Azok után, hogy az előző szezonban volt esélye az ezüstéremre és a Bajnokok Ligája-indulásra, de a Magyar Kézilabda Szövetség döntése elvette ezeket a lehetőségeket a Siófok KC-től, a Balaton-parti csapatban megszakadt valami. Simone Böhme -Siófok KC Fotó NEMA/Németh András Az idei bajnokságban kínos vereségeket szenvedett, majd egyszer csak robbant a bomba, és néhány hét alatt hatan is távoztak. Előbb október 19-én elküldték a norvég Bent Dahl edzőt (helyére a horvát Zdravko Zovko érkezett), míg a spanyol irányító-átlövőt, Nerea Penát felfüggesztették. Október 29-én távozott Laura van der Heijden (Borussia Dortmund), Danick Snelder (Bietigheim) és Dinah Eckerle (Metz), november 11-én elküldték a másodedzőt, Daniel Birkelundot, 12-én pedig Pena is talált magának csapatot, a dán Esbjerget. A csapatban maradt még légiós, köztük a dán jobbszélső, Simone Böhme, aki kritikus napokról beszélt, amikor a dán Tv2-nek nyilatkozott a siófoki tapasztalatokról. Böhme azt mondta, a nyár óta rémálmot élt át Siófokon, abban bízott, hogy ott lehet az Eb-n, hogy kicsit kilépjen a fényre, de nem került be a csapatba.
Simone Böhme, a Siófok KC dán jobbszélsője a Balaton-parti városban vészeli át a koronavírus-járvány időszakát. Ennek módját szerencsére megosztotta rajongóival is az Instagramon. A 28 éves kézilabdázó 2017 óta tagja a siófoki együttesnek, így tagja volt a 2019-ben EHF-kupát nyerő csapatnak is. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Ezek is érdekelhetnek hirdetés hirdetés
"Nehéz lehet a dánoknak megérteni mi történik. Azon gondolkodtam, hogyan jövök én ki ebből a helyzetből ". -mondta Simone Böhme a dán TV2-nek. " Azt kell mondanom, hogy olyan lelki és fizikai nyomás alatt álltam, amelyet még sohasem éltem át " – mondta azt követően, hogy két edzőt elbocsátottak, négy játékos pedig távozott Siófokról Ellenkező esetben nagyon gyorsan olyan dolgok történhetnek, amelyek a dán kézilabdában ismeretlenek. Ezt erősítette meg a csapat korábbi edzője, Lars Rasmussen is, aki 2017-2018-ban irányította a csapatot. "Tipikusan Kelet-Európára jellemző módszerrel dolgoznak: kiprovokálnak és rákényszerítenek bizonyos dolgokat bizonyos játékosokra, azokra, akiktől meg akarnak szabadulni. Így felmondhatják a szerződést. Ha ellenkeznek, akkor Fodor azt mondja: "Bassza meg. Kifelé! " Aztán egy összegben fizet, és akkor elmennek. " Ramussen szerint a nyomás egyik módszere a rendkívül hosszú munkaidő, a másik a teljesen semmiből kiszabott bírság. Állítja, hogy a kelet-európai kézilabdában jól ismert trükk, hogy a játékos egyszer csak a gyenge teljesítményre való hivatkozással kap egy 1000 eurós pénzbírságot.
Ha visszakérdez, akkor egy csettintésre már meg is duplázódik a büntetés. És ez így folytatódik. "Ezek olyan dolgok, amelyekről Skandináviában azt gondoljuk, hogy nem fér bele" – mondta. A Siófok KC a jelenlegi formájában másfél évtizede küzd azért, hogy a legjobb legyen, a pénzügyi háttérről pedig Fodor János gondoskodik. A Tv2 szerint azonban a többi magyar klub nem érdekelt abban, hogy újabb vetélytárs legyen ezért Fodor gyakran határozottan azt érzi, ellenszélben dolgozik. "Itt nincs olyan játékosszervezet, amely megvédene. Vagy mint egy jó anya megölelne, ha hiányzik. Egyedül vagy a szarban, és minden egyes napod harc. Kibaszottul nehéz volt – elnézést a szóhasználatért. De hosszú, ébren töltött éjszakáim voltak, amikor arra gondoltam: mi értelme van ennek az egésznek" – nyilatkozta Simone Böhme. A jobbszélső 2018-ban érkezett Siófokra, és eddig örült annak, hogy ebben a klubban szerepelhet. Jelenlegi szerződése csak 2022 nyarán jár le, ezért felkutatott néhány menekülési lehetőséget, amelyekről nem kívánt részletesen mesélni.
Olyan lelki és fizikai nyomás alatt állt, amelyet még sohasem élt át. Azon gondolkodtam, hogyan juthatok ki innen? – mondta a 29 éves jobbszélső, aki 2018-ban érkezett, a szerződése pedig 2022-ig szól, de próbált már menekülési útvonalak után nézni, de ezekről nem árult el többet. A cikk kitér arra, hogy a tulajdonos, Fodor János sok pénzt öl a kézilabdába, de úgy érzi, hogy szembeszélben dolgozik. Erről egy korábbi edző, Lars Rasmussen (2017-2018 között dolgozott Siófokon) azt mondta, hogy ha nem jöttek a győzelmek, akkor az rányomta a bélyegét a hangulatra, amire Böhme is azt mondta, kemény tud lenni. "Itt nincs olyan játékosszervezet, amely megvédene. Vagy mint egy jó anya megölelne, ha hiányzik. Egyedül vagy a szarban, és minden egyes napod harc. Kibaszottul nehéz volt – elnézést a szóhasználatért. De hosszú, ébren töltött éjszakáim voltak, amikor arra gondoltam: mi értelme van ennek az egésznek" – folytatta. Rasmussen még arról is beszélt, hogy kelet-európai módszereket tapasztalt, így például rákényszerítettek dolgokat azokra a játékosokra, akiktől meg akarnak szabadulni, így fel lehetett bontani a szerződésüket.
