On a fizikai szinten, egy sor kis összehúzódások következtében hirtelen bizonyos területeken egy izom hívják izomrángás. Ezek az összehúzódások általában lokálisak, vagyis egy meghatározott helyen fordulnak elő, például a karizomban, a szemhéjakban, a hüvelykujjban vagy a borjakban. Mi a feszültség fogalma. Ez akkor fordul elő, mivel a szabályozatlan izomrángás egy izomcsoport, amely magában foglalja egy ideg szál vagy filament. Gyakran ezek az izomrángások észrevétlenek maradnak, vagy más emberek észrevehetik őket, vagy amikor gyakoriak. Szakemberek szerint eredete neurológiai, oka elsősorban stressz és szorongás. Most a feszültség kifejezés arra is szolgál, hogy meghatározza a dühöt vagy irritációt, amelyet az ember egy adott pillanatban érezhet. Bár igaz, hogy vannak olyan emberek, akik folyamatosan feszültség állapotban vannak, mivel ez személyiségük jellemző aspektusa, az is igaz, hogy a feszültség idegesség vagy feszültség állapotában jelenhet meg, valamilyen kialakult esemény terméke, amely nagy bosszúság.
Fogalom animációs film: alapvetően minden filmes műfaj képes a képzelet világának ábrázolására, mégis, leginkább az animációs film tud olyan világot létrehozni, amelyben a fantázia totális szabadsága érvényesül. Ennek következtében az animációs film természetesen sok elemében hasonlít a képregényre. Kérdések a feldolgozáshoz Gondoljátok át újra, milyen helyszíneken játszódik a Benedek Elek mese cselekménye? Soroljátok fel a mese szereplőit! Foglaljátok össze néhány mondatban a történetet! Elemzés-magyarázat Ha elolvastátok újra Benedek Elek eredeti történetét, akkor bizonyára feltűnik számotokra is, hogy az animációs film szinte teljesen és maradéktalanul követi a mese szövegét, fontos azonban ezt a megállapítást annyiban kiegészítenünk, hogy ugyanakkor hozzáteszi a saját nézőpontját. A népmeséket feldolgozó animációs film kezdetén például a helyszín, a szőlő továbbá a szegény ember és három fia szinte egy képben jelenik meg előttünk. A vizualitásra és a verbalitásra, azaz a szövegre egyaránt építő rajzfilm képes arra, hogy rövid átalakítás segítségével az egyik pillanatban megjelenő képből a következőben már teljesen más valóságot mutasson.
Hát bezzeg hogy a szegény ember legkisebb fia volt ez a vitéz. De otthon nem tudtak erről semmit. A rongyos ruhájában ment haza, s mikor az apja meg a két testvére hazakerült - mert azok is oda voltak csudalátni -, ott heverészett a kuckóban. Mondják a bátyjai, hogy ők mi mindent láttak, s mikor mindent elbeszéltek, azt mondja a legény: - Jobban láttam én azt, mint ti. - Ugyan honnét láttad volna jobban? - kérdezték a bátyjai. - Hát fölállottam a kerítésre, s onnét láttam. A legények még ezért is irigykedtek az öccsükre, s hogy többet ilyesmit ne lásson, a kerítést lebontották. Következő vasárnap még magasabb fenyőszálra egy aranyalmát tétetett a király. Most is sokan próbáltak szerencsét, de hiába. Hanem mikor nagy szégyenkezve mind elkullogtak, jött ezüstszőrű paripán egy vitéz, akinek ezüstsisak volt a fején, a rostélya leeresztve, hogy az arcát ne láthassák. Egy ugrással lekapta az aranyalmát, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Mire a szegény ember két idősebb fia hazakerült, a legkisebb fiú már ott hevert a kuckóban.
Hej, zsémbelt a szegény ember, nem volt otthon maradása a két idősebb legénynek, elkergette az apjuk. Egyebük sincs annál a kis szőlőnél, s arra sem tudnak vigyázni! Mondotta a legkisebb legény: – Ne búsuljon, édesapám. Ami maradt, az meg is marad, azt én őrzöm. Kimegy a legény a szőlőbe, leül ő is falatozni, s hát jő egy béka, kenyeret kér tőle is. – Adok én jó szívvel, hogyne adnék. Letört egy jó darabot a kenyérből, s szépen a béka elé tette. – Egyél, szegény béka, nesze. – No, te fiú – mondotta a béka –, jótétel helyébe jót várj. Nesze, adok neked egy rézvesszőt, egy ezüstvesszőt meg egy aranyvesszőt. Majd az éjjel eljön három paripa, egy rézszőrű, egy ezüstszőrű meg egy aranyszőrű, hogy összerugdossák a szőlődet, de te csak suhints rájuk külön-külön ezekkel a vesszőkkel, s egyszeribe megszelídülnek. Aztán meglátod, hogy sok hasznukat veszed az életben. Úgy lett, ahogy a béka mondotta. Eljött éjjel a három paripa, berontottak a szőlőbe, nyerítettek, rúgtak, kapáltak, hányták fel a földet a csillagos egekbe.
