A bizonytalanság és a tanult tehetetlenség érzése. Álmatlanság Szorongás Depresszió Érzelmi fáradtság Alkohol vagy szerhasználat Ezek a tünetek és még sokan mások nemcsak az embert érinti, hanem a legközelebbi környezetét is, sokszor akadályozva az egészséges interperszonális kapcsolatokat családjával vagy partnerével. Kiégés vagy krónikus stressz a munkahelyen A krónikus stressz egyik leggyakoribb típusa a kiégés vagy a kiégés szindróma, amely a munkahelyen fordul elő, és amely az elmúlt években számos szakmai szektorban súlyosbodott a válság és a létszámleépítések miatt. A kiégés okai sokfélék lehetnek, és a munkavállalók elvárásaiból vagy a problémával való megbirkózás képességéből erednek, mint különböző tényezőkben, amelyek pusztán és kizárólag a vállalat vagy a szervezet gyakorlatától függenek. Például: vezetési stílusok, kudarc a kiválasztási folyamatokban vagy a szerepek túlterhelése. Az ebben a kutatásban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a kiégés a következőképpen nyilvánul meg: Viseljen és érzelmi kimerültség: fáradtság és mentális kimerültség.
Egy hónapig mindent megpróbál tanulmányozni, amit az év során tanulnia kellett volna, de nincs elég ideje vagy erőforrása a tanfolyam letételéhez. A vizsgaidény befejezése után ez a stresszes esemény eltűnik, és a hallgató jobban meg tudja tervezni és kezelni a következő tanfolyamra fordított idejét. A hallgató akut stresszhelyzetet élt át. Példa a krónikus stresszre Ugyanez nem igaz a krónikus stresszre, mert a stresszes esemény újra és újra bekövetkezik, idővel ismételten. Előfordulhat, hogy megégettnek érzi magát a munkahelyén mert felettese vezetési stílusa nap mint nap kínos helyzetet okoz Önnek is Mivel a főnököd nem veszi figyelembe a lehetőségeidet, folyamatosan kritizál téged, és azzal, hogy nem ad egyértelmű és konkrét utasításokat, kétértelműséget és szerepkonfliktusokat okoz. Előfordulhat az is, hogy az egyén olyan jelzálogkölcsön-adósságba keveredik, amely olyan összeg megfizetésére kényszeríti, amellyel nem tud megbirkózni. A hónapok telnek, és egyre inkább eladósodik, ami szorongást, kétségbeesést, álmatlanságot, súlyos depressziót okoz számára, ráadásul nem lát kiutat.
Kiégés vagy krónikus stressz a munkahelyen A krónikus stressz egyik leggyakoribb típusa a kiégés., amely a munkakörnyezetben fordul elő, és amely az elmúlt években számos szakmai szektorban súlyosbodott a válság és a létszámleépítések miatt. A kiégés okai sokfélék lehetnek, és mind a munkavállalók elvárásaiból, mind a probléma kezelésének képességéből erednek, mint különféle tényezőkben, amelyek pusztán és kizárólag a vállalat vagy a szervezet gyakorlatától függenek. Például: vezetési stílusok, kudarc a kiválasztási folyamatokban vagy a szerepek túlterhelése. Az ebben a kutatási irányban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a kiégés a következőképpen nyilvánul meg: Viseljen és érzelmi kimerültség: mentális fáradtság és fáradtság. Deperszonalizáció: negatív hozzáállás a vállalathoz és a munkához, például ingerlékenység vagy motivációvesztés. A személyes és szakmai teljesülés hiánya: negatív hatás a személyes önértékelésre, a frusztrált elvárásokra és a stressz megnyilvánulásaira fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten.
A stressz széles körben elterjedt jelenség ma. A tünetei megjelenésének okai sok esetben azonban a nyugati társadalmak életmódja és kultúrája jelentősen hozzájárul ezen érzelmek kialakulásához. Különböző típusú stresszhelyzetek: akut stressz, krónikus stressz, poszttraumatikus stressz stb. Ha többet szeretne tudni a különböző stresszfajtákról, akkor látogasson el cikkünkbe: "A stressz típusai és kiváltó tényezők". Krónikus stressz és akut stressz Fontos különbséget tenni az akut stressz és a krónikus stressz között. Az akut stressz adott pillanatokban és ideiglenesen, egy vagy több rendkívül stresszes esemény kísérletezésére reagál, és ennek következtében a személy szenvedéstől szenved. Bár a stressz pozitív lehet kis adagokban, nagy dózisok befolyásolhatják mentális és fizikai egészségünket: izomfájdalom, fejfájás, kimerültség, gyomorfájás, tachycardia stb. A stressz azonban krónikus is lehet, ami károsabb módja ennek a feltételnek a megtapasztalására. Amikor a stressz az idő múlásával tart, van egy fizikai, érzelmi vagy mentális kimerültség, amely következményekkel jár az érintett személy önbecsülésére és egészségére, súlyos depressziót okozva.
