Az átlagos változó költségfüggvény minimumát minimális hatékony üzemméretnek nevezzük. A határköltségfüggvény az átlagos változó költségfüggvényt annak szélsőértékeiben metszi. A költség fogalma 6. Az átlagos változó költségfüggvény ugyanazon pontban éri el a függőleges tengelyt, ahol a határköltségfüggvény. Ha az átlagos változó költségfüggvény valamely kibocsátási szinthez tartozó pontját és az origót egy téglalap két szemközti csúcspontjának képzeljük (és a téglalap oldalai a két tengellyel párhuzamosak), akkor a téglalap területe az adott kibocsátáshoz tartozó változó költséggel egyenlő. Az átlagos változó költség jelentősége [ szerkesztés] Azok a javak, amelyeknek az ára kisebb az átlagos változó költségüknél, "annyira negatív profitot" eredményeznek, hogy a vállalatnak már rövid távon is érdemes leállítania a jószág kibocsátását (vagyis kilépnie az iparágból), mert ez még mindig kisebb költséggel jár a számára, mint az, ha továbbra is veszteségesen termelne. Rövid és hosszú távú átlagköltséggörbék Átlagköltség hosszú távon [ szerkesztés] A termeléselméletben feltételezzük, hogy hosszú távon a vállalatok minden általuk felhasznált termelési tényező mennyiségét meg tudják változtatni; ebből azonban következik, hogy hosszú távon nem létezik állandó költség (így természetesen átlagos fix költség sem), az átlagos változó költség pedig minden kibocsátási szinten egyenlő az átlagköltséggel.
Tökéletes versenyző vállalatoknál az ár-kibocsátás kombináció hosszú távon a piaci keresleti függvény és az átlagköltséggörbe metszéspontjába kerül, így a profitjuk 0-val lesz egyenlő. Változó költség - Fogalomtár. (Persze ez csak azt jelenti, hogy más iparágak várható jövedelmezőségéhez képest nem tudnak nyereséget elérni, lásd a profit szócikket. ) Átlagos változó költség és átlagos fix költség [ szerkesztés] Az átlagköltség definícióját – a változó költség (VC) és az állandó vagy fix költség (F) definícióját felhasználva – a következőképpen alakíthatjuk át: A jobb oldal első tagját átlagos változó költségnek nevezhetjük és AVC-vel jelöljük; a második neve átlagos fix költség, jele AFC. Tehát az átlagköltség felírható az átlagos változó költség- és az átlagos fix költségfüggvény összegeként: Az átlagos fix költségfüggvény hiperbolikus függvény; határértéke az helyen plusz végtelen, a plusz végtelenben pedig 0. A kibocsátás növekedésével az átlagos változó költség – az átlagos fix költségfüggvény szigorúan monoton csökkenése miatt – egyre jobban megközelíti az átlagköltség értékét.
1. Költségszámvitel fogalma 2. Költségelszámolás fogalma 2. Költségek megjelenítése… 3. Erőforrás-felhasználások köre 4. Erőforrás-felhasználások érételése 5. A költségek fogalma, kapcsolata a mérleggel és az eredménnyel | Deák István, Imreh Szabolcs, Kosztopulosz Andreász, Kürtösi Zsófia, Lukovics Miklós, Prónay Szabolcs: Gazdasági alapismeretek I.. Erőforrás-felhasználások normalizálása 6. Költség-gyűjtés módszere 7. Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma 8. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás 9. Költségek áramoltatása 10. Költségszámviteli rendszer felépítése 11. Eredményszámítási eljárások 12. Költségelszámolás általános szemlélete… 1. Költségszámvitel fogalma 12.
rezsi (főnév) 1. Szleng: Rendszeres havi költség, amelyet egy család vagy egyedül élő személy kiad a havonta ismétlődő számláira, költségeire. A rezsi része a lakás, ház fenntartása, a havi vízfogyasztás, gázfogyasztás és áramfogyasztás díja is. Akinek nincs elég pénze a rezsi re, annak kikapcsolhatják a lakását az áramszolgáltatásból. 2. Vállalkozás: Működési költségek együtt, amely egy üzem, vállalat, üzlet vagy vállalkozás működését, fenntartását lehetővé teszik. A rendszeres üzemi, üzleti költségek, kiadások. A vállalkozónak nem elég bevételeivel a rezsi t fedeznie. Költség fogalma. Az üzlet rezsi jébe már nem fér be egy újabb alkalmazott bére. 3. Vállalkozás, pénzügy: Önköltségi ár, amibe egy gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás a vállalkozónak kerül. Az eladási árat befolyásolja a rezsi növekedése. Ha a rezsi egy kicsit csökken, akkor a vállalkozó nagyobb haszonnal tud dolgozni. 4. Elavult: Egy csoport irányítása, működésének megszervezése, hogy elérje a célját és sikeresen működjön. Egy szervezet irányításával kapcsolatos tudás és módszerek összessége; ügyvitel, vezetés.
