2022 március 31. A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapájától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén. Fotó: MTI / archív A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nemkívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Wladár Sándor, a szövetség elnöke hozzátette, további esetleges intézkedésekről később dönt a szervezet. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek – sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak – a meghallgatása után jutottak. Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal. Az eseményen elhangzott, hogy Szilágyi Zoltánt, illetve Szilágyi Liliána testvérét, Szilágyi Gerdát is meghallgatták, ők azonban minden vádat életszerűtlennek tartottak.
A vizsgálóbizottságban helyet foglaló Tausz Katalin szociológus a javaslatokat illetően azt mondta: az edzők a jövőben kísérjék figyelemmel a versenyzőket károsan érintő szülői magatartásokat, ehhez erőforrást is biztosítanak a szakembereknek, akiknek jelentési kötelezettségük lenne a gyermekvédelmi szervek felé. A trénereknek továbbképzést is javasolnak, hogy az intő jeleket felismerjék. A szakértő a túlzott szülői jelenlét káros hatásaira, illetve az akkreditációs szabályok szigorításának fontosságára is felhívta a figyelmet. Az ifjúsági olimpiai bajnok, felnőttek között Európa-bajnoki ezüstérmes Szilágyi Liliána a múlt év végén közösségi oldalain hosszú bejegyzésben írt arról, hogy édesapja gyerekkorától kezdve bántalmazta "testileg, lelkileg, szexuálisan". Szilágyi Zoltán egy nappal később reagált lánya vádjaira, és jelezte, hogy büntetőeljárást indít a kijelentések miatt, egyúttal arra kérte lányát, hogy a jövőben ne használja a Szilágyi családnevet. Borítókép és képek: Szilágyi Liliána/Facebook
A Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre Szilágyi Liliána ügye kapcsán. Szerdán délután sajtótájékoztatón számoltak be a Szilágyi Liliána ügyében felállított bizottság vizsgálatának eredményéről. Az úszónő december végén állt a nyilvánosság elé azzal, hogy édesapja, a korábban olimpikon úszó Szilágyi Zoltán éveken át rettegésben tartotta és bántalmazta. Ezt követően a Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy kapcsán. A bizottság elnöke, Papp Gábor ügyvéd bejelentette, hogy a bizottság által meghallgatott személyek egybehangzó állítása alapján meggyőződtek arról, hogy mindaz, amiket Szilágyi Liliána a nyilvánosság előtt állított, megfelel a valóságnak, Szilágyi Zoltán Szilágyi Liliána irányában agresszív viselkedést tanúsított - írja a Bors. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nem kívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein.
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapájától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nemkívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Wladár Sándor, a szövetség elnöke hozzátette, további esetleges intézkedésekről később dönt a szervezet. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek - sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak - a meghallgatása után jutottak. Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal. Az eseményen elhangzott, hogy Szilágyi Zoltánt, illetve Szilágyi Liliána testvérét, Szilágyi Gerdát is meghallgatták, ők azonban minden vádat életszerűtlennek tartottak.
Koncz Zsófia 2022-ben talán még a vártnál is simábban győzte le Jézsó Gábort (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd). A fideszes képviselő 90 százalékos feldolgozottságnál 60, 30 százalékát kapta meg a szavazatoknak. Tállai András 4 évvel ezelőtt magabiztosan győzött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es választókerületben, ahol a szavazatok 54, 79 százalékát kapta meg. Akkor 23 induló volt, most pedig 10-en indultak, de Tállai András így is a voksok 61, 77 százalékát kapta meg több mint 90 százalékos feldolgozottságnál. Az 1959-ben született fideszes képviselő, aki korábban Mezőkövesd polgármestere is volt Sermer Andrást (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd) győzte le. GCS, PI Borsod-Abaúj-Zemplén Országgyűlési választások 2022
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2022-es országgyűlési választásokon szavazásra jogosult emberek 63, 87 százaléka élt állampolgári jogával, és ment el szavazni. Mostanra pedig – bár a hét választókerületből egyikben sem 100 százalékos a feldolgozottság – kijelenthető a végeredmény. Ahogy 2018-ban, úgy a 2022-es országgyűlési választásokon is Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő győzött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es számú választókerületben. Akkor nagyon szoros versenyben, mindössze 127 szavazattal győzött, a szavazatok 38, 96 százalékát bezsebelve. A kulturális antropológus végzettségű képviselőnek 2018-ban 25 kihívója volt, ezúttal 6-an voltak, és 47, 37 százalékon áll a mutatója a számlálás végéhez közeledve. Csöbör Katalin 2008-tól Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es számú választókerületének elnöke, aki a 2010., 2014. és 2018. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett. A 2022-es választáson is a fideszes képviselő győzött, ezúttal Szilágyi Szabolcs (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd) ellen.
Bodó Sándor hozzátette, a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15, 5 százalékról, 13, 5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik. A megállapodásban a felek azt is vállalták, hogy a 2021 első fél évének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, egyebek mellett a bérek helyzetét is. Az államtitkár az MTI szerint kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
Engedének a 7, 5 százalékos minimálbér-emelésből is Egyúttal a szakszervezeti oldal azt is közölte az államtitkárral, hogy hajlandóak még engedni ebből a 7, 5 százalékos bruttó béremelési igényükből, amennyiben a kormány csökkenti a dolgozókat terhelő adó vagy járulékok egyikét. Ha ez nem történik meg, akkor kitartanak a 7, 5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésének igénye mellett. Minimálbér: 7,5 kontra 3 százalékos emelés - Adó Online. A bértárgyalások a jövő hét elején folytatódnak – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint csak akkor tudnak a béremelésről megegyezni, ha a járulékok csökkentéséről a kormány vagy a munkaadói, vagy a munkavállalói oldal irányába javaslatot tesz. Három százalék, kikötéssel Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, a munkaadói oldal fontosnak tartja, hogy 2021-ben is megőrizzék a dolgozók bérének a reálértékét, ezért 3 százalékos béremelésre tettek javaslatot. Azzal a kikötéssel, hogy ezt akkor vállalják, ha a kormány folytatja a hatéves bérmegállapodásban foglaltakat és jövőre is újabb 2 százalékponttal csökkenti a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót (szocho).