Ha a depressziós tünetek között a lehangoltság uralkodik, akkor melankóliásnak, ha a mozgás teljes hiánya, akkor katatónak nevezzük. Ugyancsak külön diagnózisnak számít a poszt-traumatikus depresszió, amely a szülést követő négy hétben lép fel. Amennyiben a beteg állapota nem tesz eleget a fenti diagnosztikus feltételeknek, életvitele kevésbé befolyásolt, de hangulata nyomott, a disztémiás zavar diagnózist kapja. Az enyhe lehangoltság mellett megtalálható két-három depressziós tünet, és ezek nem ritkán két-három évig is fennállhatnak. Ha a disztémiás zavar major depresszióhoz vezet, kettős depresszióról beszélünk.
Tudományos kutatások A British Medical journalban közölt egyik legújabb vizsgálat szerint a mértékkel végzett fizikai gyakorlatok kiváló ellenszerei a krónikus fáradság szindrómának. A CFS-es betegek 55%-a "jobban" vagy "sokkal jobban" érezte magát egy 12 hetes program után, amelyben napi 5-30 percnyi séta, úszás és kerékpározás szerepelt. A relaxáció és nyújtó gyakorlatok szintén hatékonyak lehetnek. Kezdje rövid idő tartamú gyakorlatokkal. és csak lassan növelje a napi adagot; ha túl gyorsan akar előrehaladni. Visszaeshet, ahelyett hogy javulna az állapota. Előzetes kutatások folynak annak bizonyítására. Hogy az NADH (az energia-anyagcserében részt vevő anyag) hatást gyakorol-e a CFS-re. Egy nemrégiben végzett amerikai vizsgálat szerint olyan betegek, akik 18 hónapon át szedtek NADH -t. tüneteik javulásáról számoltak be.
Magas koleszterintszintről akkor beszélhetünk, ha már túl sok koleszterin található a vérben és elkezd lerakódni az érfalakra, ami később érelmeszesedéshez is vezethet. Megfelelő táplálkozással, rendszeres testmozgással az esetek többségében ez elkerülhető. Ezért is fontos, hogy minőségi eledellel tápláld kutyádat. Azonban nem csak az elhízott ebeket fenyegeti ez a veszély, ugyanis genetika vagy számos betegség is kiválthatja a koleszterinszint emelkedését. Mit okozhat a magas koleszterinszint? Kutya magas koleszterin 2. magas zsírtartalmú étrend elhízás hasnyálmirigy-gyulladás Cushing-kór genetikai hajlam cukorbetegség szteroidos gyógyszerek epepangás Mik a tünetek? A fent említett farokkergetés az egyik intő jel. A kölykökre, pszichés zavarokban (például OCD) szenvedő ebekre, terrierekre, őrkutyákra nagyobb arányban jellemző ez a viselkedés. Ha kedvenced túlsúlyos, valószínű a magas koleszterinszint miatt kergeti farkát. Mindenképpen keresd fel vele állatorvosod. Emellett az alábbi tünetek is jelentkezhetnek: étvágytalanság hányás hasmenés hasi fájdalom puffadás szőrhullás vakarózás Mi a megoldás?
Üdvözlettel: Dr. Kopócsi Andrea Vissza a kategória többi kérdéséhez » Vissza a többi kérdéshez »
Miért káros a magas koleszterin- és vérzsírszint? Ha az erek belső sejtrétege különböző okok miatt károsodik, annak számos következménye lehet, például nem termelnek elegendő mennyiségben értágító hatású anyagokat, így nem tudják az ér belső átmérőjét megfelelően szabályozni. A másik káros hatás az, hogy ezeken a helyeken fehérvérsejtek tapadnak ki az ér belső falára, ott helyileg tovább károsítják az érfalat. Ráadásul felhalmozzák a vérben keringő nagy mennyiségű koleszterint és zsírt, és így megduzzadnak, úgynevezett plakkok keletkeznek, melyek tovább csökkentik az ér átmérőjét. Később ebbe a lerakódásba mészsók kerülnek, ezt a folyamatot nevezik érelmeszesedésnek. A koleszterin és a zsírok. Ha a plakk megreped, felszakad, darabkák szakadhatnak le róla, melyek az érpályában sodródva bárhová eljuthatnak a testben, és ahol megakadnak, ott elzárják a vér útját, ezzel szövetelhalást okozva. Másik negatív hatás, hogy a megrepedt plakkra a véralvadásért felelős vérlemezkék kitapadnak, mert azt érzékelik, hogy megszűnt az érfal folytonossága, és el kell zárniuk a rést.