A konfliktus fogalma A konfliktus ellentétes érdekek fennállását jelenti. A konfliktus szó a latin "confligere" szóból származik, eredeti jelentése fegyveres összeütközés. A fogalom köznapi szóhasználatában megőrződött az összeütközés, szembenállás értelmezés. Lewin csoportdinamikai megközelítése alapján "a konfliktus pszichológiailag olyan helyzet, amelyben egyidejűleg, megközelítőleg azonos erősségű ellentétes irányú erők hatnak". Bakacsi szervezeti struktúra szerinti felfogásában "konfliktusról akkor beszélünk, ha két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valamihez, ami számára fontos". A konfliktus folyamata A problémahelyzetek konkrét megjelenési formáikban egyediek. Az érintett felek előzetes gondolati, érzelmi és viselkedési tapasztalatai, adott szituációban jellemző mentális állapotai meghatározzák az adott szituációt. A helyzetek egyedisége mellett megjelennek általános jellemzők, melyek közül a konfliktus folyamatának szakaszai a legfontosabbak.
Meghatározás Az oldal a konfliktuskezelés témakörét dolgozza fel. Sarokpontok: a konfliktus fogalma, a konfliktus élettani szerepe és hatásai, előnye, a konfliktus megjelenési formái családban és családon kívül, az erőszak, a konfliktuskezelés történelme, a konfliktuskezelés megjelenése különböző alkotásokban, szakkönyvek a konfliktuskezelésről. Bemutatja a konfliktus megelőzésének és kezelésének módszereit. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: A konfliktus fogalma Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Személyek és csoportok közötti konfliktusokkal a szociálpszichológia [1] foglalkozik. Ez a szakterület konfliktuselemző és –csökkentő eljárásokat dolgoz ki, amelyek nagy társadalmi feszültségek (pl. sztrájktárgyalás) esetén segíthetik a kompromisszumos megoldások elérését. Gondolkodók egy csoportja szerint (Marx, Engels, Lenin, Lukács György) a nagyobb társadalmi egységek közötti jogi-, tulajdoni viszonyok, helyzeti ellentétek, osztály- és fejlődési különbségek miatt szükségképpen kialakulnak konfliktusok, míg mások szerint (T. Parsons, P. F. Bourdieu, J. Habermas) a társadalmi alrendszerek eredendő kapcsolatából fakadó döntési és hatalombirtoklási előnyök és hátrányok szabályozzák a konfliktusképződést. Számos elmélet szerint a konfliktusok csupán korai válság-előrejelzések, több kutató a társadalmi-anyagi javak szűkösségéből és elosztási egyenlőtlenségéből vezeti le elméletét. A szociálpszichológia figyelmeztet arra, hogy a tömegesen megjelenő, de elfojtott ellentétek nem kívánatos konfliktusok irányába hatnak.
Résztvevők száma szerint: Ahogy a fogalom is mondja, többnyire van egy kiváltó oka a konfliktusnak, ám az sem mindegy, hogy kik vesznek részt abban. E szerint ugyanis két konfliktus típust állapíthatunk meg: Intraperszonális, vagy intrapszichikus: azaz belső, az egyénben zajló konfliktus. Elsőre talán furcsának tűnhet, de ide tartoznak például a belső vívódások, többek között munkahelyen (vezetőknél ez fokozottan jelen van), de ugyanígy egy-egy nagyobb horderejű döntés kapcsán is megjelenhet (például ház vásárlása). Interperszonális: amikor egymás között láthatsz ellentéteket. Ez lehet kettő-, de akár több személy között is. Ilyekor többnyire a vélemények, szemszögek nem egyeznek, valamely fél szükséglete nem elégül ki (érdek- és értékkülönbségek válnak láthatóvá), ennek okán pedig konfliktus bontakozhat ki. Ennek alkategóriái lehetnek akár a párkapcsolaton belüli, két munkatárs közötti, de éppúgy a csoportos konfliktusok is. Konfliktus befejezése szerint Ha pedig abból indulunk ki, hogy a konfliktus hogyan végződhet, szintén két típust állapíthatunk meg: Konstruktív konfliktus: Többnyire előre mutató, bár különböző érdekek, értékek állhatnak fent, a résztvevő felek törekednek új megközelítésre, ezáltal kreatív energiákat szabadítnak fel, azaz, a konfliktus épít, értéket is teremt ebben az esetben.
