De mit számít ez a két nap ide vagy oda, amikor az év egyik legszebb, egyben az európai kultúrkör legpogányabb ünnepe befolyással bírhat az egész évünkre? A nép hiedelmek és népszokások évszázadokig őrizték Szent Iván éjjelének fontosságát, és olyan erősen tartották magukat, hogy még a keresztények is kénytelen-kelletlen beemelték a naptárba, mint Keresztelő Szent János ünnepét, hiszen ennyire ősi és misztikus dolgot igen macerás lett volna gyökerestül kiiktatni. Az éjszaka ereje ugyanis hatással volt mindenre, ami az embert a fizikai világhoz köti: a termékenységre, a termésre, a jószágok jóllétére, az aratás milyenségére, a szerelmi élet alakulására, az egészség megőrzésére, a vagyoni javak megtartására – és természetesen a hiedelmek szerint ilyenkor szellemvilághoz fűződő viszonyon is jelentős változás állt be. A druidák úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a Tejúton eljuthatnak a Holtak Birodalmába, és kifaggathatják őket múltról, jelenről és jövőről – itthon pedig Keresztelő Szent Jánosban bízhattak azok az anyák, akik kereszteletlenül vesztették el gyermekeiket, mert a védőszent hatalmában állt, hogy a túlvilágon pártfogolásába vegye a szentség áldása nélkül távozott kisdedeket.
Szent Iván-éj - YouTube
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A néphit szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás, mágikus erőt tulajdonítanak. A nyári vakáció indításaként hagyományteremtő szándékkal kívánják megrendezni a Szentivánéj az Állatkertben programot, a csillagászati nyár kezdetéhez kötve. A megszokott nyitvatartási időn kívül egy különleges hangulatú, különleges programokkal tarkított estén, a népi hagyományoké, az éjszakai állatoké, valamint a tűzé lesz a főszerep. A péntek esti programok a Szent Iván-éji hagyományokat elevenítik fel. Az állatkertben a tűzé, a fényeké és az éjszakai állatoké lesz a főszerep. A Somogy Táncegyüttes táncosaival még a tűzugrást is ki lehet majd próbálni, emellett a csillagos égbolt rejtelmeit is megismerhetik az érdeklődők. Az esti programon a kert több pontján fényfestés nyújt egyedi látványt, a sétautak mentén pedig lámpások, fényfüzérek vezetik majd a látogatót egyik programhelyszíntől a másikig.
Június 24-e táján nyílik a legtöbb gyógynövény és virág, valószínűleg ezért vált Szent János napja a gyógyfüvek napjává is. A néphit szerint a június 24-e előestéjén szedett mezei virágok és füvek gazdaggá, egészségessé és széppé teszik az embert, megóvják a rontás és igézés ellen, és mindenféle jóslásra is alkalmazhatók. Az erdőn és mezőn szedett virágokat, mint a búzavirág, pipacs, kamilla, vadmargaréta koszorúvá fonták, vagy csokorba kötötték, illetve füzéreket készítettek belőlük. E koszorúkat, csokrokat és füzéreket Szent János koszorúnak nevezték, Baranya némely településén "Jánoskoszorú" (Hanskranz) volt a nevük. A virágokat pedig "Jánosvirág"-nak (Hansblume) hívták. Az előző este elkészített János-koszorút a leányok vagy az asszonyok június 24-én kora reggel (teljes csendben) az ajtó fölé akasztották. Addig hagyták ott, míg el nem száradt, vagy míg a szél és az eső el nem pusztította. Pócsán (Baranya), ha menyasszony volt a háznál, a száraz koszorú darabjait a szalmazsákja alá dugták.
