"Jelleméből áradt a tiszta őszinteség" – 30 éve halt meg Dr. Esterházy Pál herceg Az Esterházy Privatstiftung kezdeményezésére és szervezésében május 24-én 16 órától a budapesti Szent István Bazilikában emlékeznek Dr. Esterházy Pálra. Ebből az alkalomból Várszegi Asztrik emeritus főapát tart megemlékező szentmisét, amelyet Kovács Róbert orgonaművész koncertje követ. Közreműködik a Haydn Filharmónia tagjaiból álló vonósnégyes. A szervezők szeretettel hívnak és várnak a megemlékezésre mindenkit, aki adózni kíván Dr. Esterházy Pál emlékének. Dr. Esterházy Pál herceg (1901-1989) története egy olyan ember életének krónikája, akinek életútjára rányomta bélyegét a 20. század nagy politikai-társadalmi és kulturális törésekkel jellemezhető korszaka. A nácik és a kommunisták egyaránt üldözték címe, családi hagyományai és származása miatt. Polgári neveltetésben részesült, jogi doktorátust szerzett, az arisztokratikus allűröket mellőzve a tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.
Hat év után elölről kezdődhet az egész ügy A Magánalapítvány jogi képviselőinek álláspontja szerint arra is van esély, hogy a Fővárosi Ítélőtábla is visszautalja az ügyet az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszékre, így mindkét eljárás visszakerülhet a 2016-os startvonalra. Bár mindkét kúriai döntés a Magánalapítvány számára kedvező fordulatot jelent, de az alapítvány továbbra is nyitott a magyar állammal a megegyezésre. Annál is inkább, mivel az ügy főszereplői véleményük szerint nem a peres felek, hanem maguk a műkincsek, melyek jelenleg nem elérhetők a nagyközönség és a kutatók számára, akik ennél fogva a vitás helyzet legfőbb vesztesei - írta az örökséget kezelő alapítvány közleményében. Megegyezésre törekednek, nem vinnék el Magyarországról a kincseket A Esterházy Magánalapítvány változatlanul kész a megegyezésre és továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a kincsek tulajdonjogának elismerését követően sem szállítja el azokat Magyarországról, hiszen magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is.
Merényi Lajos: Herceg Esterházy Pál nádor. Megjelent: Budapesten, 1895. Franklin-Társulat. - Részletek a műből - Esterházy Pál, hogy megmutassa, miszerint úgy a reá ruházott tisztségeket és méltóságokat, valamint azon befolyást, melyre már ily ifjú korban szert tett, nem csupán nevének és családi összeköttetéseinek, hanem saját derékségének is köszöni, a közpályára lépvén, egész erejét és tudását hazája javára szentelé, s e mellett a dynastia leghívebb embere maradt mindvégig. Az akkori idők szokása szerint ő is a katonai pályán kezdette nyilvános működését. Hiszen ez volt az a nobile officium, mely a kor felfogása szerint úgyszólván kiváltsága volt a nemesi osztálynak, a hazát saját vére omlása árán szolgálhatni. 1663-ban, tehát 28 éves korában, már ott találjuk őt a különféle csatamezőkön, – részben önállóan megbízva a hadvezetéssel, – küzdeni a török hódítás ellen. *** A nádor, minden ízében magyar és buzgón vallásos érzületénél fogva, természetesen csak egy politikai irányt követhetett: kiszorítani a pogányt Szent-István birodalmának határai közöl.
A Magánalapítvány az állammal megegyezve egy budapesti közgyűjteményben, illetve részben egy általa létrehozandó Esterházy Központban tenné a kincseket láthatóvá és kutathatóvá. Miért pereskednek? A fraknói vár 1695-ben alapított, kivételes értékű barokk főúri kincstárából mintegy 270 tétel került az I. világháború végén Budapestre. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig a fővárosi Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját - a sok éven át tartó, uniós támogatással felújított - fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el. Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. -vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben. Az ügyben az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek.