Formái [ szerkesztés] Megkülönböztethetőek az indítékok (motivációs tipizálás), a tartalom vagy a szociálpszichológiai szempontból érdekes együttműködés vagy versengés jelenléte szerint. Kifejeződése szerint [ szerkesztés] Intrapszichikus: a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása; Interperszonális: az egyén viselkedésében, tetteiben is megnyilvánul. Hatása szerint [ szerkesztés] konstruktív konfliktus (tisztességes verseny): lehetetlenné teszi a szociális rendszer stagnálását, a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. destruktív konfliktus (tisztességtelen versenyhelyzet): a verseny egyenlőtlen felek között zajlik (strukturális szempontból egyik fél esélytelen a másikkal szemben), amikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően, és a felek kevésbé bíznak abban, hogy kölcsönösen betartják a szabályokat. Konfliktuskezelés [ szerkesztés] A konfliktusok kezelésének is léteznek elméletei.
A konfliktusokat az érintettek szintjei alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Ahogy az a történeti áttekintésből is kitűnik, egyrészről beszélhetünk személyen belüli ún. intraperszonális konfliktusról. Ekkor a személyiség egyes részei között, vagy szerepeink között, szerepeinken belül zajlik a viszály. Gondoljunk itt akár egy középvezető belső őrlődéseire, mikor egyrészről a felettesei felé való megfelelés, a rátermettség és lojalitás bizonyítása, másrészről viszont a beosztottjai érdekeinek képviselete, a munkatársakkal való korrekt, nyílt légkör megteremtése is feladata, ám ezek a kettős szerepek adott szituációkban, pl. leépítés, költségcsökkentés, komoly visszásságokat eredményezhetnek. Ilyen esetekben az érzelmek fontos szerepet játszanak, vívódásaink, bizonytalanságunk tör felszínre, ám az idők során megtanuljuk elviselnie konfliktusokat, és képesek vagyunk kontrollálni reakcióinkat. Másrészről beszélhetünk személyek közötti (interperszonális) konfliktusokról is. Ilyenkor két vagy több személy érdekei, szükségletei, vágyai ütköznek, ezek hatással vannak önbecsülésükre, indulataikra, meggyőződésükre.
Sok esetben súlyos reumás ízületi gyulladás következménye, de okozhatja karomtartás vagy nem megfelelően gyógyuló törés is. A középső ujjízület kóros állása is előidézheti kialakulását. Elsősorban azoknál fordul elő, akik felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják — például festők, szerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, korlátozott a kar oldalra emelése. Tünetei összetettek a szerint, hogy csak az ideg kerül nyomás alá vagy a vele együtt futó erek is. Duzzadt, fájdalmas ujjak - Az orvos válaszol A középső ujj fáj az ízületben Páll Zoltán Létrehozva: Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés Fájdalom az ujjakban: ezt jelezheti - HáziPatika Ujjízület kezelése sérülés után Lássuk a gyulladás fajtáit egyesével: Ínhüvelygyulladás a lábon A lábon, mivel rengeteg kis izom és ín található benne, sokféle elképzelhető módon jelentkezhet az ínhüvelygyulladás. Ínhüvelygyulladás 4 oka, 4 tünete, 5 kezelési módja [teljes útmutató] A kéz leggyakoribb betegségei - Súlypont Ízületklinika A libidó csökkenése és okai Hattyúnyaktorzulás: az első ujjízület megfeszül, az ujjpercek közti ízületek pedig behajlanak, így az érintett személy nem tudja ökölbe szorítani a kezét, és nem képes csippentő mozdulatokra sem.
Zsibbadó ujjak a jobb kézen — vajon mit jeleznek? Admin január 14, Zsibbadó ujjak a jobb kézen. Önnel is előfordult már az említett probléma? Vajon mitől alakulhat ki az említett tünet? Az ujjak zsibbadása és bizsergése gyakran olyan érzést eredményezhet, mintha valaki ujjainkat könnyedén, egy tűvel piszkálná. Mégpedig az alkar belső oldalán, a tenyér hüvelykujj felőli részén, és a hüvelykujjban, mutatóujjban és a középső ujjban. De középső ujj zsibbadása középső ujj zsibbadása okoz az alkar kisujj felőli részén illetve a kisujjban és gyűrűsujjban, ha a könyök területén nyomódik az idegszáltartós könyöklés, teniszezés, vagy számítógép használat következtében. Ha ízületi megterhelés, vagy gyulladás van jelen a karjában, a középső ujj zsibbadása, az is okozhatja ezeket a panaszait. Nyaki porckorongsérv is kiválthatja a zsibbadást. Nyakcsigolyák meszesedése is kisugárzó fájdalmat okozhat az ujjaiban. Körültekintő orvosi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a rendre visszatérő ujjzsibbadás oka kiderüljön, és a zsibbadás okát megszüntető oki kezelést kaphasson.