Ezenkívül kiállítást tartanak kisiskolások munkáiból, kiséji zenét rendeznek a tóparton fáklyavilág mellett, s persze jó bajor sült kolbászokat árulnak kiváló, frissen csapolt sörrel. És az elmaradhatatlan schramlizene is szól, hajnalig. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Tápanyagokkal jól ellátott, mélyen megművelt, jó vízelvezető képességű talajokon termelhető eredményesen. A talaj 5, 5 pH-nál ne legyen savanyúbb, a talajtípusra (homok v. kötött) kevésbé érzékeny. Fényigénye nem sok, félárnyékban is jól fejlődik. Az aszályos éghajlathoz jól alkalmazkodott, hazai viszonyaink között a természetes (főleg téli) csapadék fedezi vízszükségletét. Erős lombozat és intenzív sarjképzés csak tápanyagban gazdag talajon várható. Házikertben minden talajtípuson sikeresen termeszthető. Hőmérsékleti optimuma 16 °C. Növekedése már 2–3 °C-on megindul. A téli fagyot biztonságosan átvészeli, de a vegetáció megindulása után is károsodás nélkül elviseli a mínusz 5 °C-os hideget. Dughagyma » Plantae.hu. A kötözőhagyma gondozása A kötöző hagyma termelése is nagyon kockázatos öntözés nélkül. Az optimális fejlődéshez az egyenletes vízellátás feltétlenül szükséges. Amennyiben vetéskor a magágy nem kellően nedves, célszerű a területet előöntözni. Kora tavaszi, március eleji magvetéssel szaporítható. A sortávolság 40 cm, a vetés mélysége 2–3 cm legyen.
Minél alacsonyabb ez a szám, annál inkább kell szeptember elejéhez közelíteni, magasabb értékeknél pedig november elejéhez kell igazítani a munkát. Én az egyszerűség jegyében azt ajánlom, hogy október folyamán, a fagyok elérkezte előtt, egy langyosabb délután ejtsük meg a dolgot. Mint minden ültetés, ez is igényel némi előkészületet. Az első teendő az ágyás helyének kijelölése legyen, ez fontos, mert tavasszal virágaink a napos, meleg körülményeket fogják díjazni, így ilyen területet válasszunk. Ha ez megvan, jöhet egy alapos gyommentesítés, és egy mély, átforgató, talajlazító ásás. Hagyma ültetési ideje. Érdemes megvizsgálni a földet, amennyiben túl agyagos, nyirkos, egy kis homok hozzákeverésével tegyük ideálisabbá, a túl nedves közeg ugyanis a hagymák berothadásához vezethet. Van aki arra esküszik, hogy kevés komposzt földbe keverése felbecsülhetetlen segítség a lélegzetelállító végeredményhez. A hagymák ugyan "gyárilag" el vannak látva tápanyaggal és nedvességtartalékkal, de egy kevés komposzt biztos jól jön nekik.
Amikor a kardvirág számára helyet keresünk, ne csak a fényigényét vegyük figyelembe! Fontos, hogy évről-évre máshova ültessük el a hagymákat, ez segít megelőzni a betegségek megjelenését. A kardvirág hagymákat 10-15 cm mélyre, egymástól pedig legalább 15-25 cm-es távolságra ültessük el. Helyezzük a hagymákat a kiásott kis gödrökbe, ezt követően takarjuk be őket földdel. A magasabb fajták mellé érdemes már ilyenkor leszúrni egy karót, ami később majd támasztékul szolgál. Tulipán gondozása, ültetése, szaporítása, hogyan tartsd vázában. Ha nagyon száraz a tavasz, öntözzük meg az elültetett hagymákat és később se feledkezzünk el az öntözésről. A kardvirág hagymák teleltetése Az ősszel felszedett kardvirág hagymákat a felszedés után tisztítsuk meg a virágföldtől és válogassuk át, csak az egészséges hagymákat hagyjuk meg, amelyik penészes vagy rothadt azt dobjuk ki. Ha így teszünk, az segít megelőzni a betegségek megjelenését is. Az egészséges kardvirág hagymákat hűvös, jól szellőző helyiségben, például a pincében teleltethetjük át a legnagyobb sikerrel. A tároláshoz töltsünk meg egy faládát homokkal, tőzeggel vagy fűrészporral.