Éreztette, hogy a magyar nemesség a megegyezés érdekében hajlandó az 1848-as törvények felülvizsgálatára, mert cikkét így fejezte be: "…készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni". A húsvéti cikk jelezte, hogy Deák és köre kész feladni a perszonáluniós elképzeléseket, s hajlandó a birodalommal reáluniós kapcsolat kialakítására, ami megalapozta a bécsi udvarral folytatandó tárgyalásokat. Ferenc József hamarosan menesztette Schmerlinget, és megkezdődtek az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéshez vezető nyílt tárgyalások.
1. Bevezetés az 1867-es kiegyezést követően kialakul a modern Magyarország gazdasági és társadalmi alapja és létrejön az a dualista rendszerű OMM, amely tkp. egy olyan fejlődést fog produkálni, ami az akkori Magyarországot Nyugathoz közelíti, Magyarország felzárkózik a világ rendjéhez, mint ahogyan kb. a 15. sz. -ban oda tartozhatott 2. Út a kiegyezéshez 1849.
Magyarország minden egyéb - a közös ügyeket nem érintő - államköltségét a felelős magyar pénzügyminisztérium előterjesztésére az országgyűlés jóváhagyásával határozták meg. A magyar pénzügyminisztérium vetette ki, szedte be és kezelte az összes adót az osztrák befolyás teljes kizárásával Forrás
A díjtartozás persze nem volt valós, hiszen a jó bónusz besorolással a teljes éves díj ki volt már fizetve. A biztosító azonban a helytelen A0 fokozat alapján vélte úgy, hogy tartozás áll fenn, mert A0 mellett bizony a biztosítási díj is magasabb. Történetünk szereplője ekkor elégelte meg a dolgot, és úgy döntött, maga jár utána igazának. A történet hőse több órányi telefonálgatás után jutott el a KKNYR-hez, ahol megtudta, hogy ott bizony helyes bónusz besorolás szerepel. Ekkor ismét a biztosító telefonos ügyfélszolgálata következett, ahol már adatokkal felvértezve sikerült kideríteni, hogy a probléma oka a biztosító hibája volt. A biztosító ugyanis az autóshoz tartozó egyik adatot helytelenül rögzítette saját rendszerében, így nem sikerült az adatokat a Központi Kártörténeti Nyilvántartóból lekérnie. Sőt mi több, az is kiderült, hogy ez az eset nem az első volt a biztosítónál, más autósok is jártak már így. Az persze kérdésként jogosan felmerülhet, hogy többszöri próbálkozás, és az ügyfél többszöri határozott állítása után, mely szerint bónusz besorolásra jogosult, miért nem néztek utána, hogy mi is lehet a hiba oka?
Az autósok kártörténetét tartalmazó Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) a napokban rögzítették a 10 milliomodik szerzõdés adatait. A nyilvántartás szerint az autósok 32 százaléka B10-es besorolású, s kiugróan magas, 17 százalék az A0-ás besorolású ügyfelek aránya - tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat. A KKNYR létrehozásáról a 2010. január 1-je óta hatályos új, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás rendszerét szabályozó törvény határozott. A biztosítók azóta folyamatosan töltik fel a rendszert, folyamatosan rögzítve a kgfb-szerzõdéseket, azok bonus-malus besorolását, illetve a káreseményeket. A rendszerben a napokban történt meg a 10 milliomodik szerzõdés berögzítése. A 10 millió szerzõdésbõl 3, 9 millió élõ, 6, 1 millió már nem érvényes, azóta megszûnt kgfb-szerzõdés. A rendszer létrehozásának célja, hogy – a kgfb-törvény indoklása szerint – "a bonus-malus rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg. " Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetõséget a biztosítók számára, hiszen hosszú idõtávra visszamenõleg, pontosan nyomon követhetõvé teszi a káresemények idõpontját és a teljes kártörténetet.
Korábban a biztosítók saját nyilvántartásában szerepeltek a gépjármű-tulajdonosok adatai, a káreseményeik, illetve a balesetmentes előélet. Az előzmények alapján dőlt el, ki mennyit fizetett a biztosítási évfordulót követően. A BOMA rendszer átlátható volt, hiszen a biztosítók közvetlenül is kommunikálhattak egymással. A magyar szabályozás 2010 január 1-én gyökeresen megváltozott. Ekkor kezdett működni a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer, melyet egy később, egy 2011 június 15-i, Nemzetgazdasági Minisztériumban kiadott rendelet alapján kibővítettek a bónuszátvezetés szabályozásával. A változás célja a biztonságosabb adatkezelésen túl az volt, hogy a jövőben ne az autósoknak kelljen átvinni egyik biztosítótól a másikig a korábbi bónusz-málusz besorolásukról kiállított igazolást, hanem ezt a biztosítók kérdezhessék le egyszerűen, elektronikus úton. Az új rendszerbe maguk a biztosítók töltötték fel az ügyfelek adatait, de ez sok esetben pontatlan volt, például eltért attól, ami az autósok lakcímkártyán szerepelt.
