A karácsonykor betévedők közül hányan maradnak januárban és esetleg később is? Volt már példa arra, hogy valakit megfogott az Ige. Abban hiszek, hogy minden körítésen túl Isten Igéje az, ami megtartja és megfogja az embereket, és persze a közösség. Tehát ha a kizárólag karácsonykor érkezők találkoznak szomszédokkal, olyanokkal, akikkel egy utcában vagy egy környéken laknak, az magával hozhatja, hogy ők is szívesebben járnak. Pesthidegkúti református gyülekezet. Manapság sokszor hallani, hogy rohanó világban élünk. Tud adni valamilyen tanácsot, miként lehet mégis lelassítani és a lényegre koncentrálni karácsony környékén? Nagyon nehéz ez, azt tapasztalom. Még a hívő emberek is, akik keresztény értékrend szerint próbálnak élni, azt tapasztalják, hogy beszippantja őket a világ, a vásárlási láz, a rohanás. Nehéz ettől elvonatkoztatni, mert ez vesz minket körül. Ugyanakkor Jézus sem mondott mást, mint hogy ebben a világban kell élnünk, de őt kell követnünk. Tehát nehéz, de azt gondolom, hogy némi tudatossággal, s az életünk értékeinek az átgondolásával lehet ezen változtatni.
Az 1992-ben lelkészeket segítő munkatársak képzésére Pánczél Tivadar oktatói közreműködésével alakult meg a Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet. [6] Gyülekezetével kétszer járt a Hargitán is, ahol részt vett a Sikasszó-patak melletti Libán-magaslaton az egyik budapesti presbiter, Apostol Péter saját kezűleg, fából épített kápolnájának felavatásán, egy püspök és 15 erdélyi lelkész mellett. Ő maga több személyes elismerést is kapott, így többek között a Szacsvay Imre-díjat, amit az akkori ifjúsági ügyekkel foglalkozó miniszter, Surján László írt alá, később pedig megkapta a XVI. kerület díszpolgári címét és a Rákosszentmihályért emlékplakettet [7] is. 2001. decemberében vonult nyugdíjba, s ezt követően, 2002 -ben költözött Pilisszentivánra, ott élt élete végéig. Pesthidegkúti református gyülekezet honlapja. Alkalomszerűen nyugdíjas éveiben is vállalt még szolgálatot, elsősorban Piliscsaba–Klotildligeten és Pesthidegkúton. 2010 -ben könyvet jelentetett meg arról a két évről, amikor több ezer erdélyi menekültnek segített új életet találni Magyarországon; a könyv bemutatója 2010. május második vasárnapján a rákosszentmihályi templomban zajlott, a kiadványt Szabó István püspök, valamint Németh Zsolt és Kovács Péter országgyűlési képviselők méltatták; közreműködött a rendezvényen Faragó Laura énekművész és Lantos Antal helytörténész is.
Ez utóbbi mindössze annyiban különbözött a két előzőtől, hogy a neuilly-i béke betartatását, vagyis Bulgária határainak a garantálását is előírta. Csehszlovákia nagyon szerette volna, ha az ily módon létrejött szövetségi rendszerhez, melyet a háborúban győztes nagyhatalmak közkeletű nevéből (Entente) kiindulva kisantantnak neveztek, Ausztria is csatlakozik. Ez azonban nem következett be, köszönhetően a Magyarország és Ausztria közötti határvita (Burgenland) 1921. Orbán - Magyarország energiaellátását biztosítottuk. október–december közötti békés lezárásának. A három másik szomszédunk ennek ellenére sok borsot tört a magyar kormány orra alá. 1921–1922-ben például több mint egy évig sikeresen késleltették Magyarország felvételét a Népszövetségbe, 1923-ban pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy a Bethlen-kormány által kért népszövetségi kölcsön folyósításának feltételeit súlyosbítsák. Németországgal szemben viszont semmiféle külpolitikai egyeztetésre vagy katonai védelemre nem vállaltak kötelezettséget. Ezért amikor az 1930-as évek elején megkezdődött Németország gazdasági, majd politikai behatolása a térségbe, egyre inkább nemzeti érdekeik – s ebből következőleg a tömbön belüli centrifugális erők – kerekedtek felül.
Kölcsönös védelem és semlegesség A három állam Magyarországgal szembeni együttműködése az év második felében is folytatódott, sőt kezdett szerződéses formát ölteni. A Csehszlovák Köztársaság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság képviselői 1920. augusztus 14-én Belgrádban olyan szövetségi szerződést írtak alá, amelynek kulcsmondata így hangzott: "Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét Magyarország részéről nem provokált támadás érné, a másik Fél kötelezi magát, hogy […] a megtámadott Fél védelmére siet. Versaillesi békeszerződés. " A szerződéshez csatolt szigorúan titkos katonai egyezmény ennél is tovább ment. Ugyanis nemcsak közös védelmet írt elő magyar támadás esetére, hanem azt is, hogy ha a két aláíró állam egyike megtámadná Magyarországot, a másik köteles szövetségese iránt semlegességét megőrizni, és Magyarország határán nem kevesebb mint két mozgósított hadosztályt tartani. A magyar vezetés érzékelte, hogy egy olyan ellene irányuló regionális együttműködés van kibontakozóban, amely, ha két másik szomszédja is csatlakozik hozzá, Magyarországot gyűrűbe fogja zárni.
Vagyis ígéretet tettek arra, hogy a kialakult helyzeten egyikük sem akar és fog változtatni. Japán esetében konkrétan is rögzítették, hogy fennhatósága csak a Szahalin-sziget déli részére, Tajvanra, a Pescadores-szigetekre és a versailles-i szerződésben kapott mandátumterületekre terjedhet ki. Az öthatalmi szerződés, amelynek aláírói között Olaszország is szerepelt, meghatározta a szerződő felek hadiflottáinak nagyságát, az egyes hajótípusok fegyverzetét, valamint a tengeri támaszpontok és erődítmények létrehozásának a lehetőségét. Orbán Viktor lényeges bejelentést tett - Napi.hu. A kikötések közül legfontosabbnak a flották tonnatartalma számított. Ezt 5:5 (Nagy-Britannia és Egyesült Államok), 3 (Japán) és 1, 75:1, 75 (Franciaország és Olaszország) arányban állapították meg. Nagy-Britannia ezzel lemondott arról a régi elvéről, hogy az angol flottának mindig olyan erősnek kell lenni, mint a két utána következőnek együttvéve. A kilenchatalmi szerződés aláírói – a fenti nagyhatalmak mellett Belgium, Kína, Hollandia és Portugália – megegyeztek abban, hogy Kína függetlenségét és területi épségét tiszteletben tartják.