Természetesen csak azokat a könyveket vették vissza, melyeket tulajdonosuk merő véletlenségből elfelejtett visszaszolgáltatni az intézménynek. A születésnapi zsúr éjfélkor ért véget.
A Mózes-projekt hamarosan multimédiás eseménnyé fejlődött, amelyet az érdeklődők élőben követhettek nyomon az interneten. Ezen túlmenően a szoborhoz mozgatható állványt állítottak, amely lehetővé tette a látogatók számára, hogy a restaurátorok válla felett áttekintve megcsodálhassák a híres […] Népszámlálás – Oroszországban 160 nemzetiség él Mint Vlagyimir Zorin orosz nemzetiségügyi miniszter keddi moszkvai sajtóértekezletén elmondta, 116 millióan orosz nemzetiségűnek vallották magukat, ami azt jelenti, hogy a tavalyi népszámlálási adatok szerint 145, 287 milliós lakosság 80 százaléka orosz. Az orosz mellett további hat nemzetiség lélekszáma haladja meg az egymillió főt: a tatároké, az ukránoké, a baskíroké, a csuvasoké, a csecseneké és […] 80 éve alakult meg a világi török állam Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 1922-ben lemondatták VI. Pápa amnesztia 2011 edition. Mohamed szultánt, közben zajlott a Görögországgal kibontakozott háború is. (Törökország nem fogadta el a sevres-i békét, amely a magyar Trianonhoz hasonlóan csonkította meg az első világháború másik vesztesét.
A decemberi adatok szerint 60 olvasónak küldtek felszólítást, akik hozzávetőlegesen 200-250 könyvtári dokumentummal (könyv, folyóirat, cd, dvd, hangoskönyv) tartoztak. A hatvan fő a 12 ezer regisztrált felhasználóhoz képest elenyésző, s a könyvtár tapasztalata az, hogy az utóbbi években csökken a késedelmes olvasók száma, a felhasználók igyekeznek betartani a határidőket.
Az aktualitás csupán ürügy a kétségek és bizonytalanságok megfogalmazására. Az Országháza (1846) igazi politikai költemény. Az érdekegyesítés sürgető és szükségszerű megvalósítása Kossuth politikai programjának központi jelszava. Vörösmarty költeménye ennek a programnak a szócsöve. A vers beszélője a vers szövege szerint a világ, a Föld maga ("most a világ maga beszél"), vagy esetleg egy résztvevő, aki a Föld egész történetét látta, egy ősi, a világ egészét átfogó tudás birtokosa, aki közvetíti a Föld szavait. Szavai által a természet megdermed, az időtlenség érzete jelenik meg, ünnepélyes hangulatot adva ezáltal. És ebben a helyzetben, ebben az időben látomásszerűen feltárul a világ egész történelme. Szlovákiai Magyar Adatbank » Tőzsér Árpád: Előszó a véghez. (Vörösmarty Mihály Előszó c. versének a talányairól). Forrás, 2001, 3. sz., 44-47. p.. Kimondja a világ teljes értelmetlenségét, az emberi természetnek az alapja a gonoszság, minden tettének, legyen az háború vagy béke, pusztulás a vége. Értelmezhető szózatként a vers, hiszen beszélője irracionális, Földön túli tudást oszt meg a megszólítottakkal, magukkal az emberekkel. Ezt a beszédhelyzetet a vers újból és újból megerősíti ("hallátok a mesét", ).
Tézis, antitézis és a hiányzó szintézis Madách mindig egy olyan eszmét, gondolatot, életformát keres, amely a szín elején teljes pompájában jelenik meg, és Ádám hittel csüng rajta, majd kiteljesedik, elindul pusztulása, romlása, hanyatló ágba kerül, és akkor Ádám megint új eszmét keres. Ez a tézis-antitézis logika, amellyel a mű a kor filozófiai irányzataihoz kapcsolódik (Hegel munkáiban jelent meg). A korabeli filozófiával összekapcsolható a dráma. Madách ismerete a különböző korok áramlásait, filozófiai irányzatait. A hegeli dialektikus gondolkodás azt feltételezi, azt mondja Hegel, hogy a világ úgy halad előre, hogy a tézis és az antitézis (egy negatív és egy pozitív erő) egymásnak feszül, és szintézist (egy harmonikus állapotot) hoz létre. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Madáchnál ez a szintézis állapot hiányzik. Egyiptomban a tézis az egyeduralom, az antitézis pedig azt jelenti, ahogyan a gyakorlatban megvalósul ez a tézis. Az új tézis a népeszme lesz, amely szintén szétfoszlik az athéni színben. A tézis tehát Madáchnál megvalósulhatatlan vagy torz, kisiklik a megvalósulása.
