Kutatási téma: Fotótörténet, fotómuzeológia, vizuális antropológia Gulyás Gyula Intézetünk oktatója volt 1993-2012. években. Kutatási téma: vizuális antropológia, dokumentumfilmek, antropológiai film Dr. Dr török zsuzsanna. Ilyés Zoltán (1968 - 2015†) kulturális antropológia (etnikai és nemzeti identitás a Kárpát-medence multietnikus térségeiben, turizmus és örökségesítés) történeti földrajz (kultúrtáj, tájhasználat a Kárpátokban és Gyimesben, antropogén geomorfológia)etnikai földrajz, vallásföldrajz
A hangulatzavarok egyik legérdekesebb területe a szüléshez társuló pszichiátriai betegségek kérdésköre. Egy nő életében az anyaság első élményei, a szülés, a szoptatás és az első hónapok történései a gyermekkel, általában a vágyott boldogság képzetével azonosak. Dr. Török Zsuzsanna vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Ugyanakkor az anyaság örömteli időszakát sokszor lelki problémák teszik boldogtalanná. A... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 360 Ft 3 192 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 319 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 5 380 Ft 5 111 Ft Törzsvásárlóként: 511 pont 3 699 Ft 3 514 Ft Törzsvásárlóként: 351 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
1976. F. Fejér Mária, Huszár Lajos: A magyar numizmatika bibliográfiája (latin-angol-német-magyar nyelvű) Akadémiai Kiadó, 1977 A magyar pénzverés története. Magyar Nemzeti Galéria, 1977 Varannai Gyula, Huszár Lajos: Medicina in nummis - Hungarian coins related to medicine. Medicina Könyvkiadó, 1977 Fejér Mária, F. -Huszár Lajos: Bibliographia Numismaticae Hungariae. A magyar numizmatika bibliográfiája. 1977. Jenő Fitz: Der Geldumlauf der römischen Provinzen im Donaugebiet... 2. Akadémiai Kiadó, 1978 Weigelt, Karl-Heinz- Weigelt, Sieglinde: Medaillen aus meissener Porzellan 1962-1969. 1981. Eszéky Ottó: Pénzfajták a világon. Pécs, 1982 Gedai István: A magyar aranypénzverés története. 1982. Rádóczy Gyula: Mária Terézia magyar pénzverése. 1982 Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae. Magyar Egyetemes Éremtár. I-II. kötet. Árpádházi királyok kora. füzet. Vegyesházi királyok kora. Zimmermann Lajos: Pótlék a Corpus Nummorum Hungariae Magyar Egyetemes Éremtár I. füzetéhez. Reprint! Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát.
2021. szept 30. 13:30 Agárdnál mindössze 69-74 centiméter között mozgott a vízállás. Sokkoló a Velencei-tó látványa: videón mutatjuk a kiszáradt tómedret - HelloVidék. / Fotó: Zsolnai Péter A helyzet már olyan tragikus, hogy jelenleg száraz lábbal lehet sétálni a tó medrében. Ahogy azt korábban a Blikk is megírta, drámai a helyzet alakult ki a magyarok egyik legkedveltebb üdülőhelyén, a Velencei-tó ugyanis szinte teljesen kiszáradt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella korábban azt mondta, hogy o któber végére befejeződhet egy úgynevezett áteresztési művelet, ám a tó ennek elkezdése ellenére is rendkívül tragikusan fest. ( A legfrissebb hírek itt) Az üdülőhelyről készül legújabb felvételeken például jól látható, hogy jelenleg száraz lábbal, gond nélkül lehet sétálgatni a kiszáradt tómederben. Az Időkép mérése szerint a megmaradt víz hőmérséklete jelenleg 18 fokos. Itt látható a Velencei-tó jelenlegi állapotában: Velencei tó kiszáradás üdülő víz tó meder
A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Velencei strand 2020-ban és 2021-ben Fotó: BudaPestkörnyé Haldoklik a Velencei-tó A Velencei-tó haldoklik. Mivel nincs jelentősebb vízforrása a tó magára maradt. A szakértők felvetették, hogy a közeli Pátkai-tározóból a Császár-víz nevű patakon keresztül kellene vizet engedni a tóba. Az elképzelés kézenfekvőnek tűnik, hiszen a Császár-vizet két helyen is jelentősebb tóvá duzzasztották fel. Kiszáradt a velencei tó e. Ilyen a Pátkai-tározó, felette pedig a Zámolyi-víztározó. Mindkettő a Velencei-tó közelében található, a Vértes felől lefolyó vizeket gyűjtik össze. Strand a Korzónál 2020 nyarán és 2021 őszén Fotó: BudaPestkörnyé Friss víz a Dunából?
