Na ne. És sztem egy műemlék épületről beszélünk. Legalábbis a harmada az. Igen, elèg durva ez a 76-ròl 83-ra ugrás, ekkora emelèsre nem számìtottam... Mi nem kaptunk szóbelire papírt még, ugye nem kell még izgulni? Amúgy Virglius(15014) épp ezen gondolkodtam. Lehet, hogy most megéri ha nem is a vágyott 8 osztályosba menni, mint maradni 2 évet még az általánosban, és 6. után ugyanezt a cirkuszt, felkészülést, izgulást végigcsinálni, vagy ha végig is csinálja az ember, talán nincs akkora tétje, mert a gyerek már gimibe jár. Középiskolai felvételi hoba spirit. Nem lehet minden tökèletes. 😊 Ja OK. Csak egy osztály van nálatok? Ettől függetlenül a rendszerről az a véleményem, amit írtam. :) Kispesten van egy református suli, ők már 10 éve hatosztályosként indították magukat, mármint úgy, hogy 1-6. -ig, mondván, utána menjenek csak a gyerekek szépen hatosztályosba. Milyen igazuk van, nem akarnak 7-8-os lerakat maradni, hatodikig meg tök jól megy náluk a tehetséggondozás is. Van egy saját tagiskolájuk, ami általános, oda "befér" most közülük 10 gyerek.
Gondoltam ott jártál:) a cégem neve, mivel ott van már eleve informatikai háttér (szerverek, adatbázis, keretrendszerek, tárhely, miegymás) erre, és ott volt kézenfekvően subdomain erre. A cég neve meg simán fantázianév, de nekem tetszik az olasz hegy is:-) Hegy Olaszorszában, lehet valami kirándulós élmény. Igazából a nem nevelés divatba jött egy időben, komoly pszichológusok cikkeztek arról, milyen jó, ha a gyerek azt csinálhat, amit akar. Reméljúk, ez a divat sem tart tovább, mint gyerekkorunkban a márványfarmer:) Lezajlott már az összes szóbeli? Mert lehet, hogy van még pótnap, nem? Középiskolai felvételi (3338. oldal). jaj ez nekem sem megy, mármint a puncsolás, kár... :S Oké ilyen is van nálunk is, amit te írsz, csak nem sztárügyvéd, mert ez nem ilyen menő kerület, de van olyan aki igen, azt gondolja, hogy az ő gyereke az úgy tökéletes és egyben mindenkinél IS jobb. Meg, hogy azért járatta fizetős oviba, akkor nem értem, hogy miért nem ilyen sulit választott:P vagy oda már nem elég jó a csemete. Most, hogy beszélünk róla nem is tudom melyik a jobb, ha valaki nem neveli a gyereket, mert az nehéz, meg vita van, vagy aki meg neveli, de hogy... (itt persze a szélsőségekről beszélek, mert egyszerűen nem lehet mindent tökéletesen csinálni) Gondolj arra, hogy a szülésnél sem lehetett tudni, mikor kezdődik.
Matekból E5 35, Fazekas 70. Összes érettségiző 175/123. Ha már, akkor a VMG-t is megnéztem, emelt magyar 6, matek 45, össz 146:) Ezt nem tudom. A gyerekem tuti nem fog. E5-ben csomóan emelt magyart csinálnának? Az emelt magyart amúgy még a magyartanárok sem nagyon szokták ajánlgatni. Irreálisan nehezebb. Mert azért számít, hogy középszinten a saját tanárai vizsgáztatnak, akik ismerik a gyerekeket, és a leadott anyagot is. Emelten meg nincs mérlegelés.... mégis jobba a magyar érettségijük. Magas ez nekem. Köszi. :) Ez alapján hogy lehet a vmg a 6.? A Deák téri meg 12. Mikor kb mindenben jobb, :) Az étettségipontszámnál a közép és emeltet összevonva veszik figyelembe? Középiskolai felvételi hoba hoba spirit. A EJG jó kompetenciapontjai szerintem azzal függhetnek össze, hogy ide egységesen igen jó matek és magyar központi kell a bekerüléshez. Az iskola meg ebből a "gyárilag" magas kompetenciapontszámú gyerekanyagból gazdálkodik. A Fazekas meg jellemzően a matekosok céliskolája. Inkább itt, hátha mást is érdekel. :) Vmg, Deák téri Mat.
A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, majd később az Országos Széchényi Könyvtár, míg a polgárváros egykori palotáiban a Magyar Tudományos Akadémia humán és társadalomtudományi kutatóhelyei helyezkedtek el, lassan-lassan belakva hazánk talán legismertebb helyszínét, mely szépségével és történelmi emlékeivel időközben méltán vált a világörökség részévé. 1490 a budai vár mátyás király korában. A budai várhegy természetes kilátóként magasodik fővárosunk fölé; de nem csak a jelent láttatja – műemlékeivel, kőbe zárt történelmével múltunknak is hű tükörképét nyújtja. Hozzá kapcsolódó tudásunk mindannyiunk közös öröksége, melyet nemzedékek adtak és adnak át egymásnak. Modern korunk a számítógépek világa: a nap mint nap ránk zúduló információk sodrása vetekszik a Dunáéval. Nem könnyű eligazodni közöttük, éppen ezért a rendelkezésre álló adathalmazokat feltárni, rendszerezni és a megszerzett ismereteket a legszélesebb körben terjeszteni az egyik legfontosabb kötelessége az örökségvédelemmel és a történelmi múltunk művelésével hivatásszerűen foglalkozó kutatóknak.
A tudáshoz való szabad hozzáférés a nyilvánosság elengedhetetlen feltétele. Ennek a gondolatnak a jegyében bocsátjuk útjára a hazai és külföldi érdeklődő nagyközönség számára a budai vár helytörténeti és építészeti emlékeit összefoglaló internetes adatbázisunkat. Budapest, 2013. december 9. Dr. Bodó Sándor Dr. Fodor Pál a BTM főigazgatója az MTA BTK főigazgatója
A korszerűsítéssel kapcsolatos információk a weboldalon, a felújítás eddigi jelentősebb eseményei a pedig a weboldalon érhetők el – áll a közleményben.
A polgárvároshoz képest a királyi palota csak jelentős késéssel épült újjá. A csupaszon meredező falakat csak három évtized múltán bontották le, s az új palotakomplexum első épülete közel fél évszázaddal a felszabadulás után, 1735-re épült fel. A felszabadítás után az első feladatok közé tartozott a vízmű helyreállítása. A budai vár mátyás korában. Ez a Duna partján, a mai Fő utca elején állt; két ló által hajtott vízemelő szerkezetből állt, amelyből facsöveken jutott fel a tisztítatlan víz a Várba. A vízvezeték felső tartálya a Szent György téren állt, s ebből látták el a várost Duna-vízzel. Amíg ez nem működött, bőrzsákokban, lovakkal hordták a várba a vizet. Számos házban a pincebarlangok ba vájt kútból is nyertek vizet a lakók. A többség azonban a Szentháromság téren, a Mátyás-templom és a Városháza között 1718-ban felállított közkútról hordta az egészséges ivóvizet, amelyet a szemközti Svábhegy Doktor-forrásától (ma Városkút) vezettek fel csöveken. A romoknál is tovább őrizték a török uralom, illetve az ostrom emlékét Budán egyes helynevek és szokások.