20 virág, míg az oldalrügyből 15 virág fejlődik. A virágokban sok pollen és nektár található, ezért a méhek szívesen látogatják. Rovarmegporzós, jól öntermékenyül. A termés kifejlődéséhez és beéréséhez 90-95 nap szükséges. A fekete berkenye gyümölcseit az éves vesszőkön hozza. Termése almatermés, többnyire gömbölyű, fénylős feketés, hamvas viaszbevonattal. A nemesített fajták bogyói erősen tapadnak a kocsányhoz, még túléretten is az ernyőn maradnak. A berkenye virágzatában a bogyók azonos időben érnek, ezért a termés egymenetben betakarítható. Fekete Berkenye Lekvár Készítése. Ültetvényekben a bokorforma terjedt el. Házi kertekben a törzses koronaforma ajánlatos. Többféle alany is szóba jöhet (sorbus aucupária). Én egyszerűbb megoldást választottam. A vörös madárberkenyére szemeztem 1 méter magas törzzsel. A koronát gömb alakúra metszem, átmérője kb. 1 m. Nagyon könnyű kezelni, akár díszfának is beillik. Ültetvénybe a sor- és tőtávolság 3-szor 1, 5 – 2 m. Telepítéskor mintegy 5 cm-rel mélyebbre ültetik, mint ahogy a faiskolában volt, így a bokrok megújuló képessége optimális lesz.
Szavazni a oldalon lehet. Copyright © 2022, Csaba Tv Magyarország. Minden jog fenntartva! Készítette: PixelRain
Már érik az őszi málna, és a fagyasztóban is volt még sok eltéve tavalyról. A mélyhűtött málna egy része féléretten lett leszedve, abban az időszakban, mikor a pettyesszárnyú muslicák (Drosophila suzukii) kártétele miatt a teljesen érett termés használhatatlan volt. Ezek az adagok nyersen eszegetni nem jók, gyümölcsleves ízesítésére tettem el, és most pont kapóra jöttek. Mivel a málnában sok a mag, de átpasszírozni nem volt se időm, se kedvem, valahogy hígítani kellett a masszát, hogy kevesebbnek tűnjön a mag. A cukkini semleges ízével alkalmasnak tűnt erre a célra, és éppen volt két felhasználható termés. Utánanéztem a neten, írnak-e esetleg arónia-cukkini lekvárról, és lám, igen! Így aztán a három összetevőt összekombináltam, és nagyon finom lett a végeredmény. Fekete berkenye.......Aronia melanocarpa............../10mag/ NÖV.-284 - Jelenlegi ára: 499 Ft. A receptekben szerepel citromlé és néhol fahéj is, ezeket kihagytam, a málna önmagában is elég savas, fűszereket meg a későbbi felhasználástól függően vagy adok utólag hozzá, vagy nem. A lekvárokat sosem szoktam fűszerezve eltenni.
– Bennó (beszól) 2007. június 4., 12:08 (CEST) [ válasz] A Canterbury mesék se mint könyv, se mint film nem tegnap jelent meg először magyarul. Ha se a könyvkiadásban, se a filmforgalmazásban évtizedek óta nem érezték szükségét annak, hogy a címet "Canterburyi mesék"-re javítsák, akkor szerintem nem a Wikipédia hatásköre ezt felülbírálni. A könyvet nyilván fordítók, szerkesztők, lektorok stb. tanulmányozták az évek során a különböző kiadások (újra megjelenések) számára, a cím mégis maradt. A filmet több forgalmazási csatornán játszották nálunk (Filmmúzeum, tévé, videó, DVD), tehát valószínűleg ott is több ember kezdeményezhette volna a javítást. Mégsem tették, pedig valószínűleg helyesen írni közülük is tud legalább egyvalaki. Éppenséggel tehát nem a magyarban igenis MEGGYÖKERESEDETT címváltozatot kéne egy személyben felülbírálni, hanem a lapon éppenhogy azt kéne ESETLEG feltüntetni, hogy ma már nem ez lenne a helyesírási szabályoknak megfelelő forma. Nevetséges egyébként a Wikipédián helyesírásról beszélni, amikor a szócikkek hemzsegnek a helyesírási hibáktól, elütésektől, pontatlan fogalmazásoktól (a tárgyi tévedésekről nem is szólva), melyekre még annyi mentség sincs, hogy valamilyen kiadó vagy filmforgalmazó által adott cím volt a kiindulási pont.
