Konditeremben kezdte az új évet a Próbajáték két sportriportere – videóval Szerző: | Közzétéve: 2020. 01. 17. 09:00 | Frissítve: 2020. 09:00 Debrecen - Ezúttal Bohos Kornél, Európa-bajnok testépítő és Szilágyi Ildikó világbajnoki második helyezett testépítő látta el edzési és táplálkozási tanácsokkal a DTV két riporterét. Immár a második szezonja fut a Debrecen Televízión a Próbajátéknak. A népszerű műsorban – mely a Hajrá! című sportműsor részeként jelentkezik minden második hét csütörtökön – a DTV két sportriportere, Horváth Zoltán és Somorjai Soma próbálnak ki különböző sportágakat (a korábbi részek itt érhetők el). Szilágyi ildikó debrecen meteoblue. Zoli és Soma ezúttal egy konditerembe látogatott el, ahol Bohos Kornél, Európa-bajnok testépítő és Szilágyi Ildikó világbajnoki második helyezett testépítő, személyi edző segítségével egy-egy edzésgyakorlatot próbáltak ki mellre, bicepszre, lábra, vállra és hátra. A súlyzós edzést követően a sportriporterek megtudták, mennyire fontos a kardio és a rendszeres, egészséges táplálkozás.
A sikeres szakképzés megvalósításához vonzó iskolai környezetre is szükség van, ennek érdekében az elmúlt években több beruházás is megvalósult a DSZC intézményeiben.
Másfelől pedig úgy gondolom, hogy itt sokkal több lehetősége kínálkozik az embernek a profi sport, a kézilabda befejezése után. A sportolástól teljesen elszakadtál? Miután felhagytam a kézilabdával, úgy voltam vele, hogy soha többet egy métert sem szeretnék futni, mert már dolgoztam eleget a pályán. Öt évvel ezelőtt azonban rájöttem, hogy célszerű lenne mégis aktívabban mozogni. Orvosok is figyelmeztettek, ha hagyom elsatnyulni az izmaimat, akkor térd, és csípőprotézisre lesz szükségem. Így elkezdtem erősíteni, fitness-ezni és spinning-elni, tavasztól őszig pedig rendszeresen biciklizem. Szoktál-e hazajárni? Természetesen, még mindig nagyon szeretek hazajárni, így egy évben minimum kétszer sort kerítünk rá. Viszont azt már nem tudom elképzelni, hogy összepakoljak, és végleg hazamenjek. A kézilabda nem hiányzik? Háromszázmillió forintból újult meg az egyik debreceni középiskola - Cívishír.hu. Követed-e manapság, maradt-e valamiféle kapcsolatod a sportággal? Csak a nagyobb eseményeket követem figyelemmel, így például az olimpiát, világbajnokságot, vagy az Európa-bajnokságot, különösen mióta a hollandok jól szerepelnek.
Kongresszusa (2007) Kecskemét Krónikus B-vírus hepatitis reaktivációja Non-Hodgkin-Lymphomás betegen kemoterápia után FIGAMU (Fiatal Gastroenterológusok Munkacsoportja) I. Kongresszusa (2006) Harkány Haptoglobin polimorfizmus szerepe a diabeteses angiopathia pathogenezisében Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság XX.
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami rák témájú médiaállományokat és Folyami rák témájú kategóriát. A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike. Származása, előfordulása [ szerkesztés] Közép-Európában és Dél-Skandináviában honos. A 19. század közepéig egész Közép-Európában gyakori volt, ekkortól azonban az Amerikából Franciaországon át behurcolt rákpestis az állomány nagyobb részét kiirtotta. Ma nem túl gyakori. Megjelenése, felépítése [ szerkesztés] A tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai képviselője. Vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. A hím 18, ritkán akár 25 centiméter hosszú is lehet, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs (carapax) borítja. Két összetett szeme mozgatható, hengeres nyélen ül. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste.
A potroh utolsó, lapos szelvénye ilyenkor evezőként működik. Rákok légzése A rákok kopoltyúval lélegeznek. A kopoltyún keresztül kicserélt légzési gázokat a vérnyirok szállítja a szervezetben. A magasabb rendű rákokkopoltyúi a járólábak tövén eredő nyúlványok, amelyet oldalról a fejtorkutikulaborítása véd a sérülésektől. Rákok táplálkozása A magasabb rendű rákokragadozók, illetve mindenevők. A táplálék megszerzésében és feldarabolásában segítenek az ízelt lábak módosulásából származó szájszervek, valamint az olló, amely első járóláb átalakulásával jön létre egyes fajokban. Az emésztésben és a felszívásban a középbéli mirigy is fontos szerepet játszik. Rákok érzékszervei A ragadozó, mindenevő életmódnak megfelelően a rákok érzékszervei jól fejlettek. Két pár csápjuk egyrészt tapintásra alkalmas, másrészt sok szagérzékelősejt is van rajtuk, ezért elég jó szaglást tesznek lehetővé. A rovarokéhoz hasonló, páros összetett szemük nyélen ül, és egymástól függetlenül mozgathatóak. Rákok képviselői A folyami rák sekély, tiszta élővizekben él.
