Anastasia és férje úgy döntött, hogy elhagyják otthonukat, amikor az oroszok megtámadták Iprinyt. A házaspár fejében meg sem fordult, hogy hátrahagyják állataikat, 19 kutyájukkal, a macskájukkal és a hörcsögükkel együtt indultak neki a 20 kilométeres gyalogtávnak. Az út nem volt zökkenőmentes "A kutyák először megijedtek a nagy tömegtől, ezért megpróbáltak visszafordulni, és elkezdtek minket húzni" – mesélte Anastasia. "Az állatok most már nem félnek a háború hangjaitól, megszokták az állandó ágyúzás és robbanások zaját" – tette hozzá a nő. Az állataiknak is köszönhetően sikeresen elértek a menekültszállásra, ahol jelenleg is élnek. Gyönyörű, okos, nagy termetű kutya örökbe fogadható - Balatonfűzfő, Veszprém - Kutya. Úgy éreztem, hogy csak a kutyák visznek előre. Szinte minden kutya nagy termetű, így szó szerint ők húztak minket a cél felé, amikor már nagyon fáradtak voltunk" – mondta a nő. A kutyákat Lengyelországba és Csehországba fogják majd szállítani – írja a Blikk a CNN alapján. Hajléktalan vagyok, semmim nem maradt, de a kutyáimat legalább sikerült megmentenem" – mondta végezetül az asszony.
Figyelt kérdés 2013ba fogadtuk örökbe akkor az orvos azt mondta h kb 3-4 éves max. Mostmár nagyon ősz és lassú öreg mozgása van. De vidám meg ha kedve tartja akkor rohanni is tud:) Bull/ terrier lehet benne de hat nagyon keverek. Egy ilyen kutyus kb mennyi evig el? 1/8 anonim válasza: 85% Egy keverék relatív hogy meddig él, de az átlagos a 11-15 év vagy nagyon max 20. okt. 17. 14:30 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 A kérdező kommentje: Jaj összekevertem. Staffordshire szeru a fajtaja 3/8 anonim válasza: 100% Nálunk 3 kutya volt. 1 nagy, 1 közepes, 1 kicsi. A nagy farkasokban már benne voltak a kicsiny kutyák is. A nagy 13 évig élt, a közepes 15 évig élt, a kicsi 17 évig élt. 14:35 Hasznos számodra ez a válasz? 4/8 anonim válasza: 100% Az enyém 14, 5 évig élt, border-foxi keverék volt. 14:35 Hasznos számodra ez a válasz? 5/8 anonim válasza: okt. 14:39 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 anonim válasza: 89% Maximum olyan 11-15-t mondanék átlagos életkornak. A kistermetűek élnek általában a legtovább, ők 12-16 évet élnek átlagosan. Nagy testűek 10-12 átlagban, óriás testűek 8-10 évet kaptak csak sajnos.
Egyrészt a kis méretű kutyáknál a vérmérséklet nem olyan lényeges tulajdonság, hogy tenyésztésüknél erre szelektálják őket, szemben nagy méretű társaikkal, melyeknél ezt komoly veszélyforrásként kezelik és igyekeznek kiszűrni. Másrészt a nevelés során a gazdik is másképp viszonyulnak kedvenceikhez méretük szerint. A nagy kutyáknál komolyabb problémának érzik az agressziót, ezért jobban fellépnek ellene, míg a kisebbeknél nem tartják olyan fontosnak, így gyakran nem is törődnek vele" – magyarázta dr. Bodó Andrea. A szakember hozzátette, az állatorvosi rendelőben visszatérő problémát okoznak a neveletlen, kontrollálatlan ölebek, ami sokszor megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti a vizsgálatot. "Én személy szerint azt javaslom minden kutyatartónak, hogy a kellemes és békés együttélés érdekében foglalkozzanak az állat tanításával, képzésével. Ha több időt töltenek együtt, az szintén segíthet, hogy kedvencük kiegyensúlyozottabb legyen. " Egy kutatás szerint a csivavák harciasabbak Yurikr / Getty Images Hungary Megelőző jellege is lehet Egy másik elmélet szerint a kisebb termetű kutyáknak több félnivalójuk van, ezért a "legjobb védekezés a támadás" stratégiát követik – írja a Live Science.
