Obi Konyhai Lámpa Webáruház: Nagy-Lengyelország Konyhája – Wikipédia

Tuesday, 02-Jul-24 08:10:01 UTC
shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.

Obi Konyhai Lámpa És Fény

 Sokszínű választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is.  Több fizetési mód Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.  Nem kell sehová mennie Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében.

Obi Konyhai Lámpa Zöld Lámpa

thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van

credit_card Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.

Faworki (chrust, chruścik, chruściki) – a magyar csörögefánkhoz hasonló, ropogósra sütött tésztaféleség, mely liszt, vaj vagy tej, tojás, cukor és finomszesz vagy ecet felhasználásával készül. Poznańi Szent Márton kifli (rogal świętomarciński) – leveles tésztából készülő patkó alakú kifli, melyet fehér mákkal, cukorral, esetenként dióval, mandulával, mazsolával, kandírozott gyümölcsökkel töltenek. Szneka z glancem po poznańsku. November 11 -én, Tours-i Szent Márton napján fogyasztották. Drożdżówka (szneka z glancem) – élesztővel kelesztett, túróval, mákkal, pudinggal, fekete áfonyával töltött péksütemény. Poznańi mézeskalács (rura) – sötét- vagy világosbarna színű, alkalmanként színes mázzal bevont, négyzet alakú, csipkézett szélű sült mézeskalács, melyet hagyományosan Mindenszentek napján a temetőknél árusítottak. Italok [ szerkesztés] Bodzalé (hyćki) – fekete bodzából előállított ivólé. Kompót (kompot) – aszalt vagy friss gyümölcsökből (mazsola, alma, körte, szilva) cukorral, szegfűszeggel készített karácsonyi ital.

Posztolva: hétfő, június 7, 2021 Forrás: moje wypieki i nie erdeti neve: szneka z glancem hozzávalók: 50 DKG SIMALISZT 240 ML MELEG VÍZ 6 TK. CUKOR 1 TK. SÓ 1 CSOMAG PORÉLESZTŐ ( 7 G) 145 GR. TEJPOR 2 NAGY TOJÁS 84 GR. VAJ KENÉSHEZ 1 TOJÁS PORCUKOR ÉS VÍz A meleg vízet, éleszőt cukrot, tejport jól kikeverem. Hozzáadom az eész tojást, összedolgozom. Most a lisztet szitálom bele s robotgéppel kidolgozom. Ezután a vajat teszem bele s utána 10 percig mixelem. A tésztát gombóccá formálom, olajjal kikent tálba teszem át és kelesztem 1. 5 órát. Utána kézzel kissé átgyúrom és 10 darabba vágom fel. A kis tészta darabkákbat kisodrom, nem túl vékonyra és csiga alakba megfonom. Papírral bélelt tepsire teszem egymástól kissé messze. Itt is 45 percig kelesztem. Megkenem felvert tojással a tetejét, 175 fokon sütöm kb: 20 percig. A mázhoz a porcukrot és kevés vízet összekeverem és ezzel díszítem a " zsemle " tetejét!

A fűszerek természetesen a régi lengyel konyhának is nélkülözhetetlen elemei voltak, leginkább fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, babérlevél, sáfrány, mazsola, fekete bors, gyömbér, fahéj, szerecsendió és citrom került a fazekakba az alapanyagok mellé. Nagy-Lengyelország konyhájának mai képét a 19. század alakította ki, amikor is széles körben kezdték termeszteni és fogyasztani a burgonyát. Ennek az erős kulináris hatásnak köszönhetően a nagy-lengyelországi konyha egyértelműen megkülönböztethetővé vált más lengyel régiók konyhájától, s kialakult egy karakteres, sajátos ízvilág, a "poznańi gyomor". A legfontosabb étel-alapanyag a burgonya és a liszt lett, a hús- és halfogyasztás pedig visszaszorult. A szegényebb házaknál húst (vagy chabas-t) csak az ünnepek vagy a disznóvágás alkalmával fogyasztottak. A kispolgárság és a proletariátus napi étrendének alapját így a burgonya, a lisztes és tésztás ételek, a gabonafélék, a savanyú káposzta, a kenyér, a hering és a szalonna adta. A legszegényebb munkások menüje főleg burgonyát és káposztát tartalmazott.

Nagy-Lengyelország konyhája ( lengyelül: Kuchnia wielkopolska) egy történelmi régióban kialakult, helyi sajátosságokkal rendelkező konyha Lengyelországban. Története [ szerkesztés] Köles, a középkor fő tápláléka A mai Nagy-Lengyelország területén élt emberek legfontosabb tápláléka az őskorban a búza, a köles és az árpa volt. E gabonafélék termesztése i. e. 2500 körül kezdődött. Később, a 8. századtól a rozs is a fontos élelmiszer-alapanyagok közé került. A korai középkorban kezdődött a hüvelyesek, a len - és másféle olajos magvak termesztése, és ugyanebben az időben lett meghatározó a szarvasmarha, a sertés és a juh tenyésztése az addig jellemző vadászattal szemben. A 11. századtól további zöldségfélék felhasználásával gazdagodott a térség konyhája, különösen az uborka, a tök, a fokhagyma, a káposzta, a fehér - és sárgarépa, valamint a paszternák vált kedvelté. Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás korától ( 1572 – 1697) az ország három felosztásáig ( 1772 - 1795) terjedő időben nőtt a vadhús, a baromfi, a marha- és sertéshús fogyasztása, s fontos szerepe volt a méznek, a vodkának és a hígított sörnek.