Kinek nem kell cégautóadót fizetni? 7. Ki veszi meg az autót a futamidő végén? A nyílt végű pénzügyi lízing esetén 3 lehetősége van a lízingbe vevőnek: lízingbe vevő megjelöl egy harmadik személyt az autó megvásárlására, lízingbe vevő megveszi az autót a maradványértéken, lemond a vételi jogról a lízingbeadó javára. 8. Maradványérték A maradványérték az áfa törvényben is termékértékesítésnek minősül. Nyílt végű lízing maradványérték áfa. Így szerepel a tételes áfa levonási tilalom rendszerében, mint személygépkocsi beszerzés. A maradványérték áfája tehát főszabály szerint nem vonható le, de itt is vannak kivételek. 9. Szerződés minősítése A szerződéseket nem a nevük, hanem a tényleges tartalmuk alapján kell megítélni és minősíteni! Előfordult már néhány olyan eset, amikor a nyílt végű pénzügyi lízingszerződést zárt végű pénzügyi lízingszerződéssé minősítette az adóhatóság. Mikor teheti ezt meg? 10. Piaci érték Az adótörvények vonatkozásában az adó alapja mindig a piaci érték. A piaci érték meghatározására különböző technikák ismertek.
Számos elemzésben megjelent már, hogy a hitelintézeti törvény és az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma egyáltalán nem feleltethető meg egymásnak, de a pénzügyi lízingügylet szerződésszerű lezárásáról rendelkezve mind a hitelintézeti törvény, mind pedig az új Ptk. tartalmazza a vevőkijelölési lehetőséget. A cikkíró véleménye szerint az opciós vevő kijelölése pusztán adminisztratív egyszerűsítés: a lízingbevevő nem kívánja a lízingtárgy tulajdonjogát megszerezni, ezért kijelöli az opciós vevőt, aki megszerezheti a maradványérték megfizetésével a lízingtárgyat. Ugyanakkor (üzletszerű magatartást feltételezve) a lízingbevevőt a vevőkijelölésért valamennyi díjazás illetné meg, hiszen lemondott arról a lehetőségről, hogy piaci ár alatt szerezze meg a lízingtárgy tulajdonjogát (bár ezzel együtt mentesült a tulajdonszerzés, majd újraértékesítés adminisztrációs terhétől is). Tehát a vevőkijelölési jog esetén alaposan feltételezhető, hogy a lízingbevevő és az opciós vevő között az ügylettel kapcsolatban valamiféle jogügylet jött létre.
Szintén a moratóriumban maradhatnak majd azok a vállalkozások, melyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, továbbá június 30-ig haladékot kaptak – vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettségeik tekintetében – azok, akik a Nemzeti Eszközkezelő Programban vesznek részt bérlőként vagy részletvevőként. Néhány fogalmat érdemes tisztázni! Gyermeket nevelők: a törvény gyermeknek minősíti azt a legalább 12 hetes magzatot és az adós vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottját, aki még nem töltötte be a 25. életévét, vagy betöltötte, de megváltozott munkaképességű, akinek ez az állapota legalább egy éve tart és egy év alatt előreláthatólag nem is szűnik meg. Fontos, hogy azok a szülők élhetnek a moratóriummal, akik 2021. júliusáig válnak gyermeket váró vagy gyermeket nevelő szülővé. Nikolics már aligha lesz válogatott: "Ha nem hosszabbítunk a Vidivel, biztosan nem vonulok vissza" - Hírnavigátor. Álláskeresők: az a munkanélküli, aki hivatalosan is álláskeresőnek minősül. Nyugdíjasok: nyugdíjasnak minősül, aki saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban (tehát például özvegyi, rokkant vagy baleseti nyugdíjban) részesül, de az is kérheti a moratóriumot, aki 2021 júliusáig válik nyugellátásra jogosulttá.
2. Mi lesz a veszélyhelyzet alatt lejáró szerződésekkel? Mivel a moratórium alatt nem kell fizetni, a szerződések sem tudnak lejárni, hiszen nem kerülnek kifizetésre. Így azok a szerződések, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt járnának le 2020. december 31-ig meghosszabbodnak. Tekintsünk erre a helyzetre úgy, mintha a teljes hitelt lefagyasztanák: semmi nem történik olvadásig, azaz a moratórium végéig. 3. Mi lesz a halasztott kamatokkal, díjakkal? Először is, a moratórium alatt ki nem fizetett kamatokkal, díjakkal a bankok nem megnövelhetik meg a tőketartozás összegét. Az így felhalmozódott kamatokat, díjakat, illetve az egyébként hátralévő törlesztőrészleteket együtt, a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Hivatalos: meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot. Ezzel együtt a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan maradjon. Lássuk, mit is jelent ez a gyakorlatban: Tegyük fel, hogy vállalati hiteléből még 10 millió forint nem került törlesztésre, melynek futamideje alaphelyzetben 36 hónap múlva járna le, a törlesztőrészlete pedig havi 300 ezer forint.
