Jól érzékelhető az egészségügyi szakdolgozók körében felgyülemlett feszültség az új egészségügyi törvény kapcsán, ami hatalmasra növeli az ápolók és az orvosok közötti – eddig is jelentős – bérkülönbséget. Egy 30 ezres körben elvégzett felmérés szerint a szakdolgozók fele a törvény miatt kihátrálna az állami egészségügyből, ijesztően sokan teljesen elhagynák a pályát. A szakdolgozói kamara elnöke szerint ez nem meglepő. Brutálisak a számok – így értékelte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájának elnöke a szervezet által készített online kérdőív eredményeit. A MESZK arra volt kíváncsi, tagjai körében hogyan csapódott le a múlt héten megszavazott, és azóta a köztársasági elnök által már alá is írt törvény, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozza. Áder János szerint nemcsak politikai, de ritkán tapasztalható szakmai konszenzus is erősíti a jogszabályt, ez utóbbi azonban vitatható. Rádió 88 Szeged. Kik az egészségügyi szakdolgozók? Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus végzettsége van.
A szakszervezet vezetője hozzátette: míg az egészségügyi szakdolgozók alapbére évekig el sem érte a garantált bérminimumot, az idén január 1-jétől élő emeléssel is csak néhány tízezer forinttal megy az aktuális bruttó 260 ezres összeg fölé a kezdő bér. (Az egészségügyi szakdolgozóknál azért nem minimálbérről, hanem garantált bérminimumról beszélünk, mert többségük – 75 százalékuk – középfokú végzettségű. Így változik az életünk 2022-ben - HáziPatika. ) Ám ha valaki évtizedek óta teljesít szolgálatot a hazai közfinanszírozott egészségügyben, az ő bére sem lesz ennél sokkal magasabb. Legfeljebb akkor, ha rengeteget túlórázik, vállal munkaidőn túli esti, éjszakai és hétvégi pluszműszakot. Azt Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is megerősítette az Indexnek, hogy a mostani emelés, amit várhatóan februárban kapnak kézhez az egészségügyi szakdolgozók, továbbra sem szünteti meg az óriási bérszakadékot az orvosi és a szakdolgozói bér között. Mindez pedig továbbra sem különösebben erősíti a dolgozói összetartást a munkahelyeken, ami a betegellátás szempontjából szintén az elengedhetetlen alapfeltételek egyike.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) ismét levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az egészségügyi szakdolgozók és működtetésben dolgozók béremelése ügyében. A szakszervezet Facebook oldalán összegezte a követeléseiket a kormányfő felé. Egészségügyi szakdolgozók béremelése 2022. A FESZ kéri az egészségügyi szakdolgozók, műszaki gazdasági alkalmazottak béreinek azonnali és jelentős 50% emelését. Úgy vélik, hogy 2023-januárjára az orvosi bérekhez viszonyított 2019 évi bérarányok visszaállítása alapfeltétele annak, hogy az ellátás fennmaradjon, valamint annak színvonala javuljon. A szakszervezet felhívja a figyelmet az egyes szakmai területeken jelentkező munkaerőhiányra, melynek csökkentése érdekében kiemelt pótlékokat kell biztosítani az adott területeken.
Folytatódik az egészségügyi szakdolgozók béremelése – jelentette ki a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra azt mondta: januárban és novemberben is emelkednek az ápolói alapbérek, valamint az ügyeleti és túlmunkáért kapott díjak is. Az átfogó ápolói béremelési program 2016-ban kezdődött, és a folyamatos emeléseknek köszönhetően 2022 januárjáig egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a béremelés előtti fizetésének. Tisztességes béreket követelnek Orbántól az egészségügyi szakdolgozók « Mérce. Emellett a kormány a lakhatási körülményeken is javít. Csaknem 60 milliárd forintból épülnek vagy újulnak meg nővérszállók
Általános tételek: drágább megélhetés Az év első felében valószínűleg tovább folytatódik a nyersanyag- és energiaárak emelkedése. Nőni fog az infláció, továbbá az alapkamatok, a lakáshitelek törlesztő-részletei. A benzin árát három hónapra befagyasztotta a kormány idén novemberben. A lakosság a rezsicsökkentésnek köszönhetően nem fizet magasabb árat a gázért és áramért. Ugyanakkor a vállalkozások igen, mert ők a piaci áron kénytelenek vásárolni ezeket. Például bajba kerülhetnek az idősotthonok üzemeltetői, mert bért kell emelniük, drágább lesz az áram, a gáz, az élelmiszer is, miközben bevételeik nem nőnek. Az élelmiszereknél jövőre nem várható árcsökkenés az étolaj árában, az építőiparban a faanyagoknál, az iparban a félvezető chipek területén. Illetve biztosan emelkednek az autópálya-matricák díjai. A heti (10 napos) autópálya- matrica 3640 forintról 3820 forintra, a havi autópálya-matrica 4970 forintról 5210 forintra, míg az éves autópálya matrica a 2021-es 44660 forintról 46850 forintra drágul.