A rákok osztályának tagjai csaknem kivétel nélkül a tengerek és az édesvizek lakói. Testük két testtájra: fejtorra és potrohra tagolódik. Kitinpáncéljuk a magas mésztartalomnak köszönhetően szilárd, kemény, így hatékony védelmet nyújt a víz fizikai hatásaival szemben. A kitinváz nem növekszik együtt az állat testével, ezért a fejlődő, növekedő állatok időnként levetik páncéljukat, és újat, nagyobbat hoznak létre a régi helyett. Ez a folyamat a vedlés. A rákok ragadozók vagy mindenevők. Táplálékukat rágószájszervükkel morzsolják szét. Légzőszervükerekkel sűrűn átszőtt kopoltyú. A magasabb rendű rákok fejtorán 5 pár járóláb van, amelyek közül az első pár a táplálék megragadására szolgáló olló. Fejükön két pár csáp található, ezeknek a tapintásban és a szaglásban van szerepük. Összetett szemeikkel meglehetősen jól látnak. A rákok hazai képviselője, a folyami rák a tiszta vizű folyók, patakok lakója. Az európai tengerpartokon gyakoriak a tarisznyarákok. Folyami rák testfelépítése Folyami rák Vízibolhák A vizekben sok apró, szabad szemmel alig látható rák él.
A rákok az ízeltlábúak törzsébe tartozó osztályt alkotnak. Általában vízben élnek, de néhány szárazföldi fajuk is van. Kutikulájukba a kitin mellett mész épül be, amely a páncél szilárdságát, keménységét fokozza. Fejük és toruk egységes fejtorrá nőtt össze. Az osztályba nagyon eltérő testfelépítésűfajok tartoznak. Közülük a továbbiakban csak a legismertebb magasabb rendű rákokról lesz szó. Ilyen például a hazai vizekben is előforduló folyami rák. Rákok mozgása A magasabb rendű rákoknakszelvényenként egy-egy pár ízelt lábuk van. Az ízelt lábak a fejtor elején 2 pár csáppá és szájszervekké módosultak, a fejtor többi végtagjai a járólábak, számuk a magasabb rendű rákoknál 5 pár. Ezek közül az első pár gyakran ollóvá módosul. Az olló a zsákmány megragadására és széttépésére szolgál. Járólábaikkal a rákok a szilárd aljzaton mozoghatnak. A potroh lábainak az ivadékgondozásban van szerepük, a fejlődő utódokat tartják. A rákok közmondásos hátrálásából annyi igaz, hogy veszély esetén potrohukat hasuk alá csapják, így evezve gyorsan hátrafelé szökellhetnek a vízben.
Nincs lárvaalakjuk; epimorfózissal (kifejléssel) fejlődnek. Miután elhagyják anyjuk potrohát, önálló életet kezdenek. A 4. évben válnak ivaréretté, innentől a nőstények évente kétszer, a hímek egyszer vedlenek. Felhasználása [ szerkesztés] Ősidők óta eszik; megritkulása óta ínyenc csemege; az ínyencfalat szimbólumaként tűnik fel az irodalomban is. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 További információk [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30. ) A rákászat Archiválva 2010. május 1-i dátummal a Wayback Machine -ben Taxonazonosítók Wikidata: Q210959 Wikifajok: Astacus astacus ADW: Astacus_astacus BioLib: 25494 BOLD: 27896 EoL: 1021866 Európa Faunája: 238436 GBIF: 2226998 iNaturalist: 84862 IRMNG: 10604893 ITIS: 97333 Izeltlá: 60203 Vörös lista: 2191 NCBI: 6715 WoRMS: 877649
Testsúlyát tekintve, 120 tonnájával a kékbálna vezet, az óriás cápa tömege 43 tonna, az elefánté 8-11, a fehér cápa 5 tonnás, nem sokkal marad el tőle a fehér orrszarvú sem: súlya 4-4, 5 tonna, és a vízilóbikák között sem ritkák a 4 tonnás példányok. A kifejlett krokodilok testsúlya általában 700 kg körüli, de a tengeri rokonaik testtömege olykor ennek a tripláját is megközelíti. Amíg a róka testsúlya kb. 7 kg, a borzé ennek csaknem háromszorosa 20 kg. A strucc 100 kg-ot is nyomhat, a grizli medve 450-et, a jegesmedve testtömege 800 kg, a rozmáré pedig 1 tonna. A madarak szárnytávolsága közül feltehetően az albatroszé a legszélesebb, 3, 60 m, de mondják 4 méteresnek is. A bütykös hattyúé 3 m, a parlagi sasé 2, 5 m, a fehér gólyáé 1. 80 m, a varjúé 1 m, a fecskéé 35 cm, az ökörszemé 15 cm. Az apró fáraóhangya hossza mindössze 1, 5 mm, az ember bolhája 2-3, 5 mm nagyságú, a földi giliszta kb. 30 cm-es, a hal galandférge viszont 8 méterre is megnőhet. A ponty 70 cm-es, a harcsa viszont már 4 m, az érdes cápa (cetcápa) pedig 20 m hosszú is lehet.