A gyümölcstölteléktől eltekintve nem egy könnyű szezonális darab ez a sütemény. Ám igazi tömör gyönyör olyan hűvös nyári napokon, mint amilyeneket mostanában élünk. A mák mindig, a meggy még kapható, tökéletes párost alkotnak. A sütemény alap ötletét a flódni adta, így a tészta és a máktöltelék készítése is úgy történik, mint e hagyományos sütemény esetében. A rétegek számát jócskán lecsökkentettük, hiszen a diótöltelék kimaradt, és a lekvár is csak a mákkrém alkotóelemeként szerepel. Mákos meggyes pete doherty. Ám még így is kiadós desszert született. A flódniba szokásosan rétegelt almát is lecseréltük meggyre, és jól tettük, mert így az évszaknak megfelelő ízek születtek. A meggyszezonból kifutva esetleg próbálkozhatunk más, kicsit fanyar, savanykás gyümölccsel is. Hozzávalók: 400 g liszt 200 g vaj 2 tojás sárgája 80 g cukor 1-5/2 dl fehérbor (Inkább legyen kevesebb, mint több. ) egy nagy csipet só 500 g darált mák 100 g cukor 2 citrom lereszelt héja és 1 citrom leve 1 teáskanál fahéj kevés őrölt szegfűszeg 2 dl fehérbor 4-5 dl (barack)lekvár 1000 g meggy 1 citrom leve 1/2 evőkanál fahéj 2 csomag vaníliás pudingpor 4-5 evőkanál zsemlemorzsa egy felvert tojás Elkészítés: A lisztet morzsoljuk el a vajjal.
Tegyük 150 fokra előmelegített sütőbe és 1 óra alatt süssük készre. Ha nagyon hamar pirulni kezd a teteje, fedjük le alufóliával.
00 szállít. Szállítási Zónák és árak Szállítási díjainkat megtalálja a szállítás menüpontban. Árváltozás jogát fenntartjuk.
A tészta nagy előnye, hogy több napig friss, omlós marad. A meggyes-mákos rácsos pitét sokszor el fogod még készíteni. Meggyes-mákos rácsos pite Hozzávalók 12 szelethez Tészta 30 dkg liszt 15 dkg vaj 5 dkg cukor 3 dkg élesztő 2 tojássárga 1 csomag vaníliás cukor fél dl tej csipet só Töltelék 30 dkg mák 20 dkg cukor 1 üveg meggybefőtt 5 dkg búzadara 2 dl tej 3 evőkanál baracklekvár 2 tojásfehérje 1 csomag vaníliás cukor citromlé Tetejére 1 tojás Előkészítési idő: 30 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: Rakd egy tálba a lisztet, a tojássárgát, a vaníliás cukrot, az olvasztott vajat és a sót. Meggyes-mákos pite – Anna konyha blogja. A tejet langyosítsd meg, tedd bele a cukrot és az élesztőt. Várd meg, amíg felfut. Ha jócskán megemelkedik, öntsd a lisztes keverékhez. Gyúrd össze, és hagyd állni, amíg elkészíted a tölteléket. A tejet forrald fel, majd rakd bele a mákot, a cukrot és a búzadarát. Kevergesd egy-két percig, és a tűzről levéve tedd bele a vaníliás cukrot, a baracklekvárt, a tojások felvert habját és a citrom kifacsart levét.
A meggy levét lecsöpögtetjük. A tojássárgákat az eritrittel, gépi habverő segítségével, kb. 10-15 perc alatt alaposan összedolgozzuk. Evőkanalanként hozzáadjuk a víz felét. Majd a sütőporral elkevert liszt következik, szintén részletekben, de közben már mehet bele a maradék víz is. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük és nagyon óvatosan beleforgatjuk a tojásos-lisztes masszába, vigyázva, hogy a hab ne törjön össze. A tésztát vajjal kikent, lisztezett tepsire öntjük és a tetejére rászórjuk az előzetesen lisztbe hempergetett meggyszemeket. A tetejére fahéjas vaníliás cukrot szórunk (kihagyható) majd 160 ºC-ra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsül (tűpróba! ) Ha megsült és kihűlt, akkor Poppy mákkrémmel megkenjük a tetejét! 2329 megtekintés About Latest Posts Bánfi-Baticz Nóra Bánfi-Baticz Nóra vagyok, jelenleg Ausztriában élünk a férjemmel és a 15 hónapos kislányommal. Mákos-meggyes pite. Az egészséges életmód már évek óta foglalkoztat, és számomra nagyon fontos a sport is, hisz "ép testben ép lélek".
Apponyi Albert Egész napos műsorfolyammal emlékezik az ország sorsát megpecsételő trianoni békediktátum 100. évfordulójára a közmédia június 4-én, ezen a napon 20 óra 15 perctől a Duna Televízióban lesz a premierje a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámának - közölte az MTVA Sajtó Osztálya kedden az MTI-vel. A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében. Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezer éves történetének egyik legsúlyosabb traumáját. Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is.
A trianoni békediktátum 100. évfordulójáról és a szégyenteljes békediktátum aláírásáról emlékezik meg A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című film, melynek a premierje június 4-én 20 óra 15 perctől lesz látható a Duna Televízióban. A történelmi dráma Rátóti Zoltán főszereplésével készült. A film Apponyi Albert gróf beszédét dolgozza fel, aki a magyar küldöttség vezetőjeként csak Párizsban szembesült az antanthatalmak békefeltételeivel. Az általa vezetett békedelegációnak mindössze egy napot hagytak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású beszédét 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondta el a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében. A filmben elhangzik a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is, amelyben a gróf a békefeltételeket elfogadhatatlannak nevezte, valamint úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.
A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében 1920 januárjában, Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az Antanthatalmak békefeltételeivel. A Történelmi Magyarország számára modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindösszesen egy napot szántak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. Így született meg az XX. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású beszéde az immár 100 éves Apponyi beszéd. Szereplők: Gróf Apponyi Albert: Rátóti Zoltán Georges Clemenceau: Dánielfy Zsolt Történész szakértő: Dr. Máthé Áron
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében cím film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében című film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. "A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe" – olvasható a közleményben.
Márpedig Magyarországot mindeddig nem hallgatták meg; lehetetlen tehát, hogy a békefeltételek ítélet jellegével bí talán a nemzetközi igazságosság elvének oly alkalmazásáról van szó, amelynek célja a poliglott államalakulatok helyett, amelyek közé Magyarország is tartozik, oly új alakulatokat létrehozni, amelyek igazságosabban oldják meg a területi kérdést a különböző nemzetiségek között, és amelyek hatásosabban biztosítják azok szabadságát? Ha a tényeket tekintem, úgy kénytelen vagyok kételkedni abban, hogy ezeknek a megoldásoknak ez lenne az indítéka. Mindenekelőtt a Magyarországtól elszakítandó 11 000 000 léleknek 35%-a magyar, ami három és fél milliót jelent akkor is, ha a ránk nézve legkedvezőtlenebb számítást vesszük is alapul. Van köztük még körülbelül egy és egynegyed millió német, ami a magyarság százalékszámával együtt az egésznek 45%-át jelenti. Ezekre nézve a nemzetiségi elv ilyen alkalmazási módja nem előnyt, hanem a szenvedések sorát jelentené. Ha feltesszük tehát – amitől távol állok –, hogy a nemzetiségi elv alkalmazása a fennmaradó 55%-ra nézve előnyösebb állapotot teremtene, mint a történelmi Magyarországon, még mindig az elszakítandó népesség majdnem felére nézve ez az elv nem vonatkozhatik, vagy ha vonatkozik, úgy fordított értelemben.