De a legény sem nézte összedugott kézzel, rájuk suhintott magyarosan, s hát abban a pillanatban úgy megszelídültek, úgy állottak előtte, mint három bárány. – Ne bánts minket – mondották a paripák. – Ha valamire szükséged lesz, csak suhints a vesszőkkel, s nálad leszünk. Azzal a paripák elnyargaltak, a fiú pedig hazament. De semmit sem szólt, sem az apjának, sem a testvéreinek arról, hogy mi történt. Azok csak csudálkoztak, hogy mi tenger szőlő lett, hogy az egész falunak nem lett annyi bora, mint nekik. Alig tudták leszüretelni. No, telt-múlt az idő, egyszer a király, mint gondolt, mit nem, egy magas fenyőszálat állíttatott a templom elé, a fenyőszál tetejére tétetett egy aranyrozmaringot, s kihirdettette az egész országban, hogy annak adja a leányát, aki lovával olyan magasra ugrat, hogy a fenyőszál tetejéről lekapja az aranyrozmaringot. Próbálkozott mindenféle királyfi, herceg, de hiába próbálták, még félig sem tudtak felugratni. Mikor mind nagy szégyenkezve elkullogtak, jött egy legény rézszőrű paripán.
Van megoldás: Az alábbi linkekre kattintva klubtag lehetsz Te is. :) Alap csomag Prémium Csomag Felhasználónév vagy emailcím Jelszó: Emlékezz rám Elfelejtett jelszó
- Ne bánts minket - mondották a paripák -, ha valamire szükséged lesz, csak suhints a vesszőkkel, s mi nálad leszünk. Azzal a paripák elnyargaltak, a fiú pedig hazament. De semmit sem szólt sem az apjának, sem a testvéreinek arról, hogy mi történt. Azok csak csudálkoztak, hogy mi tenger szőlő lett, hogy az egész falunak nem lett annyi bora, mint nekik. Alig tudták leszüretelni. Na, telt-múlt az idő, egyszer a király mit gondolt, mit nem, egy magas fenyőszálat állíttatott a templom elé, a fenyőszál tetejére tétetett egy aranyrozmaringot, s kihirdettette az egész országban, hogy annak adja a leányát, aki a lovával olyan magasra ugrat, hogy a fenyőszál tetejéről lekapja az aranyrozmaringot. Próbálkozott mindenféle királyfi, herceg, de hiába próbálták, még félig sem tudtak felugratni. Mikor mind nagy szégyenkezve elkullogtak, jött egy legény rézszőrű paripán. Fején volt, rézsisak, hogy az arcát ne lássa senki, aztán sarkantyúba kapta a lovát, egy ugrással lekapta a rozmaringot, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Ha jól megfigyelitek az első néhány másodpercet, akkor azt fogjátok érzékelni, hogy ugyan külön mutatja a film ezt a három dolgot, azaz látjuk a helyszíneket és a szereplőket is, a szöveg egyes mondatai ugyanakkor szépen átalakítják a látványt, azok egymásba alakuló képekként, úgynevezett áttűnések segítségével jelennek meg előttünk. Nem más történik ekkor, mint az, hogy a film alkotói tudatos értelmezik magát a Benedek Elek által elmesélt históriát. A szöveg leíró részeinek ábrázolásakor – ameddig a mesélő bemutatja a történet alaphelyzetét – az animációs film rengeteg képi eszközzel él. Mozgatja és irányítja például a szereplőket, gyakran közelít vagy éppen távolodik egy szereplőtől, egy helyszíntől. Amint párbeszéddel találkozunk a szövegben, a rajzfilm nézőpontot vált, határozottan érzékelteti a beszélők váltakozását, azaz azt, hogy az egyik szereplőt felváltotta a másik. Sőt, gyakran azt is ábrázolja ezzel a film, hogy mit gondol, érez és lát a szereplő, akiről éppen szó van. Érdemes figyelnetek a szereplők gesztusaira, mimikájára is, azaz azokra a nem verbális (nem szóbeli) eszközökre, amelyek sokban elősegítik a látottak értelmezését.