Eddig megjelent könyveik között olyan szerzők szerepelnek, mint Apáczai Csere János, Bod Péter, Mikes Kelemen, Cserei Mihály, Orbán Balázs, Kriza János, Bölöni Farkas Sándor, Benedek Elek, Petelei István, Tamási Áron, Kemény János, Tompa László, Domokos Pál Péter, Ignácz Rózsa, Márton Áron, Nagybaczoni Nagy Vilmos, Sánta Ferenc, Cseres Tibor, Bözödi György, Székely János, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Király László, Ferenczes István, Ferencz Imre, Tánczos Vilmos és mások. A Székely Könyvtár sorozat a székelység múltjával és jelenével foglalkozva székely-magyar öntudatunk megerősödését segíti elő úgy, hogy az egyetemesség igényével mutatja fel a regió irodalmi-kulturális értékeit, miközben a sorozatban megjelent művek élvezetes olvasmányul is szolgálnak. A Székely Könyvtár olyan hiánypótló kulturális érték, a Székelyföld, Erdély és a Kárpát-medence magyarságának szellemi életében, amely megérdemli, hogy minél több fórumon nyilvánosságot kapjon, felkeltse az olvasók érdeklődését, és eljusson minél több székely emberhez, erdélyi vagy külhoni magyarhoz.
Félő volt, hogy az összegyűlt pénz elértéktelenedik, a sorozások miatt nem volt munkaerő a faluban, reménytelen volt az építőanyagok beszerzése is. 1942-ben meghalt az építést vezető Müllner Mátyás. Az építkezés folytatásáról már szinte le kellett mondani. Ekkor az építési bizottság elnöke megkérte a Klotildligeten élő Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminisztert, hogy a meghalt Müllner Mátyás fiait, György kőművesmestert és József ácsmestert, akiket még nem indítottak el a frontra, hívja haza. És megkérte Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt, hogy szabadítson fel annyi építőanyagot, amennyivel a templom építését folytatni tudják. Nem lehetünk elég hálásak ennek a két, mélyen hívő református embernek, hogy az ügyet felvállalták és így – nagyban nekik köszönhetően – megépülhetett a ligeti katolikus templom. Ez bizonyítja, hogy az ökumené az igaz emberek szívében mindig is létezett. Az ökumené kapcsán meg kell emlékeznünk Tóth Tamás református tiszteletes és Zsolnay Béla atya egymás iránti mély tiszteletéről és példa értékű barátságáról.
Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte: a képzőművész európai tanulmányútjai során szerezte azt az inspirációt, mely segítette őt a szobrok elkészítésében. "Amikor portrészobrot kérnek, ezerféleképpen nyilvánulhat meg a művész – hangsúlyozta Vanyur István szobrászművész, aki kifejtette, hogy olyan történelmi figurákat mintázott meg, akik az egyetemi képzéshez köthetően tettek nagyszerű dolgokat, ezért megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik. Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró, aki hadnagyként végzett a Magyar Királyi Ludovika Akadémián 1905-ben. Szemere Bertalan az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az 1848-49-es szabadságharc idején, a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után Magyarország miniszterelnöke. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kvassay Jenő vízmérnök, szakíró, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója. Négy évtizeden át volt a magyar vízügy irányítója. Magyary Zoltán a két világháború közötti korszak magyar polgári közigazgatás-tudományának legnagyobb hatású képviselője.
2009. május 27. szerda, 11:00 óra Egy katona karrierje A székely köznemesi család sarjaként az egyik legmagasabb katonai tisztig eljutott Nagy Vilmos 1884. május 30-án született az erdélyi Parajdon. Ősei nemesi címüket 1676-ban kapták Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől. A neve előtt használt lófő a székely köznemesi eredetre utal, a nagybaczoni nemesi előnév pedig az ősi családi fészekre, Nagybaczonra. A szászvárosi református gimnázium elvégzése után a katonai pályát választotta hivatásának. Szolgálatát a magyar királyi Honvédségben kezdte, ami - a közös hadsereghez képest - kevésbé kecsegtetett a katonai karrier ígéretével. Mégis, gyorsan kitűnt pályatársai közül, s négy évvel hadnaggyá avatását követően felsőbb iskolába léphetett. 1909-1912 között elvégezte a bécsi Hadiakadémiát, s 1914-től bekerült a vezérkari testületbe. Fiatal tisztként megtapasztalhatta az I. világháború embert próbáló nehézségeit. Harcolt a szerbiai hadműveletekben, majd a kárpátoki kemény téli csatákban. 1915 májusában részese volt a hadtörténelem fényes lapjaira került gorlicei áttörésnek.
