"... más feladatunk nem maradt már, mint foszlányokat mentenünk meg a világháború hőskorából, a tradicióból és dicsőségből, mert ha nem, az érdektelenség és nemtörődömség feledésébe merül e kicsinyes, szánalmas világban minden-minden, mintha már nem is lett volna valamikor ez másképpen. Isten veletek, hős volt egyes honvédek. Egy halálmező krónikája - Könyv jelent meg az első világháború "legmagyarabb" hadszínteréről | Alfahír. " - Kratochvil Károly ( A budapesti 1. honvéd gyalogezred albuma) Kiemelte még a könyv végén található, a korabeli szakkifejezéseket és fogalmakat, valamint a földrajzi neveket magyarázó jegyzékeket is. "Tudományos igényességgel, de népszerűsítő stílusban foglalják össze a Doberdónál szolgáló magyar ezredek történetét" - zárta gondolatait Balla alezredes. Komoly levéltári kutatás és terepbejárás gyümölcse a kötet Stencinger Norbert és Rózsafi János előadásikban kiemelték: a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében embert próbáló kutatómunka eredménye, melyben mind a levéltári, mind a terepen végzett vizsgálódásoknak nélkülözhetetlen szerepe volt. "Egyik célunk, hogy bemutassuk: itt nem hadrendi számok harcoltak, hanem hús-vér emberek, olyanok, mint mi.
"Milyen lélektani utakon át, milyen ingadozásokon és fejlődésfokon keresztül érik például az öntudatlan osztályösztön a kristálytiszta kommunizmusban? – ez az a kérdés, ami Zalkát, a proletárírót mindenekfelett érdekli" –, állapítja meg a Hadjárat végé ről írt kritikájában Matejka János. Zalka jó megfigyelő, enélkül elképzelhetetlen volna az elbeszéléseit betöltő típusok változatossága, a részletek jellegzetessége, a futólag látott tájak, véletlen helyzetek pontos körvonalazása. Zalka Máté: Doberdó (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953) - antikvarium.hu. Írásaiban sohasem csupán a részletek hűségére, az alakok zsánerszerű jellegzetességére, a történések anekdotikus frisseségére törekszik, bár mindezekre igen jó érzéke van. Tudatos író, céltudatosan olvas; tanulmányozza a klasszikus irodalmat, Walter Scottot és Jókait éppúgy, mint Flaubert-t, és Tolsztojt, s igyekszik kamatoztatni a nagy mesterektől tanultakat: a kompozíció, a jellemzés fogásait. Tudományos ambíciói is vannak: az 1848-as szabadságharc orosz-magyar problematikáját tanulmányozza, s ezen az úton jut el Csernisevszkij és a többi forradalmi demokrata munkásságának feldolgozásához is.
Ez az írói-tudósi-politikai tudatosság intellektuális hangsúlyt ad írásainak, s ezeknek rendszerint igen erős a közvetlen eszmei tendenciája, politikai célzatossága. "Ez csak nyersanyag, csak vázlat – mondogatta saját írásairól. – De ha ezt a vázlatot én nem írom meg, azok az elvtársak, akik holnap nálam sokkal gondosabban fognak írni, ezeket a kérdéseket, ezeket a hősöket nem ismernék. A történelemírás majd megállapítja, hogy százezer magyar harcolt a Vörös Hadseregben, és azt is megállapítja, hogy jól harcoltak a magyar fiúk a szabadságért, a magyar jövőért. De ki tudja, majd holnapután, hogy mi fájt Kovács Jánosnak, mialatt Szibériában harcolt, és ki tudja majd, mit remélt Nagy István amikor Taskend alatt ment szuronyrohamra? … És ezt mégis tudniok kell majd másoknak, akik az új Magyarországot építik. " Az elbeszélést Zalka csak erőpróbának tekintette, s már a húszas években készült az igazi nagy művészi feladatra: a monumentális nagy regényre. Először egy hadifogoly-regény megírására gondolt, amely egyszersmind kritikája is volna a húszas években divatos kispolgári szemléletű hadifogolyábrázolásnak.
A lapélek foltosak. Állapotfotók A borító enyhén kopott. Védőborító nélküli példány. Állapotfotók A védőborító enyhén szakadozott, elszíneződött. A lapélek foltosak.