A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak lokális szélsőértékeiben metszi. Az átlagköltségfüggvény pontosan ott csökkenő, ahol a határköltségfüggvény alatta halad, és pontosan ott növekvő, ahol fölötte. Ahol az átlagköltségfüggvény csökkenő, ott a vállalati tevékenység lokális mérethozadéka növekvő, vagyis méretgazdaságosság áll fenn; ahol a függvény növekvő, ott csökkenő a mérethozadék, így méretgazdaságtalanságról beszélhetünk. Azokon az intervallumokon, ahol az átlagköltség konstans, a mérethozadék is állandó. Ezen hozadéki tulajdonságok miatt az átlagköltséggörbe minimumát optimális üzemméretnek nevezzük. Rezsi szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Hosszú távon ez egyben a minimális hatékony üzemméretet is jelenti. Sugárátlagköltség [ szerkesztés] Többtermékes vállalatnál az egy egységre jutó, átlagos költséget sugárátlagköltségnek nevezzük és a következőképpen definiáljuk: ahol y a teljes kibocsátott mennyiség, λ 1, λ 2 stb. pedig az 1., 2. stb. jószágnak az ezen belüli részaránya. Jelentősége [ szerkesztés] Egy jószágot kibocsátó vállalat esetén, ha a jószág ára az átlagköltségnél nagyobb, akkor a vállalat profitja pozitív, ha azzal egyenlő, akkor 0, ha pedig kisebb, akkor negatív lesz; utóbbi esetben a vállalat hosszú távon kilép az iparágból.
Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap. Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: " Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves ", azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. Rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, Vénuszt ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése "megnyitni" – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi. Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos.
Április 14. - Zöldcsütörtök - zöld növényt kell főzni, - brokkolit, spenótot, sóskát - hogy jó termés legyen. Ez is mozgó dátum, húsvét előtti csütörtökön van. Április 15. - Nagypéntek az idén, mely szintén mozgó dátum. Az sem mellékes, hogy munkaszüneti nap. Azt tartották, hogy az e napon ellett állatot nem kell meghagyni, mert sovány marad. Ekkor kell elvetni viszont a kora tavaszi növényeket. Ha ekkor esik az eső, akkor nagy szárazság várható. Április 17. - Húsvét. Ha esik az eső, sok búza terem majd, de kevés lesz a rozs. Ha húsvét napján esik, pünkösdig minden vasárnapon esni fog és változékony idő várható. Április 18. - Húsvéthétfő Április 14. Tibor napján megszólal a kakukk és a pacsirta. Ha ekkorra kizöldült a rét, jó szénatermés lesz. Április 24. Szent György-napja - Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Ekkor hajtották ki régen a legelőre a csordát, a nyájat. Időjósló hiedelmek is kapcsolódtak Szent György napjához: Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
Bár Szent György kultusza a 4. század óta nagyon népszerű, egyházi szempontból ellentmondásos a megítélése. Mint 3-4. században élt történelmi személyt, vértanút, katonaszentet tiszteli a nyugati és a keleti egyház is. Ugyanakkor a legendáitól igyekeznek elhatárolódni. (Többször is apokrifnak minősítették. ) Sokféle történet meséli el kínzatásának történetét, az egyik változat szerint pl. 7 évig tartott, és ezalatt háromszor meghalt és föltámadt. Balatonszentgyörgy: 1616 -ból való kőkereszt, a sárkányt leszúró Szent György lovaggal. Dr. Dornyay-Dornyai Béla a kép szélén (Balatoni Múzeum, Fotótár) Kezdeti legendáiból hiányzik a sárkányölő motívum, mely később az ikonográfiában Szent György meghatározójává vált. Sőt, legendájából ez vált az egyetlen széles körben elterjedt motívummá. Legendatörlés ide vagy oda, van, aki nem úgy ismeri, mint "Sárkányölő Szent György"? Amúgy védőszentje a következőknek: bencések, Német Lovagrend, harcosok, huszárok, katonák, lovagok, önkéntesek, testőrök, tüzérek, vadászok, súlyosan sebesültek, cserkészek, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, a lóval is foglalkozó parasztok, több európai tartomány és ország (köztük Magyarország és Anglia), Genova, Velence, Barcelona stb.
Különösen biokertekbe ajánlható, nincs jelentős kártevője és betegsége. Gyökérbaktériumai által a talaj nitrogéntartalmát növeli. - A hónap második felében már a fűtetlen fóliasátrakban is szedhető a saláta, a hónapos retek és a zöldhagyma. Ha a szedést befejeztük, készíthetjük a talajt a paradicsom, a paprika és az uborka alá. - A hónap második fele már alkalmas a bab ültetésére is. - Vessünk mángoldot! Magját ugyanúgy közvetlenül a termőföldbe vethetjük, mint a spenótét, csak ritkábban, mert nagyra megnő. Évelő nővény, télen át is szedhető. - A borsikát, csombort meg a zamatos turbolyát olyan helyre vessük, ahol meghagyhatjuk, a következő évre elbokrosodik. - A görögdinnyét palántaneveléssel és helyben vetéssel egyaránt szaporítják. A mag állandó helyére 10-e körül vethető. Ez az időpont pontosabban is meghatározható úgy, hogy az év 100. napja után akkor vessük a magot, ha a talaj hőmérséklete a vetés mélységében elérte a 13-15ºC-t. - A legtöbb gyógy- és fűszernövényünk magját ebben a hónapban vethetjük.