Részemről a témát lezártam, felőlem akár Kenterböri mesékre is átkeresztelhető a szócikk, ha valaki úgy tartja jónak. 161 ( vitalap | szerkesztései) Azért nem tették, mert az y-ra végződő nevek i-képzős változatával kapcsolatban mindenkor nagy zavar uralkodott a fejekben, ennyi. Nem kell ezt művészi teljesítménnyé avatni, se nagy ügyet csinálni belőle. Ma másképp írjuk, és mivel a helyesírási címváltozat nem minősül önálló alkotásnak, nem kell tiszteletben tartanunk, max. megjegyezni zárójelben, hogy ezért és ezért így és így adták ki. június 4., 13:07 (CEST) [ válasz] Magam se gondolom, hogy művészi teljesítmény lenne a "Canterbury mesék" elnevezés. Meglehet, tényleg tájékozatlanság vagy azóta megváltozott helyesírási szokások eredménye. Ami viszont biztos, hogy mind a könyvet, mind a filmet a könyvtárakban, tékákban, szakirodalomban stb. nálunk "Canterbury mesék" címen tartják nyilván, így lelhető fel, s ezért a Wikipédián is helyesebb ezt a változatot használni, szerintem. "Canterburyi mesék"-kel jóval ritkábban találkozhat az érdeklődő, hiába ez lenne most már nyelvtanilag a helyes.
A mai helyesírási szabályoknak tehát nem felel meg ez az írásforma, mégis ezt ajánlom a felsorolt indokok miatt. " Magyarán mondva itt egy olyan, évtizedek óta (erősen) rögzült hagyományőrző írásmódról van szó, melyet nem érdemes felülbírálni csupán azért, mert az apátság vagy az érsek a jelenlegi helyesírási szabályok szerint már canterburyi, és nem canterbury. Ezt a hagyományos írásmódot (Canterbury mesék) őrzi évtizedek óta a könyvkiadás, a filmes szakirodalom, a színházi világ stb. Ez tehát nem helyesírási hiba, amit javítani kell (mint például a Jóban Rosszban vagy a Jóbarátok), hanem hagyományőrző írásmód. Egyébként más helyesírási kérdésekben is vannak az általános szabálytól eltérő kivételek. Filmfan vita 2008. május 14., 11:51 (CEST) [ válasz] Eszerint a film címe szerepel helyesen, a könyvé nem - átmásolom a könyv vitalapjára ezt az üzenetváltást. május 14., 17:20 (CEST) [ válasz]
Ezt a szócikket nem kellett volna ész nélkül átnevezni! A Canterbury mesék melléknévi alakja ugyan tényleg canterburyi, de mind a Chaucer-mű, mind a Pasolini-film hivatalos magyar címe: Canterbury mesék! Ez is egyike azon eseteknek, amikor nem ártana tájékozódni, mielőtt valaki fontos javítást eszközöl egy szócikkben... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84. 1. 204. 161 ( vitalap | szerkesztései) Nincs olyan, hogy "hivatalos magyar cím". Ha kiadták volna hasonló címen, még az sem ok, hogy mi itt megőrizzük, hiszen egyértelmű a név helyesírása. Chaucer, se Pasolini nem magyar címet adott nekik. A lapon fel lehet tüntetni, hogy hibás névalakkal jelent meg magyarul. Köztünk legyen mondva, az pláne nevetséges érv, hogy egy filmforgalmazó csapata tud-e helyesen írni. Más kérdés, hogy mikor Bartos Tibor a Breakfast at Tiffany'st "Álom luxuskivitelben" néven magyarította, akkor az az ő szerzői tulajdona. Ezt is mind nem ártott volna végiggondolni egy ilyen fontos módosítás eszközlése előtt. Ha további kérdései vannak, kedves látogatónk, a helyesírási kocsmafalon várjuk.
Geoffrey Chaucer (1344-1400) az angol irodalom atyja, de legalábbis az első világirodalmi színvonalú és jelentőségu angol költő. Főműve, a Canterbury mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz - Boccaccio Dekameron -jának mintájára. A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik, hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást. Pasolini filmváltozata bővérű paródia, melyből kiderül, hogy a középkori zarándokok is csak azt akarták... A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 110 perc Megjelenés dátuma 2005. március 9. Hangsávok magyar olasz angol Oldal frissítés: 2022. ápr. 06.
Les Productions Artistes Associés | PEA | Vígjáték | Dráma | 6. 3 IMDb Teljes film tartalma II. Henrik angol király parancsára meggyilkolták Thomas Becket Canterbury érseket. Zarándokok csoportja igyekszik a főpap sírjához, hogy lerója kegyeletét. Az út azonban hosszú és unalmas, ezért különböző történetekkel szórakoztatják egymást. Egy idő után a mesék egyre pikánsabbak és kegyetlenebbek lesznek. Kiderül, hogy a derék egyházfiak sem jobbak a deákné vásznánál, a gondolataik ugyanúgy a házasságtörés, a paráznaság és a fajtalankodás körül forognak, mint az egyszerű embereké.