A napóleoni háborúkat megörökítő Háború és béke az orosz realizmus egyik kulcsfontosságú regénye. Írója az egész korabeli orosz társadalmat ábrázolta benne. A hiteles élet utáni vágy már ebben a műben megfogalmazódik: "Hogy' van az, hogy én soha azelőtt nem láttam ezt a magas eget? És milyen boldog vagyok, hogy végre megösmertem. Igen! Sivár minden, csupa ámítás minden, azt a végtelen eget kivéve" – gondolja a harcban súlyosan megsebesült Bolkonszkij herceg, a regény egyik hőse. Az Anna Karenina első mondatában az elbeszélő összefoglalja a mű üzenetét: "A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. " Főhőse, a házasságtörő Anna Karenina boldogtalan családi életéből próbál kitörni. Jókai Mór - szerepéről, életéről - regényeiről – a romantikus regény sajátosságai - Az arany ember - Témája, cselekmény - Szereplők jellemzése - A romantikus cselekményvezetés sajátosságai – a regényből vett példákkal V. Vörösmarty mihály előszó elemzés. Vajda János - jelentősége, élete, pályája - Tájlírája - A vaáli erdőben – elemzés - A nádas tavon – elemzés - A kozmikus magány költője - Az üstökös – elemzés - A Gina-szerelem költője - Húsz év múlva – elemzés - Harminc év után – értelmezés VI.
Témája: tragédiával végződő szerelmi történet, mely a vadásznak öltözött fiatal király és a szép vidéki köznemes-lány találkozásáról szól. A boldogtalan szerelem motívumát Vörösmarty ezúttal nem egy képzeletbeli világba helyezte, hanem a magyar történelmi múltba, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejére (Mátyás, a nemzeti király rendkívül népszerű volt a reformkori köznemesség körében). A lírai cél az áthidalhatatlan társadalmi különbség miatt reménytelen szerelem ábrázolása. A két főhős közül Vörösmarty Szép Ilonka alakját állítja előtérbe. A feudalizmus korába visszahelyezett történet keretei között már modern polgári érzelemvilág jelenik meg. Stílus: romantika, verses formában megjelenő lélektani realizmussal. Nyomokban az érzékenység irodalma, a szentimentalizmus elemei is megjelennek (szerelem utáni öntudatlan vágyakozás, a szerelmi bánatba belepusztuló fiatal nő, az elfonnyadó virág, titkos bú motívumai). Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés) – Oldal 2 a 7-ből – Jegyzetek. Kifejezőeszközök: metafora (pl. " királyi vad ", " erdők szép virága " – Szép Ilonkát nevezik meg; " liliomhullás " – halál), hasonlat (pl. "
12. szín: Falanszter A 12. szín helyszíne a falanszter. A mű keletkezésének idejét tekintve ez a szín jövőnek számít már. Ádám is, Lucifer is a saját alakjukban jelennek meg. Madách olvasta azt a könyvet, mely Charles Fourier tollából jelent meg az 1800-as évek elején. A francia szerző utópista szocialista volt, a szocializmust képzelte el a jövőben, annak a tulajdonságait írta le. Ő használta először a falanszter szót a szocialista társadalom alapsejtjének megjelölésére. Szerinte a hasznosság, a célszerűség szerint elrendezett csoportokban nevelkednek majd az emberek, nem családban (a falanszter szó csoportot jelent). E mű alapján népesítette be Madách a drámabeli falansztert. Az egyenlőség és testvériség elvének torz megvalósulása Az emberek ezer-kétezer személyes csoportokban, közös lakó-és munkatelepeken élnek, és mindenki egyenlő arányban részesül a közös javakból. Mindenki egyformán öltözködik, azaz egyenruhát hord, nincsenek társadalmi különbségek, nincs magántulajdon (még a saját testük sem az övék), nincsenek fegyverek és katonaság, mindenhol béke honol.
Kiadói előszó szolgál bevezetőül, és rövid tudósítás zárja le a regényt, mely a fő cselekmény mellett sok kisebb történetet, epizódot is tartalmaz. Szerkezet: keretes. A kerettörténet szerint Werther hátrahagyott leveleit, iratait egy barátja összegyűjtötte és az olvasók elé tárta, hogy Werther szenvedéseiből vigaszt meríthessenek. Az utolsó napok történetét a "kiadó" beszéli el, aki idéz a megtalált feljegyzésekből és a búcsúlevélből. Helyszín: Walheim (költött név, jelentése: "választott otthon"). Idő: a szerző jelene (18. század). 1771-ben kezdődik, amikor Werther egy szerelmi bonyodalmat követően elhagyja szülővárosát és Walheim környékére költözik. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3