A vízi színpadon rendszeresen tartanak koncerteket, színielőadásokat, nyári hétvégeken szabadtéri mozivetítéseket. A szállodán kívül egy kemping, számos panzió és magánszállás is kínál szálláshelyeket. Forrás: Wikipédia
"Azon tavak esetén, ahol a víz minősége jó, a halállományok hatékonyabban képesek ellenállni a klimatikus és a táji elemek megváltozásának, így a fogási adatokban is kisebb változások regisztrálhatók. Mindez hangsúlyozza a vízminőség javítására való törekvések fontosságát, különösen azokban az ázsiai és afrikai térségekben, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős vízminőség-romlás következett be, és mind a mai napig nincs megoldva a vizek minőségének és ökológiai állapotának javítása. Magyar tavak hőmérséklete hd. Mindez az adott régió gazdasága, élelmiszerbiztonsága szempontjából kiemelten fontos" – mutatott rá a kutató, aki szerint az eredmények teljes mértékben egybevágnak az ENSZ 6. fejlődési céljával, mely alapján biztosítani kell a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára. A Michigan State University és a United States Geological Survey által koordinált kutatás a most bemutatott cikk megjelenése után sem áll meg, a vizsgálatokat ugyanis mind regionális, mind globális szinten tovább folytatják.
A kiemeléséig a búvárrégészek itt tanulmányozni tudják a hajót. A következő oldalon bemutatom a többi, mesés magyar tavat is! Forrás: Wikipédia
A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka: (A magyarországi tavak... - E. Daday de Deés - Google Könyvek
2010-ben azonban az olasz Kulturális Örökségek Nemzeti Bizottságának elnöke a festmény egy másik részletére hívta fel a figyelmet: Silvano Vincetti bejelentette, hogy a Mona Lisa női alakjának jobb szemében miniatűr L és V betűket fedeztek fel. Ez erősíti azon feltételezéseket, hogy a festő önarcképét láthatjuk a portrén. A műhöz még egy 2015-ös felfedezés is kötődik. Egy francia tudós speciális fényvisszaverő technikával egy másik portrét vélt felfedezni Mona Lisa alakja mögött. Azt feltételezik, hogy az lehetett Da Vinci első vázlata, aminek tetejére aztán megfestette a világszerte ismert mesterművet. Kép forrása: Getty Images/Christophel Fine Art/UIG Az utolsó vacsora: rejtett dallam Giovanni Maria Pala zenész és számítógép-technológus 2007-ben publikált egy könyvet La Musica Celata címmel, amelyben azt állítja, rejtett dallamot fedezett fel Leonardo DaVinci egyik leghíresebb művében, Az utolsó vacsorá ban. Pala szerint, ha öt vízszintes vonalat húzunk a képre, és a kenyérdarabokat, valamint az apostolok kezeit hangjegyekként olvassuk, méghozzá jobbról balra (ahogy DaVinci a titkos naplóit is írta) egy szomorkás dallam rajzolódik ki belőlük.
A 15-16. században élt, de ma, 2019-ben is mesterien megkomponált titkait próbáljuk megfejteni: Leonardo da Vinci vitathatatlanul az emberiség történetének egyik, ha nem a legnagyobb zsenije, aki úgy a művészetben, mint a tudományban páratlant alkotott. Ha csak megpróbálnánk felsorolni, mi minden volt ő, nagy fába vágjuk a fejszénket: tudós, festő, szobrász, feltaláló, építész, anatómus, zeneszerző, költő, író és matematikus. Egy szóval polihisztor, aki - bár minden területen jelentős nyomot hagyott maga után - leginkább festményei által él a köztudatban. Festészetében jórészt nem egyszerűen értelmezhető képeket, hanem összetett kompozíciókat alkotott bújtatott, értelmezendő részletekkel. Misztikus játékot játszott tükörfestészetében, mellyel lenyűgöző módon értelmezi újra első ránézésre klasszikus témájú képeit, és vezeti el megtekintőjét egy párhuzamos világba. A tükörfestészet lényege, hogy a festmény egy bizonyos vonalára tükröt helyezve egy új alakzat rajzolódik ki a szemünk előtt, akár újabb értelmezést adva a képnek.
