Építményadó bevallást adtam be egy polgármesteri hivatalnak kb. 5 vagy 6 évvel ezelőtt. Akkor nem vetettek ki adót, csak 2 év múltán, mondván sok munkájuk volt. Most 5 évre visszamenőleg kérik a megemelt adót anyámtól aki haszonélvező volt. Mikor évül el a polgármesteri hivatal adókövetelése? Az elévülési idő 5 év, ezen belül megalapozottan, visszamenőlegesen építményadó kivethető. Édesanyám a nővéremnek, 2012 és 2015 között kölcsön adott 500 ezer ről nem készült írásbeli szerződés, mivel édesanyám megbízott benne. Dr. Kecskés László: Jogi ismeretek (Penta Unió Oktatási Centrum, 2002) - antikvarium.hu. Csupán szóbeli megegyezés történt, mely szerint ezt a kölcsönbe kapott pénzt vissza fizeti édesanyá nem történt meg édesanyám többszöri kérésére sem. Ha édesanyám elhalálozik, a hagyaték értékéhez hozzá-e lehet számítani azt a fél millió forintot? A polgári jogi viszonyokból eredő követelések 5 év alatt évülnek el. Az elévülést megszakítja a jogosult írásbeli fizetési felszólítása. Ekkor az elévülés 5 év időtartama újra indul. Ha nem volt ilyen elévülést megszakító cselekmény a jogosult a követelését megalapozottan nem igényelheti.
§ (4) bekezdésnek az hogy, a jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait (XXXII. Cím) kell alkalmazni [? Elévülés | Dr. Szász ügyvédi iroda. ] Megjegyzés Megjegyzendő, hogy az új Polgári Törvénykönyvből a felelős őrzés fogalma és a régi Ptk-ban a 196. § alatt szereplő szabályai teljességgel hiányoznak; ennek ismeretében érthető, hogy az új Ptk-ban a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezésekből a felelős őrzésre, a felelős őrző jogállására vonatkozó utalásokat mellőzték, és ehelyett például az 5:9. § (3) bekezdésében a megbízás nélküli ügyvitel szabályai lettek irányadók a jogalap nélküli birtokos jogállására. Vissza a tartalom j egyzékhez
Az Ön által megküldött iratokból megállapítható, hogy az adóról készült bevallásnál 2009. év előtt 60 m2 volt az alapterület. 2009. évtől az alapterület 98 m2-re változott (ez áll az adóhatósági iratban és az alaprajzok is alátámasztják! ) 2009. évre és a következő évekre vonatkozó adó beszedésének elévülése 2009. december 31-én kezdődik és öt év elteltével ugyanazon a napon, vagyis 2014. december 31- én ér véget. Az önkormányzati adóhatóság az elévülési időn belül jogszerűen rótta ki visszamenőleg a különbözetet és a jövőre nézve is jogszerűen állapította meg a magasabb összeget – melyet csak tudomásul venni érdemes.
Változnak az adóhatósági végrehajtás és az ellátás szabályai. 2020. március 25-i hatállyal lép életbe az a kormányrendelet, amely változtat az adóhatósági végrehajtás és az ellátás szabályain. Cikkünkben foglalkozunk még a fizetési könnyítések megváltozott szabályaival is. Rengeteg információ zúdul a gazdasági élet szereplőire, így a könyvelőirodákra és a gazdálkodókra is. Ezt próbáljuk nap, mint nap követni. Adóhatósági végrehajtások Szünetelnek az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások – a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ha az adóhatósági inkasszót a számlavezető pénzintézet a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság haladéktalanul köteles gondoskodni, annak visszahívásáról. Ha a pénzintézet a végrehajtás szünetelésének kezdő napját követően teljesítette az átutalást az adóhatóság részére, akkor az adóhatóság azt 8 napon belül köteles visszatéríteni az adósnak.