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő területen csak nagyon kevés víz maradt. Drónvideót tett közzé a Gárdonyi Közlöny arról, hogy fest most a Velencei-tó délnyugati részén fekvő madárrezervátum területe. A felvételek tanúsága szerint szinte teljesen eltűnt onnan a víz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja szerint a 420 hektáros rezervátum, amely 1958 óta védett, szerepel a "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében" is. Az öreg nádasokban rendszeresen fészkel a nagykócsag és a kanalasgém, a nagy tisztások jellegzetes lakója a búbosvöcsök, sekélyvizeknek pedig a kis vöcsök, és költ itt a nyári lúd, a barna rétihéja, valamint többféle nádi énekesmadár. Méreten aluli pontyokat rejtegettek a szabálytalan horgászok. Azt is írják, hogy a területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai, az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő. Az oldalon a rezervátumot érintő speciális védelmi feladatok között egyebek mellett arról írnak, hogy a természeti értékek fennmaradása érdekében a tó vízszintjének szabályozását a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell végezni.
Annyira kevés, hogy el lehet képzelni, milyen lenne, ha teljesen kiszáradna, ahogy a hagyomány szerint utoljára 1866-ban történt, amikor huszárok gyakorlatoztak a szikkadt, poros mederben Velence és Sukoró között. Bár az egyes leírásokban szereplő teljes kiszáradás valószínűleg túlzás, vannak arra utaló jelek, hogy a mélyebb részeken még akkor is maradhatott némi víz. Az persze egészen más tó volt. Sokkal nagyobb, mint a mai, mert hozzá tartozott az akkoriban Nádas-tónak nevezett Dinnyési-fertő. Partjai teljesen kiépítetlenek voltak, olyan nádrengeteg övezte mindenhol, mint manapság a madárrezervátum területén. Kiszáradt a velencei tó 4. Nem is keltett semmiféle rémületet a tó kiszáradásának lehetősége, a környező parasztfalvak népe inkább azon gondolkodott, nem lenne-e érdemes lecsapolni az egészet, és hasznos termőföldet nyerni a helyén. Ma viszont az alacsony vízszint rémisztő látvány, ami gazdasági és ökológiai katasztrófával fenyeget. Ebben az egyben egyetértenek a tó állapota miatt felháborodott helyi lakosok, a civil szervezetek és a politika is: a tavat mindenáron meg kell menteni, ehhez pedig vízutánpótlásra van szükség.
2022. márc 30. 9:08 Lesújtó látvány nyújt a Dráva /Fotó: Időkép Alig van már víz a Drávában, a csapadékszegény időjárás miatt rendkívül alacsony a folyó vízállása. A helyszínre látogató Időkép szerint Barcsnál -131 cm volt a folyó vízszintje. A víz nagy része teljesen eltűnt, sok helyen csak kiszáradt medrek vannak. Index - Tech-Tudomány - Drónvideó mutatja meg a kiszáradt Velencei-tavi madárrezervátumot. Nem sokkal marad el a vízállás a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől. ( A legfrissebb hírek itt) Március 21-től tartósan vízhiányos időszakot hirdettek meg a nagy mértékű aszály miatt. Szinte az egész ország területén 40 százalék alatt van a talaj nedvességtartalma. A Drávához hasonló sorsra jutott a Velencei-tó is, melynek vízszintje most alig egy méter, és csapadék híján nem fog emelkedni, sőt, újabb fél métert veszíthet a szintjéből, amennyiben nem történik külső beavatkozás. Ez is érdekelheti: Átmeneti hiány Pb-gázpalackból Magyarországon: a Mol is megszólalt Dráva aszály kiszáradás csapadékhiány
Az elmúlt évtizedek alatt jelentős átalakítások zajlottak ugyan a tavon (legismertebb talán a sok vitát kiváltó partfal-rekonstrukció), azok jórészt a vízfelület turisztikai értékének megtartását (jóformán szépészeti beavatkozással) célozták. A vízcsökkenés nyomán a fürdőzést már-már élvezhetetlenné tévő vízminőség-romlás a jelentős vízi turizmussal életben tartott üdülőövezet imidzsének mindenesetre nem tett jót, a történetben a teljes problémához viszonyítva a halpusztulás csak egy apró negatív marketingelemnek tűnik. A '90-es években már előfordult hasonló mélyrepülés, ám akkor az ijedtség nyomában jelentkező felzúdulásokat tényleges akcióterv, majd építkezés követte. Kiszáradt a velencei tó 5. Ennek keretében elkészült egy több kilométer hosszú csővezeték, amely a Székesfehérvár közelében lévő, karsztvíz alapú kincsesbányai tározó vizét köti össze a tóval. Átmeneti megoldásként e csapok megnyitásával pótolható lenne a hiány, de mivel a megyeszékhely és a környező települések ellátása is e vízkészletre épül, ki merné bevállalni, hogy megkockáztat egy ivóvíz-ellátási problémát a lakosság kárára, közvetlen gazdasági haszon nélkül.