De sajnos ez a megoldás egyre távolabbinak tűnik, és az eljárási szabályok változtatása sem az ügyfél és a hatóság azonos platformra emelése irányába hat, hanem inkább abba az irányba, hogy aki lemond a fellebbezés jogáról, az csak fele annyi büntetést fizet. Nem fognak gyorsulni az adó- és vámperek! - Portfolio.hu. Így kevésbé tűnik célnak az egyenlő felek közötti jogvita kialakítása, inkább a jogvita elkerülése, de ez sem a véleménykülönbség feloldásával, hanem a fellebbezés jogról való lemondatással. Ez a megoldás számomra nem túl szimpatikus, bízom azonban egy ügyfélcentrikusabb, arányosabb, hatékonyabb jogorvoslati rendszer kialakításában az adóviták, adóperek szintjén is. Falcsik István, vámtanácsadási üzletágvezető, RSM Hungary Címlapkép forrása: Getty Images
A fellebbezés A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. Közigazgatási eljárási törvény. A véglegesség a döntés közlésével áll be. A "döntés véglegessége" azonos a korábban hatályos jogszabályokban használt "jogerő"-vel. Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője vagy – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
Lényeges, hogy a megtagadási okokra a hatóság köteles figyelmeztetni a tanút. A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha – bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (hozzátartozó), – vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom–szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy – diplomáciai mentességben részesülő személy. A tanú meghallgatása A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is. A közigazgatási eljárás fogalma, alapelvei, céljai és céljai. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
Ezzel szemben a fellebbezési eljárást követő közigazgatási perben már nem kell a felmerülő illetéket megelőlegezni, és a jogos költségeinket tudjuk érvényesíteni a per során. A fenti szabályozásból adódik az, hogy a fellebbezési eljárásban egyenlőtlenek a feltételek a gazdálkodó és a hatóság között. Ugyanis a gazdálkodó nincs abban a helyzetben, hogy speciális adójogi ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember segítségét vegye igénybe az eljárásban vele szemben álló vitathatatlanul jól felkészült NAV szakemberekkel. Fokozottan igaz ez szerintem az elmúlt időszak jogorvoslati eljárást érintő változásait szemlélve, ugyanis több olyan szabály kerül folyamatosan bevezetésre az adóperes eljárásba, mint a novációs tilalom, vagy más nevén az új tényre hivatkozás tilalma. A jogorvoslati eljárás során a fellebbezőnek folyamatosan figyelnie kell arra, hogy már a fellebbezési eljárásban hivatkozzon minden olyan releváns tényre, amely a rendelkezésére áll, ugyanis később ezt már nem teheti meg.
Milyen formában és hol kell a fellebbezést benyújtani? Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza. Mit tehetünk, ha letelt a fellebbezési idő? Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.
Adapa ( óbabiloni a-da-ap-a) a sumer mitológia mitikus személye, Eridu királya volt. Természetfölötti lényként apkallu, a mezopotámiai "hét bölcs" egyike lett. A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el. Az eposz rendkívül fontos irodalmi mű, még Bérósszosz is átvette Adapa alakját Óannész néven. Ez a sumer u 4 - ( D) an-a-da-pa 3) rövidített változata. A név jelentése: "a fény az égben An (istennel) együtt ragyogó". A legrégebbi ismert szövegrész az Amarna-levelek között maradt fenn. Assur-bán-apli könyvtárából került elő a legtöbb részlete. Adapát gyakran Alulim ( m a-a-lu) tanácsadójának nevezik, aki Eridu első királya a sumer királylistán. Adapa személyének elképzelése egy historizált mítoszból származik. Eridu királya volt. A mítoszt még a sumer korban dolgozták ki, mégpedig a nagy népszerűségnek örvendő hét bölcs egyik alakja köré. Az apkalluk eredetileg bölcs emberek, akik heten voltak, és a hét görög bölcshöz hasonlóan a sok fennmaradt lista jó része más neveket tartalmaz.
Éa ekkor azt tanácsolta Adapának, hogy semmit se fogadjon el Anutól, mert a halál ételét és italát kínálja majd neki. Anu viszont Tammúz engesztelésének hatására az élet ételét és italát kínálta Adapának, amit az nem fogadott el. Az Adapa-eposz ugyanakkor azt mutatja, hogy a sorsszerűséget erősebbnek tartották bármely istenség akaratánál, a Sors független az istenektől. Mezopotámiában a Sors az egyetlen egyetemes törvény. Források [ szerkesztés] Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 Komoróczy Géza. A šumer irodalmi hagyomány – Tanulmánygyűjtemény (magyar nyelven). Budapest: Magvető Könyvkiadó (1979). ISBN 963-270-985-3 szerk. : Komoróczy Géza: Gilgames – Agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek, ford. Rákos Sándor (magyar nyelven), Bukarest: Kriterion Könyvkiadó (1986) Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Sumér | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár. Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 57. o. Nemzetközi katalógusok VIAF: 67347099 GND: 122397819 SUDOC: 078602475 BNF: cb14450178n
Ehhez öntözésre, csatornák, gátak, tározó építésére volt szükség. Ez kifejlesztette mérnöki tudásukat, naptári (csillagászati) ismereteiket. Magas szintre emelték a matematikát és a mértant. A kör 360 fokra való felosztása tőlük származik a hatvanas számrendszerük révén. E téren elért eredményeik tovább kerültek kulturális utódaikhoz. Szabványosították a mértékegységeket. Iparuk magas szinten állt, olyan ágakban is (pl. fémművesség), melyek alapanyagát importálták. A királysírokból előkerült tárgyaik kézművesség szempontjából is igen jók. Művészi tárgyaik a mai szemlélő számára is kellemes élményt nyújtanak. Szobrászatuk eleinte kezdetleges, de már ekkor is nagy kifejező erővel bír. A gólkirályok királya volt - NSO. Később portréik élethűnek látszanak, alkotóik megbirkóznak a legnehezebb anyagokkal is. Szellemes eszközökkel (a felületek tagolása, színes mozaik agyagból) teszik díszessé silányabb anyagból készült épületeiket. Kőjük, fájuk nincs, napon szárított agyagtéglából építkeznek. Híres művészeti águk a pecséthenger.
