Az időjárás miatt ugyan a haragossiklók nem voltak aktívak, de a felhőkön átszűrődő nap ígéretére előmerészkedő, nászruhás zöld gyíkok pózolása rabul ejtette a csimpánzkutatót. Nagy élmény volt, hogy séta közben mesélhettünk neki a részben róla elnevezett, rádiójeladós haragossiklók, Jane, Vali vagy Tarzan nyomonkövetése révén feltárulkozó világukról, illetve a tanösvény létrejöttének történetéről. A tanösvényen tett séta úgy tűnt nem csak nekünk volt nagy élmény (fotó: Balogh Boglárka) Az átadón mondott beszédében is visszatért ezekre az állatokra, és emlékeztetett arra, hogy a helyiek szerencsések, hogy ilyen környezetben lakhatnak és remélhetően a tanösvény is segít ráébreszteni őket erre. Ez volt a második alkalom, hogy Jane Goodall Pesthidegkútra látogatott. Először két évvel ezelőtt járt a Vöröskő-váron, amikor elengedte az első jeladóval ellátott haragossiklót, amely azóta a Jane nevet viseli. Erről is megemlékezett az alábbi videóüzenetében, mellyel a projektben résztvevőknek mondott köszönetet: Az eseményről készült bővebb képválogatást a képekre vagy ide kattintva lehet elérni.
Aki többet is szeretne tudni a haragossiklókról, kattintson ide! Kapcsolódó cikkek: Nyár elejére elkészül a Jane Goodall tanösvény Haragossiklók Budapest szívében Forrás:
Ők nap mint nap tesznek azért, hogy jobb világot hozzanak létre. Nagyszerű, hogy itt most létrejött egy tanösvény, amelyen járva mindenki tanulhat a természetről, ahogy fiatal koromban én is tettem – tette hozzá az idén 84 éves etológus. Az eseményen beszédet mondott Halmos Gergely, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elnöke, Előd Réka osztályvezető a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviseletében és Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Majd a polgármester Jane Goodallal közösen átadta a városrészünk természeti szépségeiről szóló rajzpályázat díjazottjainak a nyereményeket. A II. Kerületi Önkormányzat ajánlotta fel a pályázat fődíját is, az MME nyári táborába szóló ingyenes részvételt. Az eseményen végül bemutatták környezetvédelmi projektjeiket a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium, a Lauder Iskola, valamint Kisvárda, Szentendre, Méntelek és Mád iskolai csoportjai. Ld
Akkor a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű-, és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME-KHVSZ) munkatársai felkérték, hogy engedjen vissza két korábban befogott, és rádió-nyomkövetővel ellátott kaszpi haragossiklót. A kutatónő tiszteletére az egyiküket Jane-nek, a másikukat Vali-nak nevezték el. Ezután fogalmazódott meg az intézet tagjaiban, hogy egy tanösvény létrehozásával talán elérhető, hogy mindannyian jobban odafigyeljünk erre az apró, elszigetelt élőhelyre. Összefogtak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, az MME-KHVSZ-el, és elkezdték a tervezést. Az építési költségek fedezésére közösségi adománygyűjtést indítottak, a projektet támogatta a "Minden doboz visszajár" környezetvédelmi vállalkozás is. Végül a II. kerületi Önkormányzat támogatásával sikerült összegyűjteni a szükséges anyagi forrást, míg az engedélyek gördülékenyebb beszerzéséhez a terület tulajdonosai, vagyonkezelői nyújtottak segítséget. Ekképp lett a "Jane Goodall Tanösvény" a széleskörű összefogás mintapéldája, melynek megünneplésére és szakmai átadására 2018. április 15-én került sor.
A lent látható kép Margaret Hamiltonról készült, aki a NASA híres holdraszállás-programján, az Apollón is dolgozott. Méghozzá programozóként. Pedig akkor a geekek feltűnése és a feminizmus kirobbanása még évtizedes távolságban voltak. Az Egyesült Államokban régi tradíció volt, hogy a dolgozó nőket olyan munkákra osztották be, ahol gombokat kellett nyomogatni – például számológépekét vagy írógépekét. Az atombomba fejlesztése, a Manhattan-terv idején is nők gyártották a lyukkártyákat, amivel elvégezhették a szükséges számításokat. A projektben részt vevő fizikusok próbálták minimálisra szorítani a szerepüket, és a nők általában utasításokat kaptak a technikai személyzettől, de sokszor maguknak kellett elvégezniük a szükséges számításokat. Az elv, miszerint "a programozás a nők dolga", innentől fogva benne is maradt a köztudatban, legalábbis az informatika csecsemőkoráig. Az első programozók között rengeteg nő volt: az első számítógépes fordítóprogramot (compiler) is egy nő, Grace Murray Hopper írta.
A hitetlenkedők azt sem értik, hogy a holdképek háttere miért sötét, holott annak tudatában, hogy a Hold nak nincs atmoszférája, a felszínéről élesen kellene látszódniuk a csillagoknak. Bizonyítékul szolgáló fotók az űrből A NASA műholdja, a Lunar Reconnaissance Orbiter által készített képek talán pontot tehetnek a vita végére. Az LRO már 2009-ben is lenyűgöző fotók at küldött a holdfelszín ről 31 mérföld magasságból, most azonban még élesebb felvételeket készített, 13 mérföldnyi távolságból. Az új képek en egyértelműen kivehetők az űrhajósok lábnyomai és a holdjárók keréknyomai, illetve az űrkompok megperzselt leszállóhelyei is rögzítésre kerültek. A NASA -kutató Noah Petro szerint ezek a valaha látott legjobb képek a Hold-expedíció k bizonyítékairól. Bár az új műholdfotók az Apollo-12, az Apollo-14 és az Apollo-17 landolási helyére fókuszálnak, egy 2009-ben készült LRO -felvételen az Apollo-11 leszállási területén visszamaradt holdkomprész látható, ez a tény pedig meggyőzheti azokat, akik szerint Amerika csak szimulálta az első holdralépés t. A NASA válaszai A NASA évekig kitartóan cáfolta a csalást kiáltókat, de hiába próbálta minden kérdésüket megválaszolni, az LRO által rögzített felvételek nélkül továbbra is az ujjal mutogatás középpontjában maradtak.
Röviden és kissé lakonikusan az a megfogalmazás is megjelent, hogy Musk lehelt életet a halódó hivatalos amerikai űrprogramba: tény, hogy kevesen vették biztosra, akár az utolsó, 2012-es űrsikló-repülés idején, hogy Amerika visszatérése az emberes űrrepülésre egy víziókkal megáldott fiatalember alapította magáncég alkotása lesz. Nos, a Dragon már nem az első sikeres, komoly hiba nélküli útját teljesítette a Nemzetközi Űrállomásra, először teherűrhajóként, majd embereket szállító eszközként, mint az Egyesült Államok űrprogramjának szerves része, de közben a SpaceX külön elképzeléseinek bázisán is. Például amikor nemcsak váltószemélyzetet vitt az ISS-re – jövőre már orosz űrhajós is utazik a fedélzetén – hanem teljesen "civil" csapatot, és, megint egy jellemző mozzanat, ennek a repülésnek a révén 150 milliós támogatást sikerült összeszedni egy gyermekkórház és kutatóközpont számára. Ami az alapvető változást hozta, az az újra felhasználható űreszközök, mint maga a Dragon űrhajó, és főképp a Falcon hordozórakéta fokozat.