Kis szerencsével, ha csökken a munkaadók által fizetett járulék, újabb 1 százalékos emelés jöhet. Mennyi az annyi? A minimálbér bruttó 167400, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól, miután a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek sikerült erről egyezséget kötniük. Év közben újabb emelés is jöhet. Ehhez az kell, hogy a kormány 2 százalékkal csökkentse a szociális hozzájárulási adót. Ha ez megtörténik, újabb 1 százalékos emelés jön, így a minimálbér 169 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 221 100 forint lesz. A mostani lépéssel a bérek megőrizhetik reálértéküket, hiszen kis mértékkel ugyan, de a várható infláció feletti az emelés. Senki sem elégedett Az érintettek nem egyformán reagáltak a döntésre. A munkaadók egyáltalán nem nyúltak volna hozzá a bérekhez. Garantált bérminimum emelés. Szerintük nem lesz egyszerű kifizetni a megemelt minimálbért, mert a magyar gazdaság teljesítménye tavaly 6 százalékkal csökkent. Ráadásul a minimálbér emelése miatt az efölött keresők fizetését is emelni kell.
Saccold meg A feladat egyszerű. Iratkozz fel és add meg a tippedet úgy, hogy az emelés mértékének százalékát írod le. Pl. : 0%, 2, % 5% 9%, 12%. A helyesen tippelők között az Online Munkaidő Nyilvántartó KÖNYVELŐI csomagját adjuk, melyet egy évig ingyenesen használhat. Az ajándékról itt tudhatsz meg többet. Most azonnal tippelek! Eldőlt, ennyivel emelkedik a minimálbér februártól (frissített) - Napi.hu. Tényezők A minimálbér és a garantált bérminimum összegének egy olyan metszetben kell lennie, amelyben jól járnak a munkavállalók - magas bérrel- és ki tudja termelni a gazdaság, vagy szűkebb értelemben a munkaadók. A piaci bérek pedig továbbra is lehetnek egyes szektorokban magasabbak, míg számos esetben pedig csökkenő értékűek. Viszont a minimum összeg, kötelező érvényű. Miért nem lehet az egekig emelni a minimális összegeket? A válasz egyszerű. Az egyik ilyen lehetőség az, hogy ha túl magas lenne az alapbér akkor az azt jelenti, hogy megnő a munkaadók bérköltsége. Ha ez nagyon megnő akkor az jelentkezik az árucikkek árában is. Ha drasztikusan emelkedik az árucikkek ára a boltban akkor a reál bér kevesebbet fog érni.
Az MGYOSZ alelnöke szerint az, hogy mindezek ellenére aláírták a megállapodást, az aláíró felek felelősségteljes hozzáállását tükrözi.
A másik szcenárió, hogy nem tudják a munkaadók kifizetni a magasabb összeget, ami miatt a gazdaság szereplői tönkre mennek. Ennek a következménye meg a munkanélküliség lehet. Miért nem maradhat túl alacsonyan? Ha a minimálbérek túl alacsonyak, ellenben az infláció növekszik, akkor a munkavállalók zsebében kevesebb pénz lesz vásárolni és kevesebbet fogyasztanak. Egy idő után a kevesebb fogyasztás miatt kevesebb termelésre van szükség. A kör bezárul. A másik lehetőség, hogy még többen lesznek minimálbérre bejelentve és esetleg nő a fekete gazdaság, csökkenek a befolyó adók. Természetesen a fenti közgazdasági példák leegyszerűsített elméleti lehetőségek hiszen ennél jóval több tényező is befolyásolhatja a folyamatokat. Esélylatolgatás Ebben az részben összeszedtük a háttér információkat, amelyek segítenek a tippedet kialakítani. 8-10% béremelés A legoptimistább jóslat szerint magas lehet a béremelés, két tényező miatt is. Az egyik az infláció, ami ebben az évben elég magas volt. A béreknek pedig jó lenne az inflációt, kompenzálnia ezáltal a gazdaságot felpörgetnie.
A másik tényező a munkaerő piaci helyzet. Igaz, hogy a koronavírus kapcsán rengetegen kényszerültek munkát keresni, viszont a termelés gyártás iparban és sok szolgáltatónál, továbbra is szakember hiány van. A szakember hiány viszont a bérek emelésével lehet egy pontig csökkenteni. 0-3% béremelés A legsötétebb jóslatok akár azt is feltételezik, hogy elmarad az emelés mivel nyakunkon a világpiaci válság, amely a pandémia miatt talán még mélyebb lesz az elkövetkező esztendőben. Ez a tényező pedig erősen hat a kkv szektorra, ahol sokan így is a túlélésért küzdenek. A munkavállalók alku pozíciója a munkáltatókkal szemben pedig tovább gyengül az emelkedő munkanélküliség miatt. 4-7% béremelés A kiegyensúlyozottabb latolgatók pedig mindenképp emelésre számítanak, de mérsékelt formában, amely egy jó kompromisszum lehet mind a szakszervezeteknek mind pedig a munkáltatóknak. Közgazdasági szempontból pedig validált, megoldás lenne. A kormány már jelezte, hogy szabad utat hagy (reális összeg keretek között) az egyeztetéseknek a szakszervezetek és a munkáltatók közti tárgyalásban.