A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el. Az eposz rendkívül fontos irodalmi mű, még Bérósszosz is átvette Adapa alakját Óannész néven. A legrégebbi ismert szövegrész az amarna-levelek között maradt fenn. Assur-bán-apli könyvtárából került elő a legtöbb részlete. Adapát gyakran Alulim (ma-a-lu) tanácsadójának nevezik, aki Eridu első királya a sumer királylistán. Adapa személyének elképzelése egy historizált mítoszból származik. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. A mítoszt még a sumer korban dolgozták ki, mégpedig a nagy népszerűségnek örvendő hét bölcs egyik alakja köré. Az apkalluk eredetileg bölcs emberek, akik heten voltak, és a hét görög bölcshöz hasonlóan a sok fennmaradt lista jó része más neveket tartalmaz. Legtöbbször a listákban feltűnik U'an (u4-(D)an) és Adapa neve. Együtt általában nem, mivel mindkettő az U'anadapa (u4-(D)an-a-da-pà) rövidített változata. A név jelentése: "a fény az égben An (istennel) együtt ragyogó". Míg az Adapa-eposzban az utóbbi, az Óannész-történetben az előbbi rövidítés maradt fenn.
A rajta levő negatív minta agyagba forgatva jelenik meg domborműként. A jelek szerint ez az ő találmányuk, tőlük terjedt el. Az előkerült hangszerekből, írásos anyagból magasfokú zenei életre következtethetünk. Irodalmukból merített az egész Közel-K irodalma, fordítások, motívumok átvétele révén. Sok műfaj náluk keletkezett, vagy talán pontosabban: ők az első írásba foglalói. Legnagyobb teljesítményük az ékírás feltalálása (ld. ÍRÁS). Ezt annak ellenére vették át tőlük Mezopotámia sémita lakói, hogy a sumér nem sémi nyelv, alkalmazásához kisebb nehézségeket kellett áthidalni. Az ékírás elterjedt Anatóliáig, Kánaánig (ld. TELL-EL- AMARNA). Eridu királya volt 5. A vallási és állami élet összefüggött. Minden város jellegzetes épülete volt a ZIKKURÁT. A templom gazdasági központ is volt, de a papságnak nem volt akkora gazdasági-politikai hatalma, mint az egyiptominak. A nagy állami ünnepek egyúttal vallásiak is voltak, mint ahogy a város legfőbb ura egy isten volt, akinek a teremtéskor lett birtoka a város. Az újévi ünnepen a király szerepe elengedhetetlen volt.
Bölcsesség kútfeje. Szava, parancsa kőszálként megállott. Értelmét Éa érlelé meg Ország hasznára és szolgálatára. Elöröklött miden hatalmat Épp csak örökkévalóságot nem öröklött... " – Adapa-eposz Adapa a régebbi értelmezések szerint egy anti-Gilgames, a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Bölcs és istenfélő ember, aki minden nap halat áldoz Éának. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos mitológiai realizmus, amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki. Eridu királya volt 3. A halhatatlanságot egy sajátos tévedésből eredően veszti el. Egy alkalommal viharmadár támadta meg Adapát a tengeren, és védekezés közben eltörte a madár szárnyát. A viharmadár azonban Ninurta volt, a szelek istene, és olyan nagy szélcsend támadt, hogy azt még Anu is észrevette.
Néha egy rátermett uralkodónak sikerült távolabbi területeket is meghódítani, rövid életű birodalmat létrehozni. Történetét három szakaszra osztják: a) Korai dinasztikus időszak (kb. Kr. 3000-2300). b) Akkád és guti hódítások ideje (2300-2100). c) Sumér újbirodalom (2100-1720). E korszak végén egyre több sémita lakosa van a területnek, az összeomlás után a nyelv használata is eltűnik, de még századokig fennmarad az írott kultúra nyelveként, amit Mezopotámia műveltjei ismernek. Irodalmi alkotásaikat nemcsak fordítják, hanem eredetiben is tovább másolják. Szinte az egész korszakban kimutatható kapcsolatban voltak Egyiptommal, Anatóliával, a Földközi-tenger partvidékével, a K-re elterülő hegységek lakóival, a tengerentúllal (a Perzsa-öblön keresztül). A feltárt királysírok nagy gazdagságról tanúskodnak. Tárgyi emlékeik tanúsága szerint kereskedelmük messze földről importálta azokat az alapanyagokat, amelyekben saját földjük szegény volt (fémeket, drágaköveket, értékes fafajtákat). Földművelésük fejlett volt.