatát. Állítása szerint egyedi és különleges a kapcsolata mindegyik gyerekével, és minden anyának azt kívánja, bárcsak minden idejét a gyerekeivel tölthetné.
Amikor sétálni visszük Islát, mindenki azt gondolja, hogy ő a kislányunk. Általában elmagyarázzuk a helyzetet, ilyenkor életük sokkját élik át. A legtöbben el sem hiszik, ami teljesen érthető, hiszen a harmincas éveink elején járunk. Az eleje őrült kavarodás volt, de megszerettük az új szerepünket, mint nagymama és nagypapa. Fiatal nagyszülőnek lenni azt jeleni, hogy több időt tölthetünk az unokánkkal, tovább gondoskodhatunk róla, és talán a dédunokánkat is láthatjuk még A nagymama hozzátette: pontosan tudja, lánya min megy keresztül fiatal anyaként, de maga hozta meg ezt a döntést, és ő is teljességgel felnőtt a szerepéhez. Sőt, Charmaine még dolgozni és vállalkozást indítani is képes volt a baba mellett. Ebben segít, hogy mivel a család egy fedél alatt lakik, a nagyszülők sokszor vigyáznak az unokára.
Lehetőségeinkhez mérten a jövőben is igyekszünk nekik segíteni. Ez úton is részvétünket fejezzük ki a családnak. "
Valójában sajnos nem ez a helyzet. Az assay módszerek közötti variabilitás miatt az egyedi eredmények interpretációja meglehetős bizonytalanságot hordoz. Az egyszeri 25(OH)D mérés gyakorlatilag a D-vitamin státusz pillanatfelvételének tekinthető. Ahogy említettük, ez az év során szezonálisan változik, főként a napfényes órák számával függ össze. Arra nézve nincsen adatunk, hogy a 25(OH)D szezonális ingadozása egészségünkre milyen konkrét hatást gyakorol. Egy bizonyos, a nyáron észlelt alacsonyabb D-vitamin szint ( Mit mutatnak az epidemológiai vizsgálatok? Számos tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni a D-vitamin státusz epidemiológiai és meta-analízis vizsgálataiból származó eredmények interpretálásakor. Néhány szempont: 1. Bizonyos vizsgálatok az előre szelektált abszolút értékek mentén (25(OH)D 2. A vizsgálatok ún. "kvantilis" csoportjainak definiálása fontos, mivel a legtöbb vizsgálat mutat olyan értelmű összefüggést, hogy a D-vitamin státusz és a betegségkimenetel összefügg, valamint hogy az igen alacsony 25(OH)D-szint nagyobb kockázattal jár.
A megfigyeléses vizsgálatok interpretációs hibái A másik problematikus kérdés, hogy az evidenciák főként megfigyeléses adatokon alapulnak. A serum 25(OH)D-szintet befolyásolja a testtömegindex, a fizikai aktivitás, az étrend, melyek a betegségkimenetelt is befolyásolják. A zavaró tényezők teljes körű kiküszöbölése majdnem lehetetlen. Ha nincsenek prospektív (vizsgálati) adatok, szinte képtelenség megállapítani, hogy pl. az alacsony 25(OH)D-érték a betegség előzménye volt vagy annak következménye. Egy újabb meta-analízisben pl. a 25(OH)D-szint és az emlőrák között fennálló evidencia ereje csökkent, amint a vizsgálati elrendezés minőségjavítása megtörtént. Az irodalomban számos példa található, ahol a megfigyeléses vizsgálatban észlelt betegség esetén szupplementációt alkalmaztak, de az eredménytelen volt, vagy éppen a várttal ellentétes eredményt hozott (pl. antioxidánsok adása, béta-karotin, HRT, homocystein alkalmazás). A D-vitamin tekintetében azt mondhatjuk, hogy a csontokra és az elesésekre gyakorolt hatás látszik igazoltnak randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján, a többi betegségben eseti és nem konzisztens az összefüggés.