Egy 30-40%-os ingadozás persze még nem indokolja, hogy miért dolgozik az összes munkavállaló – folyamatosan hosszabbítgatott – határozott idejű szerződéssel, de annak kellő alapját adja, hogy a határozatlan időre felvett "törzsállomány" mellett a munkáltató egy nagyobb létszámú határozott időre szerződtetett munkavállalói csoportot is foglalkoztasson. Célszerű, ha ilyenkor a határozott idejű szerződések egy részét határozatlan idejűvé módosítják, hogy a munkaerő-igény ingadozásához jobban igazodjon a határozott idejű szerződések aránya. Önmagában az, hogy a határozott idejű szerződések olcsóbbak a munkáltatónak, nem minősül olyan jogos érdeknek, ami indokolná a határozatlan idejű foglalkoztatás kiváltását sorozatos határozott idejű szerződésekkel. Éppen ennek igyekszik elejét venni a törvény. A szabályban foglalt második feltétel ugyanis ekkor biztosan sérül: a végkielégítés, felmondási idő és a megszüntetés egyéb költségeinek megtakarítása ugyanis közvetlen érdeksérelmet jelent a munkavállaló oldalán, aki így elveszíti a munkaviszony megszüntetése esetén járó garanciákat.
idegennyelvtudás), meghatározott gyakorlati idő letöltése, egészségi és pszichikai alkalmasság. A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése [ szerkesztés] A közszolgálati jogviszony általában határozatlan idejű (de lehet határozott idejű is, pl. helyettesítés), módosítani főszabály szerint közös megegyezéssel lehet. A jogviszony megszűnése vagy megszüntetése csak törvényben meghatározott esetben és módon lehetséges. A megszűnés azt jelenti, hogy a felek akaratától függetlenül, lényegében automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül szűnik meg a közszolgálati jogviszony. Ennek okai például a következők lehetnek: lejár a kinevezésben foglalt határozott idő, a kormánytisztviselő halála, a 70. életév betöltése, a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása, törvényben meghatározott egyéb esetek (pl. nem szünteti meg az összeférhetetlenségét, a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le). A megszüntetés mindig valamelyik (vagy mindkét) fél akaratától függ, jognyilatkozat szükséges hozzá.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy egy határozott idejű munkaszerződésben (diákszövetkezeten keresztül) nem kéne pontosan feltüntetni meddig szól a határozott idő? Annyit írnak benne, (esetemben) hogy legkésőbb a tanuló jogviszonyának megszűnéséig. Ugye alapjáraton 5 évnél nem lehet több egy határozott idejű szerződés, ez oké. Az is oké, hogy legkésőbb a jogviszony megszűnéséig. De konkrétan sehol nem írnak arról, hogy ez meddig tart alapesetben. Valamint miből gondolja egy munkáltató, hogy egy diák egy tanulmányaihoz egyáltalán nem kötődő, 8 órás munkát amiben dobozokat kell hajtogatnia, azt tanulmányai végéig fogja csinálni és soha nem akar majd váltani? Vagy ilyen esetben mivel bontható fel a szerződés? Azon kívül, hogy az indok számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy • körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna?
Ezért a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Vagyis, az előírás nem kerülhető ki azzal, hogy valaki megszüntet egy szerződést, vár pár napot vagy hetet, és utána újabbat köt. A korábbi szerződés leteltét követően, hat hónapon belül létesített jogviszony, ebből a szempontból vizsgálva, az előzővel összeadódik. Ez alól egyetlen kivétel van. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén, az újabb határozott idejű munkaviszony tartama - a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt - az öt évet meghaladhatja. Sokakban él egy olyan tévhit, hogy a szerződést csak meghatározott alkalommal lehet meghosszabbítani. Valójában azonban, ilyen szabály nem létezik.
Ennek következményeként a munkaviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. Ha ilyen esetben a munkáltató a meghatározott időtartam letelte után a határozott idejű munkaszerződésre hivatkozva megtagadja a dolgozó további foglalkoztatását, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló élhet a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén járó követelésekkel. A munkavállaló az elmaradt munkabér miatt kártérítést követelhet, és adott esetben végkielégítést is, ha erre egyébként jogosult lenne. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is: