2021. jún 26. 9:00 Lutter Imre egy ügyvédet alakít a Jóban Rosszban sorozatban /Fotó: Blikk Budapest – Duplán is hazai terepen közlekedett Lutter Imre, amikor elkezdett forgatni a Jóban Rosszban sorozatban. Az ATV Sorok között Lutter Imrével című talkshowjának házigazdája egy ügyvédet, dr. Csanády Gergelyt alakítja a SuperTV2 napi sorozatában, amely nem volt teljesen idegen szerep számára. Lutter Imre szerepet kapott a Jóban Rosszban sorozatban - Blikk. ( A legfrissebb hírek itt) – Az az érdekes helyzet állt elő, hogy én elvégeztem a jogi egyetemet és a színművészetit is, így tulajdonképpen saját magam építettem fel a karakteremet, amihez persze, kellettek a remek kollégák és a stáb – mondta az előadóművész-műsorvezető, aki ma este az ATV-n Koltai Róberttel beszélget a Sorok között Lutter Imrével című műsorban. Azt is hozzátette, a jogi tudása nem csak a színészi munkában jött jól. Lutter Imre ugyanis az elhangzó dialógokat is alakította kicsit, ha szükség volt rá. (Ez is érdekelheti: Megszűnik a Jóban Rosszban) – Ritkán, de előfordult, hogy javítottam egy-egy jogi szakkifejezést – nevetett Lutter Imre, aki azt is elárulta, a versek is szóba kerültek olykor a fogatáson, ami nem is áll olyan távol a sorozattól, ugyanis az egyik forgatókönyvíró egy kiváló költő, akivel jól ismerik egymást.
A Hollywood Hírügynökség atyja, Szirmai Gergely családi titkairól mesélt Lutter Imre műsorában Szirmai legutóbb Lutter Imre "Sorok között" című műsorában vendégeskedett, ahol kendőzetlenül beszélt nagypapájáról, a színházról, és saját magáról. címkék: Lutter Imre titok őszinteség szirmai gergely családi titok Hollywood Hírügynökség Címkefelhő »
Vitray Tamással Lutter Imre készített mélyinterjút az ATV-n futó Sorok között Lutter Imrével műsor keretében. A beszélgetést két részben adják le, az első rész október 24-én volt látható. Megdöbbentő őszinteséggel mesélt családi tragédiájáról Vitray Tamás (87). A legendás televíziós, úgy fogalmazott, szinte szerelmes volt az édesanyjába, akitől a II. világháború borzalmai szakították el. A Kossuth-díjas riporter elmondta, hogy csak idős fejjel tudta rávenni magát, hogy megkeresse édesanyja auschwitzi sírját. "Nem voltam kíváncsi... Mert én az anyámat úgy őriztem meg, kiskosztümben, kis kalapban. Egy pár hernyóselyem harisnyája volt... Ez nagyon fontos megkülönböztetés, nem volt még nylon! És azt az anyát akartam megőrizni" – vallotta be Vitray Lutter Imrének. Lutter imre felesége a video. Majd hozzátette, "szerelmes voltam belé". 14 év évvel ezelőtt végül a felesége vette rá, hogy utazzanak el Auschwitzba. Hatvanöt esztendővel azután, hogy utoljára látta az édesanyját, ott, a helyi archívumban kérte ki az adatokat és derült ki, hogy az asszony három hónappal túlélte a tábor felszabadítását.
Elsősorban ember, amellett művész és a versek szerelmese. Hogy miért? Mert a sorok között ott van az élet. És hiszem, hogy mindenki szeret élni: "játékban élni, mely valóra vált". Ezt mutatom meg, amikor verset mondok aYouTube-on, amikor filmet készítek, amikor színpadra lépek, vers kívánságműsorral jelentkezem a Facebookon, beszélgetek ismert és népszerű vendégekkel a Sorok között az RTL Klubon, Soron kívül pedig a YouTube-on. Lutter imre felesége de. Mert a dolgok változnak. A vers örök. Még több rólam »
A Fészek Művészklubban a közönség folyamatosan változott, több százan hallgatták az előadást. Az "Ugorj be egy versre! " 24 órája alatt több mint 650 vers hangzott el, az előadás egy József Attila-művel kezdődött és Ady-verssel zárult.
A valószínűségszámítás olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyek többször is megismétlődhetnek, de amelyek kimenetelét előre nem lehet megmondani. A véletlenszerű jelenségeket és megfigyelésüket kísérletnek nevezzük. Kísérlet tehát például a fenti példákban a kockadobás, a pénzfeldobás, a céltáblára lövés, a lottó húzás. Egy elemi eseményről egyértelműen eldönthető, hogy bekövetkezik vagy nem. A kísérletek kimeneteleit egyelemű halmazokként tartalmazó eseményeket elemi eseményeknek hívjuk. Az elemi események összessége (halmaza) az eseménytér. Az elemi eseményről egyértelműen eldönthető, hogy bekövetkezik vagy nem. Például egy kockadobásnál elemi esemény az 1-es, a 2-es és így tovább a 6-os dobás. A célba lövésnél egy elemi esemény a céltábla egy pontjának az eltalálása. A lottó húzásnál elemi esemény egy kihúzott szám-ötös. A kockadobásos kísérletben, amikor egy kockával egyet dobunk, az eseménytér 6 elemi eseményből áll. Valószínűségszámítás 8 osztály felmérő. Az egyszeri pénzfeldobásnál mindössze 2 elemi esemény alkotja az eseményteret.
Ezek más, úgymond származtatott események, nyilvánvalóan más bekövetkezési eséllyel bírnak, mint az alapesemények, de kísérletezésre teljesen megfelelők, hiszen a dobást követően a kimenetel ismeretében mindig el tudom dönteni, hogy a páros dobás mint esemény bekövetkezett vagy sem. Kísérletek száma A kísérletek száma az a szám, ahányszor megfigyeljük, vagy végrehajtjuk azt. Az összes kísérlet számát gyakran n jelöli. Kísérlet A kísérlet abból áll, hogy egy véletlen szituációt ismételten előállítunk, s valamely kitüntetett esemény előfordulási gyakoriságát figyeljük, azaz azt, hogy adott kísérletszámból (tehát az elvégzett véletlen szituációk számából) hányszor következett be az adott esemény. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 8. osztály - BDG matematika munkaközösség. 1. 1-08/1-2008-0002)
Kártyázzunk! A Egy 32 lapos magyar kártyából szeretnénk hetest húzni. Mekkora az esélyünk arra, hogy első húzásra sikerülni fog? A magyar kártyában minden színből 8 db van, és ebből mindegyik színben egy darab hetes, azaz összesen 4 darab hetes szerepel a kártyapakliban. Ez a kedvező esetek száma, $k = 4$. Az összes eset, $n = 32$. A valószínűség tehát $P\left( A \right) = 4:32 = 1:8 = \frac{1}{8} = 0, 125 = 12, 5\% $. A valószínűség-számítás az eső bekövetkeztére nem tud pontos választ adni, de a bemutatott módszerekkel számtalan esemény bekövetkezésének a valószínűségét egyszerűen és pontosan "meg tudjuk jósolni". Jó jósolgatást kívánunk! Obádovics J. Gyula: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Scolar Kft., Budapest, 2009. Gerőcs László – Dr. 11. osztály – Valószínűségszámítás | Matematika | Online matematika korrepetálás 5-12. osztály!. Vancsó Ödön (szerk. ): Matematika. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapesti, 2010.
Rendezések
Felsős - Matematika: Valószínűség, valószínűségszámítási feladatok (8. osztály) - YouTube
Szeretnéd, ha Gyermeked.... önállóan képes lenne leülni tanulni? motiváltabb lenne a tanulásban? sikeres magántanulóvá válna? jól sikerülne a felvételije? A Tantakival biztosan nem fog gondot okozni a 8. évfolyamos tananyag megértése és megtanulása! Nézd meg a magántanulói csomagunkat, amit kifejezetten magántanulók számára hoztunk létre! Szülők és gyermekek, akiknek már segített a Tantaki! A Tantanki oktatóanyagai már több ezer gyermeknek segítettek visszanyerni a tanulás iránti lelkesedésüket! Íme néhány sikertörténet: Kedves Erika! "Legnagyobb fiam (8. Valószínűségszámítás 8 osztály nyelvtan. osztályos, nagyon jó képességű tanuló) a fizika programot elvégezte a nyáron. "Nagyon jól meg lehet mindent tanulni vele. A fizika vizsgám a mongol iskolában 93%-os lett. Az iskolában mintha direkt bonyolulttá tennék a fizikát, ez a program meg egyszerűen elmondja a lényeget, és kész. " - Szelenge Anar Máté Ehhez tudni kell, hogy a gyerekek ugyan itthon tanulnak magántanulóként, de Mongólia egyik legkeményebb iskolájában, a Szant 12 osztályos Iskolában vizsgáznak.
Feltételezzük ugyanis, hogy a kocka szabályos, anyaga homogén, így egyik oldala sem kitüntetett. Ha a játék közben mégsem ezt tapasztalnánk, felmerülne bennünk, hogy a dobókockával valami nem stimmel. Mivel 6 lehetséges eredményünk lehet, amelyek bekövetkezésének ugyanannyi az esélye, úgy is fogalmazhatunk, hogy 1/6≈0, 17 a valószínűsége annak, melyik számra fog esni a dobókocka. Valószínűségszámítás 8 osztály tankönyv. Egy A betűvel jelölt esemény valószínűségét P(A) szimbólummal jelöljük. Egy esemény valószínűségét 0 és 1 közé eső valós számmal lehet jellemezni. Formulával: 0≤ P(A)≤1. A biztos esemény valószínűsége=1, azaz P(H)=1, a lehetetlen esemény valószínűsége pedig nulla, azaz P(∅)=0. 1933-ban a született meg a valószínűségszámítás axiómarendszere, amely az orosz Kolmogorov érdeme