⚖ At its meeting today, the CNB Bank Board increased the two-week repo rate (2W repo rate) by 0. 50 percentage point to 5. 00%. At the same time, it increased the discount rate by the same amount to 4. 00% and the Lombard rate to 6. Hitelmoratórium igénylése adósoknak, rászorulóknak 2022. #interestrates — Česká národní banka (@CNB_cz) March 31, 2022 A hangulat ma a nemzetközi piacokon kedvezőtlen volt a feltörekvő piaci devizák számára, és mind követték az euró dollár elleni gyengülését. A korona is, de a kamatemelés a 24, 47 feletti szintről 24, 36-ig röpítette a koronát az euró keresztben, de kérészéletű volt az erősödés, és a cseh deviza a hajnali szintjei közelébe, 24, 4-en túlra vonult vissza. A forint és a zloty számára nem volt szépségtapasz, az előbbi 367, 25 környékéről 371 közelébe gyengült délután fél 4 előttig, de aztán visszatért a 370-es vonal erősebb oldalára, az utóbbi vissza se pattant, és 4, 64 vidékéről 4, 66-on túlra gyengült. Az orosz bejelentést követően a rubelfizetésről az Európába szállított földgázért, mindhárom közép-európai deviza erősödött, és a forint 4 órakor már a 368-as szintet tesztelte.
2021. szept 7. 11:09 A hitelesek árgus szemekkel kell figyeljék, milyen döntést hoz a Nemzeti Bank/Fotó: Northfoto Napokon belül eldőlhet, kitolja-e az Orbán-kormány a vészhelyzet idejére elrendelt hitelmoratóriumot, avagy betartja-e a szeptember 30-ra kitűzött határidőt, ezzel pedig visszaáll a hitelesek fizetési kötelezettsége. Újra lépéskényszerben van a kormány, hiszen szeptember végén jár le a meghosszabbított hitelmoratórium, amely nagyjából az 1, 2 milliónyi hiteles 15-20%-át, mintegy 150-200 ezer családot érint. ( A legfrissebb hírek itt) A nemzeti konzultáció két hete lezárult, az egyik kérdése pedig az volt, fenn kell-e tartani ezt az adósokat érintő jogszabályt, amely jelenleg – átmenetileg – enyhít a koronavírus miatt egzisztenciálisan kedvezőtlen helyzetbe került családok helyzetén, de átlagosan 3 és fél évvel hosszabbítja meg a futamidőt, nem beszélve a megemelkedett kamatokról. Az ígéretek szerint a konzultáció eredménye is befolyásolhatja a kormány döntését, ám ennél még jobban figyel a kabinet a jegybank árulkodó kamatlépéseire, amelynek vezetése egyébként már többször felhívta a figyelmet, hogy aki tud, az törlesszen.
A kormányrendelet alapján minden érintett hitel esetében automatikusan életbe lép a szüneteltetés. Azaz a hitelintézetek nem vonják le az érvényes törlesztőrészletet a számlákról. Arra azonban érdemes figyelni, ha valaki állandó átutalási megbízással fizeti a hitelét, akkor annak leállításáról gondoskodnia kell. Mit kell tennie annak, aki mégis szeretné fizetni hiteleit? Ha valaki továbbra is szeretné fizetni a hitelét, akkor jeleznie kell a pénzintézet felé ezt a szándékát. Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy a nagyobb bankoknál milyen formában lehet szándéknyilatkozatot tenni. A későbbiek folyamán bárki dönthet úgy, hogy mégis szeretne részt venni a moratóriumban. Ebben az esetben a hitelező banknál kell újra jeleznie, hogy mégis szeretne a moratórium lehetőségével élni. Mi lesz a ki nem fizetett törlesztéssel? A moratórium nem jelent sem tartozás elengedést, sem kamatmentességet. Azaz a most meg nem fizetett törlesztőrészleteket (kamatot és tőkét) később meg kell majd fizetni.
A Horn-kabinet egykori pénzügyminisztere szerint a mostani gazdasági veszteségek már szétverhetik a költségvetést és az alapellátást is. A 67 éves közgazdász a rezsicsökkentést az egyik legkárosabb intézkedésnek tartja az elmúlt 12 évből. Bokros Lajos szerint nehéz a mostani ciklus gazdasági mérlegét megvonni, mert a koronavírus 2020 óta felülírta a kormány gazdasági elképzeléseit, az erre adott válaszreakciók pedig kapkodóak voltak. A volt pénzügyminiszter Népszavának adott interjú jában teljesen feleslegesnek és károsnak nevezi a hitelmoratóriumot is, hiszen nem mindenki szenvedett még ebben az időszakban sem jövedelemhiányban. A hitelmoratórium terheit a kormány a pénzintézetek nyakába varrta, ami ugyan jól beleillett a magyar társadalom közismert bankellenes hangulatába, de teljesen értelmetlen, sőt káros cselekedet volt – mutatott rá Bokros, aki szerint a "nacionalisták" képtelenek azt megérteni, hogy a pénzintézeteknél nem a részvényesek érdekei a döntők, hanem a betéteseké, továbbá az elsődleges cél nem a nyereség, hanem a fizetőképesség minden áron való megőrzése.