Forrás: Unsplash / Brandon Cormier Az ma az elterjedt vélekedés, hogy az olyan apró termetű kutyák, mint a csivava vagy a törpespicc azért léteznek, mert a kb. 20 ezer éve lezajlott háziasítást követően az ember kimondottan kicsike kutyákat akart. Egy, a Current Biology folyóiratban közzé tett tanulmány szerint azonban úgy tűnik, nem a tudatos tenyésztés adta meg az apró kutyáknak a lehetőséget. Egy nagy nemzetközi kutatócsoport genetikai vizsgálatokat és összehasonlításokat végzett ma élő kutyafélék és azok ősmaradványai genomjában. Azt találták, hogy egy farkasokban lévő gén, amely a növekedési hormont szabályozza, már 50 ezer éve is létezett abban a változatban, amivel az apró termetű kutyák is rendelkeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy jóval a kutya háziasítása előtt megvolt már a lehetőség a kicsiny kutyafélék kialakulására. A kutyafélék családfája – az apró termetet jellemző gén már a közös ősökben is jelen volt. Forrás: Current Biology A kutatók az 54 ezer éve élt szibériai farkas ( Canis lupus campestris) génvizsgálatával bukkantak rá az árulkodó jelre.
Még olyan is előfordul, hogy valakinek megnő valami miatt és úgy marad. Mégsem rákos. Hanem ez egy normális dolog. Bak akkor van ha nőnek vagy egyre többen lesznek, ha lázas leszel indokolatlanul, fáradt, fogyás éjszakai izzadás jelentkezik, étvágytalanság hanyinger stb. Ne ess pánikba. Mire hazaitazol szerintem már el fognak múlni. Egyebként a legeslegrosszabb verzió amire minimális az esélyed, ha nőni fog akor mintát vesznek belőle egy tűszúrással és abból kiderül van e baj. Ha van akkor ez egy nagyon jól kezelhető betegség. Nem halálod kór. Életem során lagyékhajlatban de a nyakamon is többször nőttek meg. Volt hogy annyi és úgy fájtak, hogy alig tudtam járni egy hetig. Pedig nem is voltam beteg. Nem tudom mitől. Aztán elmúlt. Most meg a hasamban talaltak egy ct során pár nagyobbat. Nyirokcsomó duzzanat, lágyék - EgészségKalauz. Így kontrollokra kellett mennem mert onnan nem tudtak mintát venni. De pont ma mondták, hogy nem kell többet menni, mert 1 év után már nem valószínű, hogy beteg vagyok. Pedig nem mentek össze. Úgy hogy ne ijedj meg.
Cikk megjelenésének dátuma: 2015. november 10. A nyirokcsomók a szervezet védekező rendszerének fontos részét képezik. A nyirokcsomók egyik feladata a nyiroksejtek, érett limfociták termelése: ha a szervezet kórokozókkal találkozik, a nyirokcsomók a limfociták érésének támogatásával veszik fel a harcot, és segítik a szervezet védekezőképességét. Ezen limfociták termelése, szaporodása következtében jön létre a tapintható nyirokcsomó-duzzanat. Testszerte elszórtan, legtöbbször csoportokban található, kicsi, bab alakú mirigyek. Méretük 1 mm és 3 cm között mozog. Lágyéki nyirokcsomók - tapasztalatok? (9803773. kérdés). Szervezetünkben 500-600 nyirokcsomó van, megtalálhatóak a nyak, a hónalj, a has és a lágyék területén is. A nyirokcsomók a nyirokrendszer részeiként egyfajta szűrőként működnek: a testünket behálózó nyirokerekben keringő nyirokból szűrik ki a baktériumokat, vírusokat, illetve egyéb idegen anyagokat. A nyirokcsomók másik feladata a nyiroksejtek, érett limfociták termelése: ha a szervezet kórokozókkal találkozik, a nyirokcsomók a limfociták érésének támogatásával veszik fel a harcot, és segítik a szervezet védekezőképességét.
Forrás: Immunközpont Forrás:
péniszrák A daganat kifejlődése többször hosszabb folyamat eredménye, mely különböző rákmegelőző (ún. prekancerózus) állapotokon keresztül zajlik. Több ilyen betegség van, például a vöröses Queyrat-féle eritroplázia vagy a szintén gyulladással övezett Bowen-kór, de nem ritka a kifejlett daganatot utánzó Buske-Loewenstein-daganat sem. Talán a leggyakrabban észlelt eltérés a szemölcsszerű kondilóma, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a magas kockázatú HPV-vírusokkal. A prekancerózisok felismerése és az ezzel egy időben végzett kezelés megelőzheti a daganat kialakulását. Mire figyelmeztetnek a fájó, duzzadt nyirokcsomók? - EgészségKalauz. Mikor nem elég a bőrgyógyászati kezelés? Legtöbbször a beteg első útja a bőrgyógyászhoz vezet. Mint említettük, ez nem hiba, és érthető is, hiszen alkalmanként a kórkép összemosódhat szexuális úton terjedő betegségekkel is. Csaknem természetszerű, hogy a bőrgyógyász, amennyiben kizárja a nemi betegséget, helyi kezelést kezd el. Ez így helyénvaló. Hiba azonban, amikor a kis kezdeti eltérést hosszabb ideig kezeljük helyi terápiával, és eközben a betegség súlyosbodik.
