A városban lévő fedett buszmegállók jelentős részét ennek a szerződésnek köszönhetően telepítették, addig télen-nyáron áztak az emberek – mondta az kérdésére Döcsakovszky Béla, a szerződést aláíró korábbi polgármester. Fenyő a békekötés után is haragudott Gyárfásra. Szerinte a megállapodás kifejezetten előnyös volt a város számára, inkább az a kérdés, hogy a fideszes városvezetés miért csökkentette a Publimont kötelezettségeit 140 utasváróról 95-re. "Már nem emlékszem a részletekre, de arra igen, hogy ez az egész igen nagy munka volt, a hivatal pedig előkészítette a szerződést és elvégezte a szükséges számításokat is" – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök és T. Mészáros András, Érd fideszes polgármestere, 2015-ben – Fotó: Illyés Tibor/MTI "Az eredeti elképzelést, hogy az érdiek fedett buszmegállókat kapjanak – abban az ínséges időszakban, amikor Érdnek még uniós források sem álltak a rendelkezésére – én is támogattam alpolgármesterként, de a szerződéses feltételek kidolgozásához nem volt közöm – nyilatkozta az Csőzik László, aki a szerződés aláírásakor a polgármester helyetteseként dolgozott.
125 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a beavatkozást. A lakástüzek megelőzése érdekében a tűzoltók az emberektől azt kérik: éljenek az ingyenes kéményseprés lehetőségével, és évente egyszer ellenőriztessék a fűtőeszközöket is. Akik régi házban élnek, azoknak érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is. Mindemellett a konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelőt szerelni. Azon lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, a károk mértéke is csekély volt. Mukics Dániel kitért arra is, hogy szén-monoxid miatt 286-szor riasztották a tűzoltókat az első negyedévben. Magyar polip 2: A posztkommunista maffiaállam - Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia (Szerk.) - Google Könyvek. Ezek során 53 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, hét ember meghalt. Felhívta a figyelmet: tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása miatt keletkezhet szén-monoxid. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás – jegyezte meg az OKF szóvivője.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a megállapodás – amely egészen 2021-ig érvényben volt – egyebek mellett a következőket rögzítette: A Publimont összesen 50 (28 önálló és 22 utasvárókban elhelyezett) citylightot, valamint 95 óriásplakátot telepíthetett a városban. Ezekért nem kell közterület-használati díjat fizetnie, a reklámértékesítésből származó bevételek viszont teljes egészében a céget illetik. A város vállalta, hogy a plakátok 50 méteres körzetében nem ad engedélyt másik reklám elhelyezésére. Ezért cserébe a cég ingyenesen adott felületeket Érdnek. A Publimont 140 utasváró telepítését vállalta paddal és szemetessel, ezek takarításáért és karbantartásáért is a cég felelt. Ez a szám később, egy 2011-es szerződésmódosítás után 95-re csökkent, az utasvárók pedig végül tavaly a város tulajdonába kerültek. A Publimont a szerződés szerint megtarthatta az önállóan álló citylightokat és az óriásplakátokat. Az önkormányzat a szerződésben vállalta, hogy ha a 15 év alatt olyan jogszabályt hozna, amely a vállalkozónak többletköltséget okoz, akkor az emiatt keletkező pluszkiadásokat Érd városa fizeti.
Ő volt az, aki egy fotóssal elment Kaposvárra, a megyei rendőr-főkapitányság elé, amikor Gyárfás Tamás és védője, néhai Orosz Balázs megjelent a gyanúsítotti kihallgatásra. Ez volt az áfaügy kezdete. A mai tárgyaláson is elhangzott, amit korábban többek között Székely Ferenc, az MTV ügyvezető alelnöke és Friderikusz Sándor, Fenyő János barátja is elmondott: 1997 februárjában Gyárfás kezdeményezésére az újságíróbálon Fenyő és Gyárfás kezet fogtak. Az is tény, hogy ezt követően a cégeik közötti peres ügyeket megszüntették, és megállapodást kötöttek. Bali Zoltánt, a Népszava bűnügyi rovatának egykori újságíróját emlékeztetni kellett, hogy 1996. május 20-án a Novotel Hotel előtt átvette Gyárfástól a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben Gyárfást tájékoztatták, hogy Kaposvárott a gyanúsítását megszüntették. H. Bíró László, a Népszava akkori belpolitikai rovatvezetője ugyanakkor megerősítette, hogy ezt a tényt akkor felsőbb utasításra nem közölték. Buzgó József a tanúvallomásában elmondta, a Népszava sportrovatának vezetőjeként a vádbeli időszakban Fenyő János személyi edzője is volt egyben.
A brassói aprópecsenye egy sertéshúsból készített főfogás. Eredete ismeretlen, többféle legenda övezi. Eredete Szerkesztés Az egyik feltevés szerint a brassói receptjét egy Gróf Nándor nevű vasutasszakács találta ki 1948-ban, a Budapest – Brassó között közlekedő járaton (sertés-szűz hús, fokhagyma, fekete bors, burgonya összetevőkkel). Dózsa György mesterszakács azonban egy 19. századi szakácskönyvre hivatkozva állítja, hogy Brassóból származik ez az étel, ami egy fokhagymás marhatokány. Csáky Sándor a "XX. Század Szakácsművészet" című könyve szerint a brassói eredete ismeretlen, viszont bélszínből készül (paradicsom, vörösbor, gomba, tarhonya). Pető Gyula "Ételkészítési ismeretek" című szakkönyve szűzpecsenyét készíttet füstölt szalonnával, fokhagymával, főtt burgonyával. Az eredetről nem beszél. Brassói aprópecsenye | Sylvia Gasztro Angyal. Papp Endre állítja, hogy a receptet ő találta ki egy versenyre 1950-ben és trianoni nosztalgiából nevezte el (szalonnás, szűzpecsenyés, hagymás, zöldborsós, paradicsomos, zöldpaprikás recept, resztelt burgonyával. )
Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Újabb adatok a brassói aprópecsenyéről | Demokrata. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
Forrás:
Fotó: képernyőkép/YouTube Az egyik legrejtélyesebb ételünk. Igazából ma sem világos, hogy Brassó városához köze van, vagy valamelyik budapesti étteremben ötlötték ki az elnevezését. A brassóiról legendák egész sora keletkezett. Eredeztették óbudai vendéglőből, és a MÁV háború utáni Budapest-Brassó járatának szakácsától egyaránt. A máig legismertebb történet szerint (amelynek mostanáig e cikk írója is helyt adott) szülőatyja a régi vendéglős dinasztiában született Papp Endre, a budapesti Mátyás Pince üzletvezetője. Önéletrajzában (A vendéglős és híres vendégei) ő maga rekonstruálja a nevezetes étel megszületésének körülményeit. A háború után gyakori húshiány idején egy ízben 1071 darab sertésfarkat raktak le a vendéglő raktárában. Papp Endre gondolkodott, mit kezdjen vele, majd a séffel lefaragtatta a farkakat, a kevés húst hagymás zsírban megpirította, hozzátett ezt-azt, krumpli mindig akad a konyhán, és máris elkészült az új étel. Papp Endre történetesen jól ismerte az erdélyi gasztronómiát, és emlékezett egy brassói rostélyos nevű román ételre, valamint létezett a szász brassói sertéscsülök is, disznófarkas kompozícióját tehát brassói aprópecsenyének keresztelte.