Ausztriában a törvények 1938 óta tiltják a hercegi megszólítást, olyannyira, hogy még büntetés is kiszabható emiatt. Magyarországon elismerik a Belgiumban bejegyzett jogokat és kötelezettségeket, így kettős állampolgár vagyok: magyar és belga. Édesapám hősi halált halt 1944. december végén. Miután félárva lettem, édesanyám letelepedett Ausztriában, majd Belgiumban. Ő rögtön megkapta a belga állampolgárságot. Mivel Belgium államformája királyság, náluk jogom van a hercegi címet is viselni. Belgiumban született gyerekeim automatikusan megkapták a hercegi címet. Fiam Németországban él, ahol – a háború utáni megegyezés szerint – a nemesi címeket csak a családnévhez lehet kötni. A háború előtt Németországban herceg Esterházy Antalnak hívtak volna, de most Antal herceg Esterházy vagyok náluk. Mulatságos helyzet, mert megtartották ugyan a nemesi címet, de mégsem lehet száz százalékban használni. A herceg édesapja honvéd altiszt volt, akit a magyar páncélos hadosztállyal küldtek a Don-kanyarhoz.
Az Esterházy Vállalatcsoport kezeli az alapítványok vagyonát és menedzseli a mára teljesen modernizált gazdasági tevékenységet. Sajtókapcsolatok: Mag. (FH) Barbara Wagner-Gmeiner Esterházy Privatstiftung 7000 Eisenstadt, Esterházyplatz 5 T 00 43 2682/63004-410 F 00 43 2682/63004-499 M Schneider Erika Esterházy Magánalapítvány, Magyarország Budapest T 00 36 30 9220 569 M ------------------------------------------------------------------- Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni. Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt. Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a elektronikus levelező címen kaphat.
Hite szembeállította a Horthy-rendszer irredenta tendenciáival, a magyar római katolikus egyházon belül széles körben elterjedt antiszemita nézetekkel és az Európában és Magyarországon létrejött totalitárius rendszerekkel. Mivel távol tartotta magát a politikától, így nem sorolható a nácizmus, a holokauszt vagy a sztálinizmus harcos ellenállóinak táborába sem. A nyilasok hatalomátvételekor a herceg, aki a nácik kezdettől ellenségnek tartottak, pénzzel segítette a magyarországi zsidómentést. Budai rezidenciájára befogadta a zsidók megmentésében aktív szerepet vállaló svéd és svájci nagykövetséget, az Irgalmas rendi nővérek zárdájában az ő hozzájárulásával körülbelül 120 üldözött gyermek és felnőtt élte túl a holokausztot. Ekkor, a nyilas uralom idején nyújtott menedéket későbbi feleségének és családjának a Tárnok utcai pincében. 1946. február 20-án a legnagyobb titokban jegyezte el Ottrubay Melindát, majd augusztusban meg is házasodtak. A káprázatos táncművésznő az előző évben érdemelte ki a prima balerina assoluta címet, és bár férje operakedvelő volt, és nem kérte tőle, hogy válasszon a szerelem és a színpad között, A denevér című előadással visszavonult.
Vízivárosi kaland a Sztankay családdal Miért jelentette fel magát a görögkeleti pap édesapa? Ki volt az a mozisztár, aki miatt színészi pályára lépett Sztankay István? Mi köze az Aranycsapathoz az ismert színművésznek, és mit keresett az Ulpius-házban? A válaszokat egy különleges séta rejti, amely a Víziváros és a Váralja titkos és romantikus helyszínein idézi meg Sztankay… Sztankay Istvánra emlékezik a leánya által vezetett különleges városi séta Miért jelentette fel magát a görögkatolikus pap édesapa? Ki volt az a mozisztár, aki miatt színészi pályára lépett Sztankay István? Mi köze az Aranycsapathoz az ismert színművésznek? A válaszokat egy különleges séta rejti, amely a Víziváros és a Váralja titkos és romantikus helyszínein idézi meg Sztankay István színművészt – adta hírül a…
Ők lehetnek a Nemzet Színészei Sztankay István és Avar István halálával elvesztettünk két legendát a Nemzet Színészeinek sorából is. A címet legfeljebb 12-en viselhetik, és életük végéig havi nettó 630 ezer forintos juttatást kapnak. Esélyes lehet rá Jordán Tamás, Blaskó Péter és Sinkó László is. Meghalt Sztankay István Meghalt Sztankay István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze - közölte a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya pénteken. A kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész 78 éves volt. Hosszú betegség után, családja körében érte a halál pénteken. A művész temetéséről később intézkednek. Halálát érzi Sztankay István Sztankay István úgy érzi, hamarosan véget ér az élete. Az egészsége megrendült, színpadon már nem láthatja őt a közönség. Sztankay István: "A nők legyenek arányosak, aranyosak" - Sztankay Ádám interjúja Édesapa, igazi férfi és Thália papja. Olyan szereposztásban, aminek egész életében próbált megfelelni. Aki ha kell, nevetteti, ha kell, megríkatja a közönséget és nők tucatjainak a szívét dobogtatja meg még ma is.