A zene Pala szerint leginkább egy rekviemre hasonlít. A feltevésnek sok kritikusa akad, de tény: DaVinci sok más mellett zenésznek is kiváló volt, így talán nem is olyan elképzelhetetlen, hogy tudatosan bújtatta a hangjegyeket a kezek és a kenyerek közé. Kép forrása: Getty Images/Universal History Archive 2. Giorgio Vasari: A marcianói csata, és ami alatta van A firenzei Palazzo Vecchio (Régi Palota) egyik termében van egy freskó Giorgio Vasaritól A marcianói csata címmel. Ezen található egy ici-pici zöld lobogó "Cerca, trova" (vagyis "Aki keres, az talál") felirattal, amely hatalmas izgalmat keltett a művészet szerelmeseinek körében. Maurizio Seracini művészettörténész utalásként értelmezte arra, hogy Leonardo DaVinci Anghiari csata című, rég elveszett (vagy megsemmisült) műve rejtőzik Vasari freskója mögött, ezért 2011-óta vizsgálják, így van-e, de egyelőre eredménytelenül, nincs bizonyosság. És ha lenne is, jönne a dilemma, hogy akkor tegyék-e tönkre Vasari munkáját, hogy hozzáférjenek az Anghiari csatá hoz, ami ki tudja, milyen állapotban van.
Az azonban egyelőre rejtély, hogy Leonardo da Vinci miért festett egy másik művet az eredeti vázlatra. Annyi bizonyos, hogy nem csupán "A sziklák szűze" esetében tette ezt meg: alig egy hónapja a Newcastle-i Northumbria Egyetem csapata kimutatta, hogy a Keresztelő János lefejezését ábrázoló festmény alatt egy Jézus születését megörökítő, jellegzetes jelenet bújik meg.
Tempera és olajjal készítve, a vakolatkészítés rétegein, ezt a freskót festették a A milánói Ludovico Sforza herceg, Da Vinci védőszentje. A történelem egyik legcsodálatosabb művének tekintve a mű az Újszövetség szerint a Názáreti Jézus életének egyik legdrámaibb pillanatát fedi le. Alapja: János 13:21, Jézus utolsó vacsorájáról szóló rész, amely bejelenti, hogy tizenkét tanítványa közül az egyik elárulja őt. Vicces tény: Dan Brown a "Da Vinci-kód" című regényében arról biztosít, hogy a Jézustól jobbra álló alak nem János, hanem nő. Ezt az állítást cáfoljuk, amikor megfigyeljük azokat a rajzokat, amelyeket a művész készített a munka előtt, ahol látható, hogy ő a legfiatalabb János apostol. La Gioconda vagy La Mona Lisa (1503-1519) Leg ikonikusabb munkája ez a portré Lisa gherardini, Francesco del Giocondo felesége. A Mona Lisa (mona, hölgy régi olasz nyelven) hírnevét nagyrészt az alkalmazott technika és annak szépsége okozza, de az őt körülvevő számos rejtély, valamint az 1911-ben elszenvedett lopás is.
A tükrökkel való trükközés a 15. században élte virágkorát, ebben az időben számos más reneszánsz alkotó is élt ezzel a varázslattal. Da Vinci tükörfestészetének különös lényei Földöntúli arcok, ördögök és Isten arca, valamint földönkívüliekre emlékeztető lények, amiket egyetlen tükrözés az elsőre klasszikus alkotásnak tűnő képekből elővarázsol. Egyesek kételkednek, mások viszont hisznek benne, hogy amit da Vinci képein látunk, nem véletlen csupán, hanem szándékos volt: misztikumot, játékot, üzenetet csempészhetett festményeibe, mintha olyan titkokat tudott volna, amiket mások nem. Akárhogy is, érdemes a képekre és tükrözött verziójukra vetni egy pillantást.