Ausztrália területén gyakori jelenség a populáció D-vitamin hiánya, az azonban nem ismeretes, milyen mennyiségű D-vitamin szupplementációt rendelnek az orvosok. A szerzők célja e kérdés elemzése volt: milyen klinikai döntéshozatal előzi meg mérhető vitaminhiány esetén a betegek számára történő D-vitamin rendelést. A D-vitamin assay vizsgálatok nem konzisztensek és pontatlanok, gyenge bizonyítékunk van az optimális 25-hydroxyvitamin D (25(OH)D) szintről. A D-vitamin hiány és a (hiány)betegségek közötti kapcsolattal összefüggő evidenciák megfigyeléses vizsgálatokból származnak, randomizált, kontrollált vizsgálatok eredményei kevéssé támogatják a D-vitamin pótlás hatékonyságát. Ha mégis adott a kapcsolat, a magasabb kockázat általában az alacsony 25(OH)D szintnek köszönhető: minimális eredményesség csak 50 nmol/l szint felett várható. Újabb evidenciák szerint a nagyon magas és a nagyon alacsony 25(OH)D szint egyaránt nagyobb kockázattal jár. Mindezt összevetve nem egyszerű a 25(OH)D szint alapján történő klinikai döntéshozatal.
Miről tájékoztat a vizsgálat?
Ha pl. a legalacsonyabb kvantilis csoportban a töréspontot nem állítják kellően alacsonyra, ez a csoport heterogén marad (azaz belekerülhet magas és csekély rizikónak kitett személy egyaránt). Egy példa: az egyik vizsgálatban a referenciacsoportra vonatkozó 25(OH)D töréspont 57 nmol/L-ban került definiálásra, így a colon tumor kockázat nem volt szignifikáns. Ugyanakkor jelentős evidenciánk van arról, hogy D-vitamin deficiencia mellett magasabb a colorectalis tumor kockázata. Milyen kockázattal járhat az enyhén magasabb 25(OH)D-szint? Az első jelentések (U-alakú ill. reverz J-alakú összefüggésekkel kapcsolatosan) a prosztatarákkal mutattak összefüggést, ahol az inflexiós pont az 50 nmol/l körüli értéknél volt. Egy ausztrál vizsgálat szerint a nagyobb napfény-expozíció megnöveli a prosztatarák kockázatát, és itt konzisztensnek látszott a 25(OH)D-értékek növekedése is. Hasonló észlelések adódtak egyéb betegségek, pl. : tbc (inflexiós pont = 76–140 nmol/L), korai öregedés (állatkísérletekben), schizophrenia (az újszülöttkori D-vitamin státuszhoz mérten, inflexiós pont = 47 nmol/L), fehérbőrű nők koraszülötteinél (inflexiós pont = 60–70 nmol/L), cardiovascularis betegség (inflexiós pont = 50–90 nmol/L), összesített daganatos mortalitás, és összesített mortalitás (inflexiós pont = 80–100 nmol/L) esetén.
A normál tartománynál alacsonyabb érték a D3 vitamin hiányára, valamint a kalcium anyagcsere elégtelenségére utal a szervezetben. A D vitamin hiányában kialakuló kalcium hiány csontvesztéshez vezet, súlyos esetben megváltozik a csontok szerkezete is. Hozzájárulhat továbbá bizonyos autoimmun betegségek kialakulásához. Az alábbi betegségek okozhatnak alacsonyabb értéket: osteoporosis, krónikus veseelégtelenség, nefrózis szindróma, hyperthyreosis, rachitis, daganat okozta osteomalacia, hyperkalcemia, amit nem mellékpajzsmirigy túlmüködés okozott. Ha a vizsgálat magasabb értéket mutat a normál tartománynál, D-hipervitaminózis áll fenn, mely egyúttal magas kalcium szintre is utal a vérben. Ez járhat émelygéssel, dehidratációval és székrekedéssel is. Nagyon ritkán, jelentős túladagolás esetén kialakulhat D vitamin mérgezés is. Az alábbi állapotok, illetve betegségek okozhatnak továbbá emelkedett értéket: terhesség, sarcoidosis, TBC, lymphoma, tumor kalcinosis, hypothyreosis, hyperparathyreosis, D vitamin kezelés.