2021. november 18., 08:10 Velvet Kovácsovics Fruzsi sajtósának ötlete volt, hogy hozzák őket össze "kamuból". Így kezdtek el ismerkedni, aztán végül egymásba szerettek. 2021. november 17., 12:50 Femina Kovácsovics Fruzsina az IstenEst vendégeként elárulta, hogy annak idején látszatkapcsolatnak indult a viszonyuk, csak később szerettek egymásba. 2021. október 27., 20:10 Beteg sztorik kísértenek a múltból. 2021. augusztus 29., 18:50 Kovácsovics Fruzsina nemcsak énekesnő, hanem óvónő is, emellett szeptemberben ápolóként kezdi a kórházi gyakorlatát. Pszichológus húzta ki szerelmi bánatából Istenest - Blikk. 2021. augusztus 29., 05:40 Ennyit változtak az évek során a magyar tehetségkutatók tinédzser énekesnői. 2020. május 3., 18:40 Kovácsovics Fruzsina rengeteget változott az elmúlt 13 évben. 2019. július 21., 18:40 Kovácsovics Fruzsina kisgyerekekkel foglakozik. 2019. június 4., 07:45 Mi lett Utasi Árpival vagy Krizbai Tecával a műsor befejezése után? 2018. november 17., 18:40 Kovácsovics Fruzsina óriási népszerűségre tett szert a Csillag Születikben.
2017. szeptember 26., 07:45 Friss fotókon a Csillag Születik legnépszerűbb énekesei és énekesnői. 2016. november 17., 10:33 Dívány 2016. augusztus 10., 07:00 Képeken a Csillag Születik sztárjai egykor és most. 2016. augusztus 6., 07:50 Az RTL Klub Kicsi Óriások című tehetségkutatójához kilenc magyar sztárt nyert meg. 2016. július 26., 12:35 Kovácsovics Fruzsina új fotója. 2016. június 15., 08:30 Az RTL Klub műsorvezetője, Istenes Bence több szerelmét is a munkájának köszönheti. 2016. január 29., 12:15 Emlékszel még Kovácsovics Fruzsinára? 2013. Istenes Bence könnyekig meghatotta Kovácsovics Fruzsinát - ifaktor. július 18., 17:50 Íme, a hazai és világsztárok, akik megszólalásig hasonlítanak. 2013. május 18., 18:15 Nem csak Hilary Duffnak van magyar hasonmása. 2012. október 27., 14:52 Kovácsovics Fruzsina nem akarja senkire rátukmálni a borsófőzeléket, de a szerelem fogalmát elmagyarázza. Új, vidám gyereklemez a pályán! 2012. október 4., 15:46 Az Állatok Világnapja alkalmából közös dallal támogatják a Fővárosi Állatkert örökbefogadási programját. 2012. október 4., 13:05 Kovácsovics Fruzsina az állatok világnapján egy pingvint adoptál.
"Ez a műsor 40 perc nevetés! " "Nagyon jó ez az IstenEst. " "Nagyon jó ez az adás... De Fluor óriási arc legjobb. " "1 órája szakadok, nagyon jó a műsor. " (Kiemelt kép: IstenEst, YouTube)
Csak egy-két mondatot szán a film arra a problémára, hogy a gyászolók – a század elején élő falusi emberek – hogyan viszonyulnak magához a fotográfiához, másfelől hogyan állnak ehhez a néha már-már kegyeletsértő és morbid eljáráshoz a gyászolók, hogy a vallásossággal, esetleg a népi babonákkal szemben hogyan döntenek mégiscsak a rémisztő arcképek megörökíttetése mellett, hogyan hódolnak be a "modern technológia" ilyesfajta csábításának. Érdekes színezetet adhatott volna, ha megtudjuk a gyász milyen különféle módokon hat az egyes szereplőkre, milyen tettekre kényszeríti őket a veszteségeik feldolgozása (ez is egy klasszikus horror kérdés – lásd pl. : Kedvencek temetője). Pedig a megjelenő gonosz szellemeknek ez akár kiváló ürügyéül is szolgálhatott volna a kísértésre. Keveset foglalkozik a Post Mortem azzal is, hogy a holttest tabuja és félelmetes mivolta miből táplálkozik: egyfelől maga a temetkezés ősi szokása a halottakra vonatkozó tilalomból ered, a holttestek veszélyt jelentenek az életben-maradottakra mind átvitt, mind praktikus értelemben.