A nyirokcsomók rákos megbetegedése A nyirokcsomók rákos megbetegedése két úton történhet. Egyrészt a daganat kiindulhat magából a nyirokszervből, másrészt a szűrőrendszer felfoghatja a nyirokban szabadon keringő levált daganatos sejteket. Limfóma Limfóma esetén a daganat a nyirokszervben fejlődik ki. Általánosságban 2 fő csoportra oszthatjuk a limfómákat. A Hodgkin-kór ritkábban fordul elő. Terjedési mintázata kiszámítható, mivel a nyirokerek mentén megtámad minden nyirokcsomót, amely az útjába kerül. A non-Hodgkin szindróma egy összefoglaló név, melynek több mint 25 fajtája ismert. Minden olyan limfómás megbetegedést, mely nem sorolható a Hodgkin-kór alá, a non-Hodgkin limfómák közé sorolják. A limfóma kialakulásának oka nem ismert, de az biztos, hogy nem öröklődő betegségről van szó. Vannak bizonyos rizikófaktorok, de ezek jelenléte is csak nagyon kis százalékban igazolja a limfómás megbetegedések okát. A nyirokszerv szűrő funkciója Daganatos betegség és vérszegénység: mire kell figyelni?
Ha a nyirokcsomó-gyulladás egyértelműen másodlagos, és például foggyulladás vagy mandulagyulladás miatt jön létre, akkor az orvosoknak ezt az alapbetegséget kell felismerniük. Ehhez általában elégséges egy egyszerű háziorvosi vizsgálat. Ha a gyulladás tartós vagy ugyan akut, de nagyon komoly panaszokat okoz, mindenképp szakorvosra van szükség. Ilyenkor jellemzően fül-orr-gégész, fej-nyak-sebész, esetleg fogász vagy bőrgyógyász vizsgálja meg a betegeket. Jellemzően egyszerű fizikális vizsgálatról van szó, de nagy segítséget jelent az ultrahang is, és ha szükséges, akkor a további képalkotó vizsgálat, például CT vagy MR. Ha fölmerül annak gyanúja, hogy a nyirokcsomó-gyulladást valamilyen specifikus fertőzés okozza, vérvételre és laborvizsgálatra is szükség lehet. Ezzel a vérből nem csak a kórokozókat, hanem a szervezet által termelt ellenanyagokat is ki lehet mutatni, ezek is árulkodóak lehetnek. Egyes specifikus fertőzések csak nyirokcsomó kenetből, szövettani vizsgálatból mutathatók ki.
: lipoma) vagy akár rosszindulatú daganatok, cysták, gennygyülemek (atheroma) stb. éppen ezért… FONTOS, hogy ha a gyermeken bármilyen addig ott nem lévő csomó, dudor, kinövés észlelhető mihamarabb orvos felkeresése szükséges! Összefoglalva A nyirokcsomók a fertőzések elleni védekezésben játszanak szerepet, tehát megnagyobbodásukra leggyakrabban fertőzések kapcsán lehet számítani Gyermekkorban gyakran tapinthatók nyirokcsomók és a megnagyobbodás sem ritka, azonban minden esetben fontos orvosnak megmutatni a duzzanatot! Ha a nyirokcsomók fájdalmassá válnak, körülöttük a bőr meleg, piros, akkor azt kezelni kell! Részletes kivizsgálásra (laborvizsgálat, ultrahang, mintavétel stb. ) nem minden esetben van szükség, de akkor feltétlenül, ha pl. : a nyirokcsomók mérete nem csökken megfelelő ütemben, szokatlan helyen vagy több régióban jelennek meg, kezelés ellenére növekednek, súlyos kísérő tünetekkel járnak, tapintásuk eltér a normától A nyirokcsomókon kívül számos más –köztük potenciálisan életveszélyes–betegség okozhat bőr alatt tapintható kinövéseket, ezért ilyen észlelésekor mindig kérjük ki szakember véleményét!