Köztársasági Elnöki Hivatal
Áder János pályafutása egy magyar ember története. Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról – ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából – indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, majd 2012. május másodikán Magyarország köztársasági elnökévé választották. Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget. Olyan ember, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte. Volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel. Áder János 1959. május 9-én született, a család első gyermekeként. Édesapja egy helyi bolt helyettes vezetőjeként, édesanyja pedig az egészségügyben dolgozott.
Az államfő az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. A köztársasági elnök kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat. Továbbá megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat; Az államfő törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben. Ki lehet a köztársasági elnök és hogyan választják? Bármely 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet köztársasági elnök. Az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt öt éves időtartamra választják, egy alkalommal újraválasztható. A köztársasági elnököt Magyarországon közvetett módon, az országgyűlés választja meg.
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. Elmondta, az ország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van Magyarország szomszédjában. Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta, majd köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak a bajban lévőknek. (Forrás és kép: MTI/Máthé Zoltán)
Először egy iskolai ünnepségen mutatkozott be, ennek híre eljutott a szegedi konzervatórium igazgatójához, Kollár Pálhoz is, aki megkereste szüleit. Antal Imre 1947-ben kezdte meg konzervatóriumi éveit, mindennap bejárt Szegedre, miközben magántanulóként végezte az iskolát. Kollár jó pedagógusként egyengette az útját, majd halála után Zempléni Kornél tágította tovább zenei horizontját. 1951-ben befejezte a konzervatóriumot, és a család felköltözött Pestre, ahol két év múlva lakást kaptak a Damjanich utcában. Az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, s 1959-ben kitüntetéssel végzett. Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, s nem kevesebb, mint hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni-versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt-versenyen első díjat nyert. A szüntelenül utazó zongorista idehaza a Fiatal Művészek Klubjában talált módot a feloldódásra, állandóan vicceket mesélt, és erre figyelt fel Békés József író, a televízió szerkesztője, aki azt mondta: "figyellek téged, te olyan jól szórakoztatod itt a közönséget, gyere hozzám műsorvezetőnek".
4. Feldolgozhatatlan törés volt az életében, hogy az ígéretes zongoraművészi karrierjének egy ízületi gyulladás véget vetett. Pedig nemzetközi hírű zongorista lehetett volna belőle, az Országos Filharmónia szólistájaként a világ számtalan pontján fellépett. 1966-ban a budapesti nemzetközi Liszt Ferenc-versenyen például második lett. Aztán jött az a fránya betegség. 5. Így lett belőle televíziós. Ki mit tud? Röpülj páva, szilveszteri műsorok, Szeszélyes évszakok. Csak néhány legendás műsor amelynek emblematikus alakja volt. Antal Imre a Magyar Rádió 1968-as farsangi műsorában. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán 6. Antal Imre hét nyelven beszélt, a kivételes tudását olykor műsorvezetőként is megcsillantotta, ha külföldi híresség jött Budapestre, a legtöbbször ő készített interjút. Ha kellett angolul vagy éppen oroszul. 7. A Bors című sorozatban Dániel Edét alakította, zseniálisan. Egyenrangú játszótársa volt a már jól ismert színészeknek. 8. Édesanyja 1988-ban bekövetkezett halálát – akihez olyannyira ragaszkodott, hogy a hamvait Damjanich utcai lakásán tartotta – sosem heverte ki igazán, szinte szimbiózisban éltek.
Hetvenhárom éves korában elhunyt Antal Imre televíziós műsorvezető - közölte Csorba Mária, a Magyar Televízió sajtómenedzsere. Az Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész kórházi kezelése után két hónapja ápolták a gyógyíthatatlan daganatos betegek számára fenntartott hospice házban, ahol kedden hunyt el. Temetéséről később intézkednek. Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen, tanulmányait is ott végezte. Az MTI Sajtóadatbanknak még Antal Imre 70. születésnapjára készült összeállítása szerint szülei pedagógusok voltak, ő orvosnak készült, s úgy vélte, csak osztályelsőként válhat érdemessé a középszerűséget nehezen tűrő orvosi hivatásra. Egyik unokabátyja zongorázni tanult, ő is el-eljárt az órákra. Érdeklődése felkeltette a tanárnő figyelmét, aki azt ajánlotta a szüleinek, hogy talán érdemes lenne a kis Imrét is a billentyűk elé ültetni. Így is történt, és ő gyorsan és örömmel haladt a tanulásban. Zongorájuk azonban nem volt, de a sors 1944-ben váratlan ajándékhoz juttatta a családot: megőrzésre megkapták egy ismerős família hangszerét, akiknek lakását bombatalálat érte, így már otthon is gyakorolhatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.