A család őse a reformáció felvétele után, 1536-ban telepedett le Debrecenben. A XVI. századból származó városi jegyzőkönyvben gyakorta találkozunk a család tagjainak különböző jogügyeivel. Egy régi írás megemlíti, hogy Bika Bálint Darabos utcai száraz malmát és házát a kollégiumnak ajándékozta azzal a céllal, hogy a főiskolán tanuló diákok számára begyűjtött gabonaféléket az intézet ott őröltethesse vámmentesen, a házzal pedig a nagytiszteletű kollégiumi tanács saját belátása szerint rendelkezhessék. A Bika-család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város, hogy kilenc év múlva a família egykori lakhelyét fogadónak alakíthassák át. Index - Kultúr - Lebontják a debreceni Aranybika szálloda felét. Na de mi épül a helyére?. 1701-ben már itt lakott gróf Eszterházy Antal későbbi kuruc generális, majd 1724-ben szintén itt nyert elhelyezést Csáki Imre bíboros is, aki csak azért jött a kálvinista Rómába, hogy ott katolikus templomot építtethessen fel. Mivel a reformáció lelkes hívei nem engedték be a katolikus főpapot a házaikba megszállni, így a város vezetői kénytelenek voltak őt a Bikában elhelyezni.
Szerző: | Közzétéve: 2022. 03. 30. Katonai ünnepség lassítja a debreceni villamosok közlekedését - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. 13:35 | Frissítve: 2022. 13:37 Debrecen – Kisebb késésekre lehet számítani a villamosközlekedésben. A DKV Zrt. tájékoztatja az utasokat, hogy március 31-én, csütörtökön 09 és előreláthatólag 1 között rendezik meg a MH 5. Bocskai István Lövészdandár szervezésében, a Koszovóban és Libanonban békefenntartói feladatokat ellátó katonák visszafogadó ünnepségét a Kossuth téren. A rendezvény ideje alatt, a villamosok a megszokottnál lassabban közlekednek majd a Piac utcai sétálóövezetben, így azok menetidejében kisebb késésekre lehet számítani.
Az Országházat is jegyző Steindl Imre építész tervei szerint 1882-ben egyemeletes szállodát építettek a fogadó helyére. A megnövekedett igények miatt azonban ezt a takaros épületet 1913-ban lebontották. Helyére 1915-ben épült fel eklektikus stílusban az a ma is látható épület, amelynek terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette. Az athéni olimpián 1896-ban olimpiai bajnoki címet is elért építész sporttettének emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. Pizza debrecen piac utca 56. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragómesterek készítették. Az új Bika szálló étteremben adtak fogadást IV. Károly királynak is, aki az 1918-as forradalom előestéjén a Debreceni Klinika átadására érkezett ide. (A királyi családot nem itt szállásolták el. ) A szálloda későbbi vendége volt gróf Bethlen István, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond is, aki többek között itt gyűjtötte az anyagot "Légy jó mindhalálig" című regényéhez. Német András szállodaigazgató vendégeként több mint 15 éven keresztül a Bika egyik eldugott sarkában ebédelt Oláh Gábor debreceni poéta, aki mindig ugyanazt ette: húslevest, sertéskarajt, tésztát.
Az 1800-as évek közepétől a debreceni nagyvásárokon gyakran megfordultak Heves, Szabolcs, Bihar megye földesurai, akik nemegyszer két hétig az Aranybikában húzatták nótáikat a híres cigányprímásokkal. A legmulatósabbak közé tartozott Recsky András hevesi, Ibrányi Ferenc szabolcsi, Csemovics Péter bihari, valamint Józsa Gyuri hevesi földesúr. Ibrányi Ferenc olyan sűrűn látogatta a Bikát, hogy sikerült néhány ezer holdját elmulatni a híres épületben. Megfordult a Bikában Blaha Lujza, Jászai Mari, Horváth Árpád híres színigazgató és felesége, Neményi Lili, de még arról is szól a fáma, hogy Kossuth Lajosnak a Bikában játszotta kedvenc nótáit kedvenc muzsikusa, Boka Károly híres cigányprímás. ★ TIPP: Pizzarendelés, Ételkiszállítás és Étterem Pápán ★ | Konyhaház | 4,6 (516 vélemény). Később fiának, Ferencnek a tiszteletére is muzsikált, amiért később rövid időre börtönbe is zárták. Amikor is 1895-ben Kossuth Ferenc tiszteletére fogadást adtak a Bikában, Kiss Áron a tiszántúli egyházkerület ősz hajú püspöke köszöntötte a neves vendégeket, de köszöntötte a királyt is. A fogadás résztvevőinek ez nem tetszett, s dübörgő tapsvihar tört ki, amikor a prímás rázendített a híres kuruc nótára: "Mégis huncut a német".