Leggyakrabban, a fájdalom ad egyéb részeinek a felső végtag. Ne felejtsük el, hogy figyeljen a kapcsolódó tüneteket! Zsibbadása hüvelyk- és középső ujját a jobb keze Ha a beteg nem csak zsibbadt ujjaival, hanem nagyon is elkezd fájni a kezét, azt jelezheti a rossz testhelyzet nyugalomban. Ebben az esetben a fájdalom lokalizálható a könyök és növelni, ha valaki felemeli a kezét. De meg kell értenünk, hogy bizonyos klinikai helyzetekben, zsibbadás és duzzanat jelezheti súlyos vesepatológiák. Amikor a középső ujj megy zsibbad éjjel, meg kell figyelni, hogy olyan tényezőket, mint: Kényelmes, ha van egy párna, matrac? Van valamilyen krónikus betegsége, a nyak vagy a derék? Milyen helyzetben könnyebb csak aludni? Milyen gyorsan tud aludni, ha az álmatlanság éjjel aggódik? Továbbá ne felejtsük el, hogy figyeljen a testhelyzet nyugalomban. Például ha állandóan aludni jobb keze felől, közvetlenül vezet tömörítés az erek a felső végtag. Az eredmény - a vérkeringést, van zsibbadás a kéz, azzal jellemezve, bizsergés és érzés "bizsergés a bőrön. "
Az ujjakat behálózó érző és mozgatóidegek pályái a nyaki gerincvelőből az ideggyökökon kilépve a nyaki karfonatban egyesülnek. Ezt követően pedig a jobb és bal karban lefelé haladva egy-egy terület, illetve izomcsoport ellátására különböző idegek lépnek ki fokozatosan a karfonatból. A kezet 3 ideg idegzi be. Ezek az idegek több helyen is sérülhetnek, nyomódhatnak, és ezek az ingerülettovábbítást akadályonzzák. Ennek az első jellemző tünete a zsibbadás. A csukló belső oldalán haladó nervus medianus, a középideg az alkar belső oldalát, a tenyér hüvelykujj felőli részét, valamint a hüvelykujj, mutatóujj és középső ujj területét idegzi be. Ezek az idegek a 3 ujj hajlításáért felelnek. A nervus radialis, vagyis az orsóideg a kézhát felől a kézfejen a hüvelyk, mutató és középső ujj kifeszítéséért felelnek. A nervus ulnaris, singcsont ideg, pedig az alkar kisujj felőli oldalán, a tenyér kisujj felőli részén a kisujjat és a gyűrűsujjat idegzi be. Az idegbántalom oka többféle lehet: Például alagút szindrómák közül messze a leggyakoribb a kéztőalagút szindróma, amikor a szűk csuklóalagútban futó középső ujj zsibbadása duzzanata miatt nyomás alá kerül az ideg, és ez zsibbadást okoz a középideg által beidegzett területen.
Kéztő carpalis alagút szindróma esetén a csukló carpus csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítva az alattuk lévő nervus medianus ideget. A nervus medianus a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, mely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik. A könyöknél kialakuló cubitalis alagút szindróma esetén, a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris ideg kerül leszorítás alá. Könyök alagút szindróma műtét, Cubitalis alagút felszabadítása - Medicover Üzenetet küldök! Kéz zsibbadás 11 oka, 4 fajtája és 4 kezelési módja - 27 Sellő Rendelő Gyermekeknél a csípőízület fájdalmainak okai Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Ízületi és kötőszöveti betegségek SLE, fibromyalgia, RA » A rheumatoid artritisz nem csak az ízületek betegsége A reumatoid artritisz RA autoimmun betegség. Alagút szindrómák Sclerosis multiplex A radikuláris tünetek nagyon változóak lehetnek, bizsergés illetve izomlázszerű érzéstől a zsibbadásig illetve kézgyengeségig.
Gyűrűsujj A gyűrűsujj, a "gyűrű" szó miatt az egyesülés szimbóluma, és az érzelmi kötelékeket jelképezi. Minden itt ért sérülés az érzelmi kapcsolataimat érintő bosszúságból vagy nehézségből származik: ezt a bosszúságot érezhetem a férjemmel, feleségemmel, gyermekeimmel, vagy még bizonyos esetekben a szüleimmel kapcsolatosan is. Egy ilyen sérülés egy olyan belső sérülés külső megjelenése, amelyről valószínűleg senkinek sem beszéltem. Nehezemre esik a saját magammal való egyesülés, egy engem elkeserítő bosszúsággal való együttélés. Talán hajlamos vagyok eltúlozni a helyzeteket. Mi az, ami engem zavar? Elfogadom, hogy függetlenítem magam, hogy jobban átlássam a helyzetet. Mi az, ami engem megakadályoz az önkifejezésben? Túlságosan mások reakciójának a függvényében cselekszem? Megtanulok, magam utánanézni a dolgoknak, mert rájövök arra, hogy a tudás és a megfelelni vágyás közt nagy a különbség. Ez a vizsgálódás lehetővé teszi számomra, hogy sokkal harmonikusabb kapcsolataim legyenek, és megtanít kommunikálni, párbeszédet kezdeményezni.