Schütz Ila hazánk egyik legünnepeltebb komikája volt, állandó partnerével, Sztankay Istvánnal pedig rengetegszer játszottak szerelmeseket. A színész megözvegyült felesége nemrég lerántotta a leplet arról, mi is volt valójában István és a népszerű színésznő között. Álompárnak látta őket mindenki Schütz Ila és Sztankay István számos alkalommal alakítottak szerelmespárt, ráadásul olyan hitelesen, hogy a közönség könnyen hihette, a színfalak mögött is mély érzelmeket táplálnak egymás iránt. Több mint ötszáz alkalommal játszottak házaspárt a Jövőre, veled, ugyanitt! című vígjátékban, amely 1978-ban került bemutatásra a Madách Színházban, de persze sok más színdarab jelzi még a kettősüket, sőt állandó szereplői voltak televíziós kabaréműsoroknak is. Izzott köztük a levegő a színpadon, a magánéletben pedig szoros baráti viszonyt ápoltak egymással – éppen ezért sokakban merült fel a kérdés, vajon a munkán kívül is egy párt alkottak-e. Sztankay özvegye, Bedők Bea mindig is tudta az igazságot, nemrég pedig megosztotta a tapasztalatait a nagyvilággal: részletek a galériában!
Sztankay István nyolc évvel ezelőtt, 78 évesen távozott az élők sorából. Hatalmas űrt hagyott maga után, elvesztése pedig feleségének, két gyermekének és unokájának fáj a legjobban. Rengeteg emlék és történet fűződik a nevéhez, ezeket az özvegye a szíve legmélyén őrzi – többek között azt is pontosan tudja, mi volt István és Ila között. Kattints a további képekért! Scütz Ila élete vége felé már komoly depresszióval küzdött, pedig szakmájában folyamatosan boldogságot sugárzott a színpadon. Halálának körülményeivel kapcsolatban a mai napig számos megoldatlan rejtély és ki nem bogozott szál van, hiszen nem tudni, hogy Ila tényleg önkezüleg vetett-e véget életének vagy baleset történt-e, annyi azonban bizonyos, hogy lelkileg egyáltalán nem volt jól, amikor 58 évesen utolérte őt a halál. Leadfotó: Fortepan / Szalay Zoltán
A 2012-es interjúban Gobbi Hilda alakját is felidézte: mint mondta, egyszer az egész napot együtt töltötték Dunakanyarban lévő villájában. – Gobbi Hilda utolérhetetlen egyéniség volt, minden tekintetben. A pályatársakra is odafigyelt, nyári házában sokan összejöttek, összetartotta a szakmát – mondta, hozzátéve, hogy a szobája falát díszítő bajonettet tőle kapta ajándékba. A Madách Színházban mintegy 500 alkalommal játszotta a Jövőre, veled, ugyanitt című darabot Schütz Ilával, akivel számtalanszor szerepelt együtt. A József Attila Színházban is rengeteg nagyon különböző karakterű figura megformálására nyílt lehetősége: Horváth Péter Kilencen, mint a gonoszok című darabjában például egy idős zsidó apát játszott, a Kern András: Spencer című darabban pedig Sztálint alakította. Számos filmben, tévé- és rádiójátékban is szerepelt, a legnagyobb színésznők voltak partnerei. Az az alakítás, amely országosan ismertté tette, a Bors című sorozat főszerepe. – Mindig szerettem csinálni, amivel megbíztak, amennyiben értékes anyagról volt szó – mondta.