Fotó: Balázs Attila / MTI Az orvosi bértáblában nem érintett egészségügyi dolgozók részére 50 százalékos átlagos béremelést tartunk január 1-i hatállyal bevezetendőnek – méltányolva a már korábban eldöntött, idei évre tervezett és a közelmúltban megvalósult, csepegtetett béremeléseket – áll a FESZ közleményében. Az orvosokéhoz hasonló béremelést kérnek az ápolók A betegágyak mellett 55 ezren dolgoznak, egy többlépcsős bérfejlesztési programot követelnek a következő három évben a szakdolgozók is. Hozzátették, a 2022-ben és 2023-ban megvalósítandó béremelések részleteiről az orvosi béremelésekkel arányos, konkrét javaslatot küldtek a kormányfőnek. A javaslat a munkahelyi tapasztalatot jobban elismerő béremelést tartalmaz. Fontosnak tartjuk, hogy a javasolt béremelés részleteiről és a foglalkoztatási szabályokról kezdődjön mielőbbi egyeztetés velünk és az orvosokat képviselő szakszervezettel (Magyar Orvosok Szakszervezete). A törvény végrehajtási jogszabályainak kidolgozásába is kérünk beleszólást, hogy elkerülhető legyen a valós helyzet nem kellő ismeretéből adódó hibás szabályozás – áll a közleményben.
A rendszerváltás után nem sokkal a Fidesz nem támogatta a határon túli magyarok szavazati joggal járó kettős állampolgárságát – erre emlékezteti a DK Áder Jánost. Az ellenzéki párt egy levelet is eljuttatott az államfőhöz: azt kérik, hogy csatlakozzon ahhoz a kétszázezer aláíróhoz, aki megfosztaná a határon túliakat a szavazati jogtól. Orbán Viktor 2004. Vadai Ágnes - PestiSrácok. december 5-én a határon túli magyarok kettős állampolgárságára szavazott, korábban nem volt egyértelmű a Fidesz álláspontja a kérdésben. "Sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága" – így érvelt az ellenzéki Fidesz álláspontját bemutatva Áder János 1993-ban. A jelenlegi köztársasági elnök azt üzente a külhoni magyaroknak: "aki részt akar venni a választásokon, az költözzön haza, költözzön vissza Magyarországra, és ebben az esetben természetesen semmi kifogásunk nem lehet, hogy akár aktívan, akár passzívan választójogát gyakorolja". A Magyarok Világszövetségének kezdeményezése, a kettős állampolgárság gyakorlatilag a rendszerváltás óta téma volt.
A szegedi magyar szeptember 1. és 15. között levelezhet majd regisztrációs céllal, míg a kaliforniai korlátlanul. A képviselő szerint ez nem elfogadható. Az államnak megvan a saját nyilvántartása, nem akadályokat kell gördíteni a polgárok elé, hogy elmehessenek szavazni, hanem segíteni kellene őket. A regisztráció személyesen a jegyzőnél történik majd, de csak munkanapon. Az a szerencsés polgár, akinek még van munkahelye, az nem fog tudni ezért egy teljes napot kivenni szabadságként, hogy elmenjen és regisztráljon. Ezáltal nem csak a bizonytalanok sokaságát akarják kizárni a választásokból, hanem az olyanokat is, akik eddig azt gondolták, a szavazás joga automatikus jog és nem kegy, amit az államtól kap valaki. Az jár azzal, hogy valaki magyar állampolgár. A Fidesz nyilván távol akar tartani sok mindenkit a szavazástól. A szavazás lebonyolításáért felelős szervezeteknél, pl. a Nemzeti Választási Bizottságban a tagokat is kétharmaddal 9 évre választják, a Nemzeti Választási Központ vezetőjét pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök szintén 9 évre nevezi ki.
Ezek olyan Polt Péter, Szalai Annamária, Handó Tünde típusú emberek, akik szintén 9 évre vannak bebetonozva. Ráadásul a választási bizottság esetében a törvény jelenlegi formájában azt mondja, ha az országgyűlés nem tud új választási bizottságot választani, akkor ezeknek az embereknek a mandátuma automatikusan meghosszabbodik az idők végezetéig. A DK vezetői sokszor elmondták az embereknek, ez nem csak politika, ez Magyarországról szól. Egy demokrácia fokmérője minden esetben az, hogy le lehet-e váltani a regnáló, aktuális kormányt demokratikus választásokon. A Fidesz most veszélyezteti, hogy a polgárok élhessenek ezzel a jogukkal. A jelöltállítás tekintetében a 200 aláírás lényegében parttalanná teszi a jelölés folyamatát, így egy idő után ez komolytalanná fog válni, véli a képviselőnő. A választójogi törvényt nem a fideszeseknek, hanem az országnak kell elfogadnia. Magyarország nem a fideszeseké, Magyarország a magyaroké.