A szakdolgozók alapbére 2016 őszétől átlagosan 26, 5 százalékkal nőtt, tavaly novemberben 12 százalékkal. A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock) A következő lépcső idén novembertől lett volna esedékes egy 8 százalékos emeléssel, ezt hozta most előre a kormány. A miniszter jelezte: a jövő év novemberében további 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók – mondta Balog Zoltán miniszter. Az előrehozott béremeléssel így 2016 szeptembere és 2018 januárja közötti időszakban a szakdolgozói átlagbérek 53 százalékkal emelkedtek. Előrehozott béremelés az egészségügyben | Magyar Idők. Kiemelte, hogy a mentődolgozók idén januártól külön is kaptak 10 százalékos béremelést, és rájuk is vonatkozik az előrehozott 8 százalékos szakdolgozói béremelés. Egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló bére a 2016 januári 268 607 forinthoz képest most 382 354 forintra emelkedhet, a következő béremeléssel pedig 412 900 forint lehet – ismertette Balog Zoltán. Elmondta, a mostani döntés 80 ezer szakdolgozót érint, költségvetési vonzata 19 milliárd forint.
A jogszabály alapján az orvosok három lépcsőben – először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban – kapnak béremelést. Egy kezdő orvos bére 2023-ra a jelenlegi 255 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedik, a negyven év szakmai tapasztalattal rendelkező orvosé pedig a jelenlegi 525 ezer forint helyett 2, 4 millió forint lesz. A kijelzőn látható az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szavazásának végeredménye az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. Előrehozzák az egészségügyi szakdolgozók novemberi béremelését - ProfitLine.hu. október 6-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint, aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
Nyolc százalékkal emelkedik július elsejétől az egészségügyben dolgozók alapbére. Ez mintegy 81 ezer embert érint. Az ajkai Magyar Imre Kórházban ez a kormányintézkedés 402 szakdolgozó életére van pozitív hatással. (Fotó: illusztráció / Pixabay) Több lépcsőben rendezi a kormány az egészségügyi szakdolgozók alapbérét, ennek köszönhetően 2016-2019 közötti időszakban átlagosan 65, 5 százalékkal növekszik a juttatásuk. 78 ezer szakdolgozót és több mint 4 ezer védőnőt érint a bérrendezés, köztük az ajkai kórház munkatársait is. Az intézmény főigazgatója, Dr. Nagy Zoltán pozitívan tekint a jövőbe. - Július 1-jével nyolc százalékkal emelkedett az egészségügyi szakdolgozók alapbére. Milyen fogadtatása, visszhangja volt a ténynek az ajkai Magyar Imre Kórházban? "A Magyar Imre Kórház is a Kormányrendelet alapján hajtja végre 2019. július 01-jétől az egészségügyi szakdolgozók illetményének növelését. Az eredetileg november 01-től esedékes átlagos 8 százalékos béremelést idén július elsejére, előrehozottan kapják meg az egészségügyi szakdolgozók. "
Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re - jelentette be az emberi erőforrások minisztere, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között. Elismernék az egészségügyben dolgozók munkáját Balog Zoltán a találkozó után közölte, a tárgyalások eredményeként módosították azt a bérmegállapodást, amelyben korábban megállapodtak. Ennek a lépésnek két oka volt - mondta -, az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi ezt, a másik pedig, hogy ezzel a lépéssel is szeretnék elismerni az egészségügyben dolgozók munkáját. A miniszter emlékeztetetett, hogy a 2016 nyarán állapodott meg a kormány és a reprezentatív szakszervezetek a többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, illetve orvosi bérfejlesztésről. Így 2016 szeptemberében az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal, míg tavaly novemberben további bruttó 100 ezer forinttal emelkedett az alapbére, a rezidensek bére tavaly novemberben 50 ezer forinttal emelkedett.
Szolj hozzá Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "a legnagyobb eredményt" érték el, a kormány megértette azokat az érveket, amelyeket felsorakoztattak a tárgyalások során. A szakszervezeti vezető elmondta, a bérmegállapodás módosítására azért volt szükség, mert az amúgy örvendetes 2017-es és idei minimálbér- és a garantált bérminimum emelkedés miatt a korábban kialkudott bértáblában szereplő összegek "összecsúsztak". A sztrájktárgyalások tovább folytatódnak a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között - mondta Cser Ágnes, többek között az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók bérfejlesztéséről, a munkaruháról, a védőnők helyzetéről és a szakdolgozók fogászati ellátásáról. Kifejtette:"még az út elején tartunk", hiszen a szakszervezetek célja továbbra is az, hogy az egészségügyi bérek elérjék az európai uniós átlagkereset 75 százalékát. "Ezt a hatalmas szakadékot kell most nekünk lépésről lépésre kitölteni", és utolérni a V4-eket - emelte ki Cser Ágnes.