Most, mikor korunk háborúját vívjuk a koronavírus-járvánnyal, Bergendy Péter akaratlanul is egy olyan filmet készített a Post Mortemmel, amely reflektál az elmúlt másfél év feldolgozhatatlan veszteségeire és értelmetlen halálaira. Fotó: InterCom / A terv nyilván nem ez volt, de mivel a bemutató egy évet csúszott a pandémia miatt, a téma és az időzítés tökéletes összhangra lelt. A Post Mortem 1918-ban játszódik, az I. világháború végén, amikor fiatal férfiak százezrei maradtak örökre a távoli a harcmezőkön, és még a spanyolnátha is végigsöpört a világon, tovább tizedelve az emberiséget. A halál hétköznapibb jelenséggé vált az életnél, a félelem legyűrte a reményt. A film elején egy harcmezőn találjuk magunkat, amit Bergendy és csapata olyan kifogástalanul festett vászonra, hogy elakadó lélegzettel, a pislogást minimalizálva próbálom felfogni a látottakat, nehogy akár egy képkockáról is lemaradjak. A látvány világszínvonal, a hangulat örvényként szippantja be a figyelmet. A háború káoszföldjén bombák robbannak, az egyiknek a szele csaknem halálba taszítja Tomást (Klem Viktor).
Összeségében a Post Mortem olyan, mint egy fotó, aminek a témája zseniálisan el lett kapva, viszont a fókusz, a beállítás, az arányok, és az árnyalatok mind-mind el vannak csúszva, majd ezt az egészet egy szépia filter kompenzálja, és végül az Instagramra lett feltöltve. Csereklye Zsombor 2022. 03. 26. 12:57 2022. 18. 18:35 Csiky Miki 2022. 10. 12:08
Mivel a kísértetek kötetlen nomádok, mindig másokhoz térnek meg, a falusiak számára csak az a felszabadító érzés adatik meg, hogy a bosszúálló szellemek legalább "nem a mieink, mert a mieink nem lennének ilyen gonoszok". Olyan kollektív kárhozat ez, mely a filmben két individuumon, Tomáson és Annán keresztül közvetítődik a körülöttük lévő világba. Mindketten megjárták a lét és nem-lét közötti mezsgyét – születésekor a kislány, Tomás a háborúban –, a halál torkából lépve vissza az élők sorába. Élet-halál között nyílt átjárók ők, ez köti őket össze, kompatibilisek egymással, mindemellett Anna őrangyala, védőszelleme és segítője Tomásnak. A félelemkeltést a filmben ugyan a zsáner kliséi szolgáltatják – kísértetek eszeveszett tombolása, halottakkal komiszkodás, élőkkel kegyetlenkedés –, de a valós társadalmi sokkot tekintve ez legalább nem pusztán a horrorfilmekben bevett oktalan riogatás. Kinyíló ajtók, vitustáncot járó tárgyak, idegtépő zajok jelzik folytonosan a mozgásukat, s a Post Mortem kortárs zenéjét szerző Pacsay Attila túlvilági zenéje időnként velőkig hatol.
A történet logikátlanságát és sekélyességét még felülírhatta volna, ha a rendező érzékenyen és körültekintően nyúl az egyébként tényleg mozivászonra kívánkozó alapötletéhez és annak képi világához. Már régóta nem állja meg a helyét, hogy a rémregény vagy a horrormozi ne tudna intellektuálisan is kielégítő alkotássá válni, sőt. A Post Mortem egy-két álomjelenetében/látomásában viszont az Ed Wood-i trash horror megoldásait alkalmazza, ami olyannyira átgondolatlan, lemaradott és témaidegen referencia, hogy megint csak megmosolyogtatóvá válik, mivel megannyi sokkal relevánsabb homage -t lehetne elképzelni a film világához mérten. Sajnos a film nem nő fel a sokrétű fotográfiai hagyományhoz (se), amivel dolgozhatna, és sokkal inkább emlékeztet a rendező egy korai klipjére, mintsem egy hátborzongató paranormális élményre a tornácos parasztházak között.