Emlékezzünk közösen a hősökre, akik a II. világháború végső küzdelmeiben harcoltak, vérüket adva hazánkért, itt a Vértes vonulatai között. Az elesett katonáink sokáig nem kaphattak dicsőséges áldozatukat hirdető, méltó emlékhelyet szülőföldjükön. A '90-es évek aztán meghozta a várva várt fordulatot. Az addig titkon gyászoló ország hősi emlékművet emelhetett katonáiért, akik életüket áldozták földünkért. A Vérteserdő […] A Pest megyei Alsónémedin 2022. január 16-án emlékeztek meg a Doni Hősökről. A megemlékezés alkalmával ebben az évben is együtt tiszteleghettek a Kárpát-medencei Vitézi Rend rendtársai a Történelmi Vitézi Rend és a Dabasi Honvédtüzér Alapítvány megjelent képviselőivel. A koszorúzást követően, a rövid megemlékezést a Magyar Hiszekegy elmondásával zárták. A Kárpát-medencei Vitézi Rendet vitéz Kozma Miklós […] 2022. január 12-én délelőtt, a második világháború legnagyobb magyar katonai veszteségére – a Don kanyarban történt nemzeti tragédiára – emlékeztünk Cegléden, a világháborús emlékműnél.
[1] Az érdeklődők ennél többet tudhatnak meg a személyiség, a katonai szakíró tevékenységéről, munkásságáról a második forrás összefoglalójából, ahonnan én csak szemelgetek. Tanulmányait, rövid katonai pályafutását pl. átnézheted ott. Életrajzának rövid összefoglalójából nem, de később kiderül, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregben szolgált mint vezérkari őrnagy, ahol szükség volt katonai tudására az ország területének védelme érdekében. A korszak lezárása után pályafutása folytatódott a magyar királyi honvédségben – olvasom a Vezénylő főtiszt fejezetében, további katonai előremenetelének lépéseit a vezérezredesi előléptetésig. 57 éves korában (1941) váratlanul nyugdíjazták, amiből az következne, hogy karrierje véget ért. Ám a következő évben Horthy felkérte a honvédelmi miniszteri posztra. Sajátos életszakasz következett, amikor ebben a közegben olyan intézkedéseket hozott, ami karakteresen szemben állt a minisztériumi tisztikar, és több politikus véleményével. "... akadályozta a hadseregen belüli antiszemitizmus és a munkaszolgálatosokkal való embertelen bánásmód érvényesülését.
A rossz kezek a Hobbs és Shaw -ban Idris Elba biomechanikus testéhez tartoznak. A Luther karizmatikusan dörmögő sztárja egy génmódosítással foglalkozó, szupertitkos, ugyanakkor roppant nagy hatalmú szervezet első számú verőemberét alakítja. Egy Brixton nevű férfit, akit egyszer már megöltek – mit ad Isten, éppen Deckard Shaw, azaz Statham lőtte agyon –, a mesterséges evolúción dolgozó társaság azonban visszahozta őt az életbe. Félig géppé tették, és most valami zavaros, posztfasiszta szónoklat kíséretében arra készülnek, hogy a szupervírussal kiirtsák a "gyengéket". Hogy kik volnának a gyengék és kik az erősek, arra a tökéletes katona nem válaszol megnyugtatóan, szerinte az emberiségnek ideje szintet lépnie. "Népirtás? Fittyfenét! " A Halálos iramban új epizódjában senkit nem érdekelnek az autók, de ez nem újdonság, a nyolcadik rész elején Vin Diesel vidáman ripityára törte az egyik kocsiját, a másikat meg odaajándékozta az unokaöccsének. Az autók már rég nem fontosak. Egy London utcáit felszántó sportautó meg egy páncélozott rohamkocsi néhány percig elszórakoztatják a bikanyakú világmegmentőket, de boldogabbak ők akkor, ha egymást szapulhatják.
