Értékelés: 4 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Magyar Televízió történelmi sorozatának 21. epizódja II. József császár rendeleteivel foglalkozik. A műsor ismertetése: 54 részes magyar történelmi dokumentumfilm-sorozat - Werbőczy István Hármaskönyve - A reformáció és a török veszedelem - A XVI. század honvédelmi törvényei - IV. Béla törvényei - Vasúti törvények - Károly Róbert pénzreformja - Az ipartörvények - A kiegyezés - Az 1847-1848. évi törvények: A jobbágyfelszabadítás - II. Lipót és a magyar nemesség - A magyar nyelv ügye - Az 1847-1848- évi törvények:Unió Erdéllyel - Szent István törvényei - Mátyás törvénykönyve - Zsigmond városi törvényei - Szent László törvényei - Kivételes törvények - Pragmatica Sanctio - Az 1847-1848. évi törvények: A felelős kormány - Szent István intelmei - A Lánchíd építéséről - A zsidóság egyenjogúsítása - Osztrák-magyar vámunió - A nagy fejedelem - Bethlen Gábor - I. Lipót és az ellenreformáció - Az ősiség Egyéb epizódok: Stáblista:
Bezdánban, Monostorszegen, Almáson és Csonoplyán pedig azok bővítését rendeli. Béregen az össze dőlt régi helyébe új templom építendő. A szükséges költségek a kegyurak által, ezek hiányában a vallásalapból födözendők. II. Józsefnek egyházügyi rendeletei s a plébániáknak ezekre kiépített regulácziója, a mely az isteni tiszteletet is szabályozta, ez egyházmegyében is nagy felforgatást idézett elő. A császár halála után 1790-ben ez ellen a kalocsai káptalan, az, érsekmegyei papság nevében is, Pestvármegye közönségéhez benyújtotta panaszait, kimutatván, hogy e reguláczió mind az érsekre, plébánosokra és kegyurakra, mind a hívekre és isteni tiszteletre sérelmes. Az érseket és a pátronusokat megfosztja jogaiktól, a plébánosokat jogos jövedelmeiktől, a híveket pedig a már megszokott s az egyházmegyei statuták által előírt isteni tisztelet rendjétől. Az esperesi kerületek is követelték a régi isteni tiszteleti rend visszaállítását. II. József rendeletei törvény útján hatályon kívül helyeztetvén, a plébániák és 314 plébánosok ügyeit az 1802-ben 327. sz.
A felkelést viszont a katonaság leverte. Mégis úgy döntött az uralkodó, hogy Magyarországra is kiterjeszti a jobbágyság számára kedvező jogokat, ami szerint szabadon költözhettek, házasodhattak, iparba állhattak és tanulhattak. Ezzel az örökös jobbágyság megszűnt, viszont a jobbágyfelszabadítás nem történt meg. További rendeletei A legfontosabb és legtöbbet kiemelt rendeletek mellett meg kell említeni még néhány fontosabb intézkedését II. Józsefnek. A közigazgatásban a nyelvrendelet mellett reformot vezetett be. Ebben Magyarországot 10 közigazgatási körzetre osztotta, amivel megszüntette az addigi megyerendszer. Ezzel a célja az volt, hogy a megyei autonómiát visszaszorítsa. A reformhoz tartozott az is, hogy a főispáni tisztséget megszüntette és a kerületek az ő általa kinevezett alispánok irányították. Takarékossági intézkedéseket is behozott, például eltörölte a fakoporsós temetést, valamint egyes ruhadarabok hordását is betiltotta. Az ő nevéhez köthető az első népszámlálás is az országban, aminek célja kezdetben a nemesek felmérése volt megadóztatás céljából.
Pl. : Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából. felvilágosodás (1772): Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése. 50. tanóra A felvilágosult abszolutizmus Európában A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt: II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban II. Katalin (1762-1796) Oroszországban Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban II. József uralkodása I.. Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe.
E házasságból 7 gyermeke született: Teru hercegnő ( 1925. december 9. – 1961. július 23. ) Hisza hercegnő ( 1927. szeptember 10. – 1928. március 8. ) Taka hercegnő ( 1929. szeptember 30. május 26. ) Jori hercegnő ( 1931. március 7. –) Akihito trónörökös ( 1933. december 23. –), 1989–2019 között Japán császára Hitacsi herceg ( 1935. november 28. –) Szuga hercegnő ( 1939. március 2. –) Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989 -ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek szülőanyja az előző császár felesége volt. Uralma a második világháború alatt [ szerkesztés] Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt.
Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. IV. Jobbágyrendelet (1784): Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki. A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve. V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása. V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek.
Augusztinovicz Monika, fül-orr-gégész Az orrmelléküregek szerves részei a felső légutaknak, ennélfogva a felső légúti gyulladásokat - nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás - igen gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Miről ismerjük fel, és hogyan kezeljük az orrmelléküreg-gyulladás tüneteit? Egyszerű náthával is kezdődhet Az orrmelléküregek az orrüreggel nyílások által összeköttetésben lévő, belülről nyálkahártyával borított, levegővel telt csontüregek az arckoponya csontjaiban. A következő orrmelléküregek léteznek: arcüreg, homloküreg, rostasejtek, iköböl. Krónikus melléküreggyulladások Krónikus melléküreggyulladások Az idült melléküreggyulladás gyakori betegség, mely minden életkorban előfordulhat. Az orrmelléküregekben egészséges körülmények közt termelődő nyákot a nyálkahártyán jelen lévő idült orrmelléküreg gyulladás méretű csillók továbbítják az orrüregbe, majd innen hátra a garat felé — magyarázza dr. Melléküreg gyulladás - lelki okai. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész. Az ormelléküreg-gyulladás tünetei és okai Mycoplasma hominis ízületi fájdalom Az orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) A lábízületek ízületi gyulladásos kezelése Az elhúzódó náthából akut orrmelléküreg-gyulladás alakulhat ki Hirdetés Ha a nátha vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik.
Általános sebészet Sinus pilonidalis pilonidalis cysta eltávolítása A betegség a farpofák között, a keresztcsont-farokcsont felett a végbélnyílás közelében kialakuló bőr alatti csomók, a bőr felé kitört apró váladékozó sipolyok formájában jelentkezik. Amíg felülfertőződése nem okoz tályogot, általában fájdalmatlan, de okozhat kifejezett panaszokat is. Krónikus melléküreg gyulladás tünetek. A kórság gyakran bőrpírral, erős helyi fájdalommal, esetleg lázzal kísért felülfertőzött formában, gennygyülemként ún. Kialakulásában a farpofák között, nyomásnak kitett helyen a szőrtüszők fejlődési problémáját feltételezzük. Az eljárás alatt a sebész egy apró kamerával ellátott endoszkópot egy kis csövet vezet be az orrlyukon, amivel megvizsgálja az orrot és a melléküregeket. Ezután kis műszerek segítségével eltávolítja a polipokat és más elzáródásokat, megnagyobbítja a melléküregeket és az orrot összekötő szűk nyílásokat, így javul a melléküregekben lévő folyadék orrba történő elvezetése. Az orrpolip műtét során néha az orrsövényt és az alsó orrkagylót is meg kell műteni.
Melléküreg gyulladás esetén félelem a konfliktusoktól, elegünk van, tele van az orrunk, krónikusan náthásak vagyunk. Homloküreg szűklátókörűség, nincsenek ösztönös megérzéseink, állcsonti öböl agressziógátlás, orrüreg gátolt szaglás, nem vagyunk képesek szimatot fogni. Amit tenni kell! Vegyük szemügyre helyzetünket, krónikus bezártságunkat és frusztrációnkat, tudatosan kerüljük a levegő elemet, zárkózzunk be intellektuálisan. Ismerjük fel elvontabb szinten a szükségleteket és az akadályokat, forduljunk befelé, húzódjunk vissza saját területeinkre, hagyjunk teret önmagunk számára. Az ellenpóluson teremtsünk magunknak haragunknak teret. Homloküreg-gyulladásnál keressük a konfrontációt, arcüreggyulladásnál éljük ki agressziónkat, legyünk harapósak, ha kell. Krónikus melléküreg gyulladás okai. Böjtölés, mint lehetőség, hogy a belső blokkot felismerjük, és külső levezetését elősegítsük, szerezzük vissza a minket, megillető könnyedséget, és cserébe adjuk oda megrekedtségünket. Ürítsük ki a fejünket, tisztázzuk a régi dolgokat, és teremtsünk helyet az újaknak.