November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. A mindenszentek előtti este a halloween, angolszász ünnep, amely pogány szokás, mintsem keresztény ünnep. A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott. Ez "a megdicsőült egyház ünnepe", a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez "a szenvedő egyház ünnepe". Midenszentek után következik halottak napja A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda, hiszen a két, egymást követő ünnepnap "összemosódott" a néphagyományban is. (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár egy-két órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Ezen a napon szokás otthon is gyertyát gyújtani, annyi gyertyát, ahány hozzátartozónkra emlékezünk.
Kétezer éves történelmével a katolikus egyház a világ egyik legősibb, máig fennmaradt vallási intézménye. A Föld népességének mintegy 31, 5 százaléka, 2, 2 milliárd ember keresztény. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk protestáns. Egyháztan: Az egyháztan a keresztény teológiában az egyház tanulmányozásának tudománya, amely kiterjed az egyház, mint közösség és szerveződés megértésére, az üdvözülésben játszott szerepe, eredete, a történelmi Krisztushoz való viszonya, hivatása (eszkatológia) és vezetése Halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Kereszténység A kereszténység egyistenhívő vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. Üdvösség vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; mindegyik kifejezés ugyanarra az alapvető tapasztalatra utal: megmenekülni, üdvözülni annyit jelent, mint kimentve lenni olyan veszélyből, ahol az ember élete forog Tisztítótűz a purgatórium a katolikus egyház tanításában azok ideiglenes helye vagy állapota, akik a megszentelő kegyelem állapotában haltak meg, de még tisztulásra van szükségük ahhoz, hogy beléphessenek a mennyei boldogságba.
Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket. A temetők jellegzetes virága ebben az időszakban is a krizantém – fotó: Pixabay November 2. Halottak napja A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezetektől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Halottak napja a magyar keresztény közösségek körében Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, [1] csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak. [2] Halottak emlékezete egyéb keresztény felekezeteknél Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta.
Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé azonban IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap. Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el nálunk, német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik.
Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért. Szokások E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkek" visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai székelyek – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe.
12 évszázados fennállása alatt a római civilizáció kis helyi királyságból a hatalmas Római Birodalommal. Holtak tisztelete a vallásos tiszteletnek legősibb és legáltalánosabb alakja, valamennyi későbbi kultusz egyik legerősebb gyökere. A kifejezés megtévesztő, pejoratív megnevezés. Az ősök tiszteletének az a hit az alapja, hogy halála után az egyén tovább éljen. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. " Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, – az voltam én. … " Gárdonyi Géza: Ha meghalok Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) -beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul.
Jelentkezés: Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számunkra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keressen meg minket az e- mail címen. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerünk az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni. Várjuk cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel. A gyűjtőpontok folyamatosan kialakítás alatt vannak, vagy éppen megszűnnek. Ezek pontos helyszíneiről, indulásukról a Facebook oldalunkon, vagy a Google térképünkön tájékozódhattok. Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a "koltán"? A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Környezetvédelem – Használt sütőolaj leadás – Orosháza Város weboldala. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be. A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet "Coltanville"-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Használt mobiltelefon leads bank. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik. Számok: 2018-ban 5. 100. 000. 000 mobil jutott a 7. 6 milliárd emberre.