Ezekről a lovakról úgy tartották, hogy vért izzadnak. A kínaiak általában a legkeresettebb termékükért, a selyemért cserébe kapták a lovakat, ez lehet az oka, hogy a lónak és a selyemnek mind a mai napig ugyanaz a számláló szava. A lovak védelmező isteneként Mawang-ot ("a lovak fejedelme") tisztelték. Kultusza az ősi időkbe nyúlik vissza, és eredetileg egy csillagkép megtestesülésének tartották, aki eldönti a lovak sorsát. Mawang-ot tisztelték a katonák (lovasok) és a lótartó gazdák. Mawang-ot Mazu ("a lovak őse") néven is tisztelték. A templomokban háromarcú lényként ábrázolták. Születésnapján, a 6. holdhónap 23. napján áldozatot vittek, és a templomokban még színházi előadást is tartottak a tiszteletére. Az ókori mitológiában jelenik meg a nyolc híres paripa. Ezek a lovak Mu király (i. 10. század) lovai voltak: Veres Paripa, Sebeslábú Ráró, Fehér Hűséges, Kereketátlépő, Hegyek Fia, Hatalmas Sárga, Verestarka és Zöld Fül. Némelyik ló a nyolc közül úgy vágtázott, hogy lába nem érte a földet, mások a madárnál is sebesebben száguldottak, illetve egyetlen éjszaka tízezer mérföldet tettek meg, de az egyiknek még szárnya is nőtt, így repülni tudott.
Testük is megnőtt. A változás során voltak külömböző fajták is, pl. a Mesohippus és a Pliohippus, végül kialakultak az egyujjú á a csoportba tartozik a ló (latinul:Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. A több ujjból egyetlen pata lett: Eohippus Kb. 50 millió évvel ezelótt élt, 25-50 cm magas volt. Merychyppus Kb. 25-10 millió évvel ezelőtt élt, és nagyjából 90 cm magasra nőtt. Pliohyppus 10-30 millió évvel ezelótt élt, és kb. 115cm magasságot ért el.
A nyolc paripa a kínai költészet és piktúra egyik állandó és kedvelt témája. Képeken olykor látni, amint egy lóra egy majom kapaszkodik fel (ma shang feng hou) ábrázolnak, amelynek szimbolikus jelentése, hogy "nyomban (mashang) emelkedj (feng) grófi rangra (hou)". A régi Kína leghíresebb festőjének, aki mesterien festett lovakat az olasz jezsuita, Giuseppe Castiglione számított, aki a 18. század első felében három császár udavari festője is volt. A 20. században Xu Beihong-ot tartották a lófestés legnagyobb mesterének. ló Kínában Kínában valószínűleg Kr. e 3000 és 2300 között háziasították a lovat. Ázsiában először Kínában húzott a ló harci szekeret (Kr. 1450 és 1050 között). A ló erejét legjobban kihasználó szügyhámot is valószínűleg Kínában találták fel a Hadakozó Államok korában (Kr. 475-221). A Han-dinasztia (Kr. 209-től a 8. századig) korának kocsiábrázolásain látható, hogy nehéz kocsit akár 6 személlyel is el tudott húzni Kínában egyetlen ló, míg másutt a világon könnyebb kocsit egy-két személlyel csak több ló bírt el.
A lovak őseinek elsősorban a kemény, pusztai fűhöz kellett hozzászokniuk. Az új tápláléktól megváltozott az egymást követő nemzedékek fogazata. Próbára tette az állatokat az is, hogy a kietlen pusztában nem volt hol elbújniuk a ragadozók elől, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy minél gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak a kemény szaruréteggel körülvett középső ujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, pl. a Mesohippus, és a Pliohippus, végül kialakultak az egyujjú állatok. Ebbe a csoportba tartozik a ló (latinul: Equus caballus), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. Szeretnél többet megtudni a Mi MICSODA Lovak című kötetéről? Kattints ide. Mikor ismerték meg a z indiánok a lov a t? Milyen a ló felépítése?
A hímeket kannak, a nőstényt kocának, a kicsinyeket malacnak nevezzük.