Az új kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a szerződés megkötése utáni 15-30. napon belül egy központi adatbázisból, a kártörténeti nyilvántartásból kérdezi le az adatokat. Ide tölti fel minden biztosító a biztosításokkal kapcsolatos összes adatot és eseményt. Akinek nincs semmilyen káreseménye, annak adatait a szerződés megszűnése után 7 évig őrzi a kárnyilvántartás. A káreseményekre és azok szereplőire vonatkozó adatokat viszont a törvény szering 30 évig fogják itt tárolni. A biztosító tehát elsőként lekéri a korábbi adatokat. De előfordul, hogy az ügyfél tévesen adta meg az adatokat, például a korábbi szerződése azonosítóját, vagy elírták a rendszámot is. Ha a szerződést követő 30. napig nem sikerül az azonosítás a kárnyilvántartásban, akkor küldenek erről az ügyfélnek egy értesítést. Az ügyfél ilyenkor megpróbálhatja maga beszerezni a kártörténeti igazolást és azzal bizonyítani korábbi besorolását. Ha a szerződés megkötését követő 60. napig sem sikerül az azonosítás, akkor a végleges besorolás az A00 lesz.
Egy lekérdezéssel tehát megtudhatjuk majd, hogy az adott járműnek volt-e balesete, fizettek-e ki rá kártérítést, mikor ment műszakira, hány km volt az órájában, melyik társaságnál volt a biztosítása stb. A cél az, hogy a forgalomba helyezéstől a bontási igazolás kiadásáig a járművel kapcsolatos összes hivatalos esemény lekérdezhető legyen egy közös felületen keresztül. Ez a terv egyelőre papíron létezik: az alkalmazás fejlesztésére 2017. áprilisban írták ki a közbeszerzési pályázatot, így a valóságban majd talán jövőre próbálhatjuk ki a valóban sokat tudó, minden más adatbázissal is összekapcsolt kártörténeti nyilvántartót. Autó előélet – kártörténet lekérdezés A CarVertical nemzetközi autó előélet lekérdező rendszer en keresztül azonban megtudható, hogy az autónak volt-e korábban olyan balesete, amire valamelyik biztosító fizetett kártérítést. A kárelőzmény lekérdezésért ugyan fizetni kell 5999. -Ft-ot, azonban a díj jelentéktelen ahhoz a veszteséghez képestképest, amit egy törött autó megvásárlása okozhat.
Ha itt véletlen egyezés van két ember között, akkor eltűnik vagy keveredhet a besorolásuk. Sok biztosítónál pedig pontatlanul szerepelt egy-egy adat, így elveszhet az eddigi besorolás. Ezzel csak az járt jól, aki a bonus-malus rendszerben büntetőkategóriákba került. A biztosítók az áraikat az alapkategória, tehát az új, A0-s besorolású biztosítottak számára kínált áron határozzák meg. A sok balesetet okozók malus fokozatokat kaphatnak. A legrosszabb az M4, amely akár százszázalékos többletköltséget jelenthet: tehát az ilyen kategóriában lévő kétszer annyi biztosítást fizethet, mint egy új autóvezető. A bonus-malus rendszerben a bonus kategóriában tíz szint is van. A legjobb, azaz B10-es besorolású személy akár ötven százalékos kedvezményt is kaphat a biztosítási összegből. Így tehát komoly pénzkérdésről van szó. A hiba pedig még évekig jelentkezni fog. Mostanra a kötelező biztosítások adatbázisában négymilliónál is több ember szerepel. A becslések szerint a hiba csak ennek néhány ezrelékét érinti, de bárki így járhat például már akkor is, ha a második nevét is szerepelteti úgy, hogy biztosítója korábban csak az egyiket ismerte.
Ezzel tehermentesítve az ügyfeleket. A cél egy gyorsabb, kényelmesebb, illetve az ügyfelek érdekeit jobban szem előtt tartó rendszer működtetése. Természetesen, a rendszer nem működik még hibátlanul, mint ahogyan jellemzően, minden új rendszernek meg vannak a gyermekbetegségei. A hibák kijavítása folyamatosan történik. A legtöbb probléma az adatok hibás betöltéséből, illetve a hiányos adatokból adódik. Ilyen esetben a rendszer nem tud kiadni igazolást, ezért az ügyfélnek magának megkeresnie a régi biztosítóját, és megkérni, hogy lehetőség szerint gyorsan végezze el a KÁNYA-ban a módosításokat, hogy az új biztosító újra megpróbálhassa a kártörténeti adatok lekérését. Abban az esetben, ha nem sikerül határidőre elintézni az adatok lekérését, akkor az ügyfél az A00 besorolásba esik vissza, ami jelentős díjemelkedést jelenthet. Segítségért érdemes ezekben az esetekben biztosítási alkuszhoz fordulni, mert sokat tud segíteni a gyorsabb ügyintézést illetően.