-től A4 méretű és 2cm -nél vastagabb küldeményt nem szállít ki ajánlottan mert fáradtak a postások. () Rendező: Szereplők: Tartalom szponzora a 66 / 100 Nyolc film után – melyek összesen csaknem 5 milliárd dolláros bevételt hoztak világviszonylatban – a sorozat most bemutatja az első spinoff filmjét, melyben Dwayne Johnson és Jason Statham tér vissza, mint Luke Hobbs és Deckard Shaw. Amióta a kigyúrt Hobbs, az amerikai Diplomata Biztonsági Szolgálat lojális ügynöke, és a törvényen kívüli Shaw, az egykori brit elit kommandós először összecsaptak 2015-ben a Halálos iramban 7-ben, a duó sorra osztogatta egymásnak a beszólásokat és a pofonokat, miközben próbálták lenyomni a másikat. Ám amikor egy kibergenetikusan felturbózott anarchista (Idris Elba) megkaparint egy alattomos biofegyvert, amely örökre megváltoztathatja az emberiséget - és legyőz egy briliáns és vakmerő szakadár MI6 ügynököt (Vanessa Kirby, The Crown), aki történetesen Shaw húga - a két esküdt ellenségnek össze kell állnia, hogy elkapják az egyetlen fickót, aki talán még náluk is vagányabb.
De vajon elég-e ez egy igazán jó akciófilmhez? Kémek… kémek mindenütt… Kezdjük David Leitch rendezői munkájával: a volt kaszkadőr szerintem most már nagyon szeretne egy James Bond filmet rendezni, mert az Atomszőke után ez a második akciófilmje, ahol titkos ügynökök (itt a CIA és MI6 tagjai) szanaszét verik és lövik egymást, illetve a 007-es ellenségeire tipikusan jellemző rejtélyes és a világot elpusztító küldetéstudattal bíró főgonosz embereit. Nem hiányzik a képből az átállt, elárult, volt MI6 ügynök (akit a jobb szerepre érdemes Idris Elba alakít) és kis hadserege sem. A gondom csak az, hogy szerintem a Halálos iramban pont nem az a franchise, ahol ezek a James Bond -szerű klisék jól működnek, különösen egy ilyen lerágott csont-szerű narratívával. A sztori konkrétan olyan, mintha a nyolcvanas évek elvetélt James Bond forgatókönyvei közül kukázták volna ki – azokból is a gyengébbek közül. Ha jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy a történet tényleg csak arra szolgál, hogy az akciójeleneteket vázként összekösse, ha kevésbé vagyok elnéző, akkor viszont azt, hogy a leggyengébb Roger Moore-os 007-es filmét is alulmúlja.
A filmben minden meg van oldva kaszkadőrökkel és a robbanások nagyrésze is tényleg robbanásnak néz ki, de egy ponton mutatnak kiömlő benzint/kerozint ami olyan bődületes ronda CGI-vel lett megcsinálva, hogy én szégyelltem el magam... És ez az ami mindent elmond a filmről. Színészek terén Statham, és Dwayne Jhonson nem hozott semmi, újat de leglalább stabilan a régit. Stathamnek ez a poénkodós figura, aki amúgy meg tud ölni a nézésével kezd nagyon jól állni, kíváncsian várom mikor öregszik majd ebből ki, és lesz nevetséges. Bár szerintem akkor is építenek rá majd valami nagypapa a bárgyilkos dolgot, aminek a fő humora az lesz hogy vizelet tartási problémái vannak az öregnek. Itt a legelkeserítőbb viszont Idris Elba... Kezdem azt hinni hogy a kultusz ami lassan felépül a színész köré csak egy nagy füst, és bent a háttérben valami apró lángocska ég csak, és csinálja ezt a füstöt. Remélem hamarosan kap egy olyan szerepet az említett színész amiben megmutathatja hogy tényleg tud színészkedni, és akkor végre elmúlhat az a kétely amit bennem felépített az elmúlt évek alatt.
Itt lehet megnézni a július 14-én érkező A gyilkos járat előzetesét: Borítókép: Profimedia