Már 2009 óta jó kapcsolatot ápol az amerikai külüggyel Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, akiknek Ausztriában, Észtországban és egyéb államokban bejegyzett cégeiről nem tudni pontosan, mit csinálnak a magyar választókról készített profilokkal. Márki-Zay Péter az ATV-nek elismerte, hogy segíti miniszterelnök-jelölti kampányát az amerikaiak által támogatott DatAdat cégcsoport. Az Index sorozata első két részében bemutatta, miként szerzi meg és viszi ki az országból a Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám érdekeltségébe tartozó DatAdat cégcsoport a magyar választók adatait, hogy azokat felhasználva igyekezzenek befolyásolni a választások végeredményét, miként tették azt az ellenzéki előválasztás esetében is. Mit sem érdekel a tanulás magyar nyelven. A portál bemutatta azt az amerikai baloldalhoz köthető kapcsolati hálót is, amelynek segítségével Bajnai és kollégái tevékenységüket végzik. A volt miniszterelnök és Ficsor Ádám datadatos cégcsoportja ugyanis ezer szállal kötődik a Demokrata Párthoz, mint a tájékoztatási igazgatója, Patrick Frank fogalmazott: annak is a szélsőbaloldali szárnyához.
Magának az Oscar-díjnak, mint olyannak továbbra is van tétje – nyilván nem akkor, ha olyan didaktikus középszerű vacaknak adják, mint a Zöld könyv - Útmutató az élethez (2018) -, legalábbis pár évig, ha nincsenek érdembeli változások. Az idei listán jó filmek vannak, de messze nem közönségfilmek – a főbb kategóriákban legfeljebb a Dűne és a West Side Story számít annak, ha egyáltalán -, és pláne nem olyanok, amelyekért világszerte milliók maradnának fent lélegzet visszafojtva szurkolni. Licorice pizza - Forrás: MGM Annyi haszna azért idén is van már most az Oscar-hajcihőnek, hogy nagyon szerethető filmeket jócskán "megdobott": a jelölés nélkül Paul Thomas Anderson keserédes múltidézése, a Licorice Pizza egész biztosan nem került volna a hazai mozikba. Mit gondoltok a n. andrea jelensegrol? csak szerintem full ciki, hogy nincs egy baratjuk sem es ugy beszel az ugyfeleivel mintha nem beloluk elne? : cancunparducsajok. És azért a filmplakáton még mindig jól mutat még egy jelölés ténye is...
És ezt a számok is igazolják. Az Oscar-gálák nézettsége már éve óta csökken, amire a járvány még egy lapáttal rátett. 2014-ben még 43 millió amerikai néző volt kíváncsi a műsorra, a 2020-as gála - amit még a pandémia kitörése előtt rendeztek meg - már rekordalacsony, 23, 6 milliós nézettséget ért el az amerikai piacon, a következő díjátadó pedig még ehhez képest is több mint 50 százalékos visszaesést jelent. Mit sem érdekel english. Ez nyilván kivételes év volt, hiszen zárva voltak a mozik, a gálán még műsorvezető sem volt, és nagyközönség által kevésbé ismert filmeket díjaztak – tegye fel a kezét, aki látta a legjobb filmnek ítélt A nomádok földjé t -, de a trend nyilvánvaló. Bizony, A tégla egy remake! Nyilván sok minden ássa alá a nagy múltú rendezvény létét a saját avittságán és merevségén túl. Megváltozott például a mozik kínálata. Egy dolog, hogy rengeteg a folytatás, a reboot és a remake, ami ugyebár önmagában is alacsonyabb értéket képvisel az Akadémia szemében, tegyük hozzá, nem ok nélkül – bár a szintén újrahasznosított A tégla (2006) esetében kivételt tettek -, másrészt eltűnnek a klasszikus nagy hollywoodi blockbusterek.
De igen! És nagyon is érdekel, hogy mit eszem. És egyáltalán nem abból a szempontból, hogy hány kalória van benne. Ez századrangú kérdés. Az a fontos, hogy mennyire finom, mennyire valódi az az étel, mennyire a Föld termése és van-e benne laboratóriumi produktum. Az is érdekel, hogy hol termett, mennyit utazott, hol sütött rá a nap. Még az is eszembe szokott jutni, hogy kik dolgoztak vele, milyen szívvel néztek rá, és egy csomó ehhez hasonló dolog eszembe jut már az ételről. Reggelig sorolhatnám. A lényeg, hogy szeretek arra figyelni, hogy mit eszem, azért, mert erre figyelni jó és érdekes. Ma például vette egy endíviát. Eddig még soha nem vettem. Miért nem érdekel semmi és senki?. Volt rá eset, hogy kaptunk, és tudtam, hogy szeretem, de az másmilyen volt. Az is igaz, hogy vannak hiányosságaim az endívia - cikória témában, de ma már többet tudok erről, mint tegnap. Most egy salátát csináltam belőle. Húsnélküli húsnapra Kéksajtos endíviasaláta Hozzávalók: 1 fej endívia közepe (25 dkg), 5 dkg kéksajt, 2 evőkanál olívaolaj, 2 kiskanál mustár, 1 kiskanál fehér balzsamecet, só, fél csokor kapor, 2, 5 dió durvára vágva.