Az M44-es főút építése során talált avar kori temető feltárása Szarvas közelében, 2017-ben. Forrás: Sarusi István Az Archeogenetikai Laboratóriumban összesen 26 avar kori egyén genetikai analízisét végezték el, melyek tíz különböző temetőből kerültek elő. Ezek közül hét a Duna-Tisza közén helyezkedik el, ahol az avar elit szállásterülete volt. A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű. A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Az, hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitokondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, arra enged következtetni, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem katonai alakulatként vándoroltak. Ezen ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (tehát 568 után) 3–5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető.
A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. A Scientific Reports-ban megjelent "Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin" című tanulmány innen érhető el.
A nőket és gyermekeket szintén gazdag ékszerekkel, ezüst karperecekkel, arany fülbevalókkal, lóval, kiskérődzővel, néha szarvasmarhával helyezték a sírba. Az elhunyt csecsemőnek arany fülbevaló jutott. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet. A Magyar Nemzeti Múzeum közleményéből az is kiderült, hogy a kutatócsapat a jövőben is folytatja a feltárást a környező területeken, hiszen a szakemberek szerint már most jól látszik, hogy a térségnek a római kor vége és a honfoglalás kora közötti története – a lelőhelyek alapján – nagyon jól végigkövethető. (Borítókép: L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója a Baranya megyei Babarcnál feltárt, leletekben gazdag avar kori temetőről tartott sajtótájékoztatón a pécsi Csontváry Múzeumban 2022. február 18-án.
Sajtótájékoztatón mutatták be a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei a Babarc mellett megtalált avar kori temető kiemelkedő jelentőségű leletanyagát. A rendezvényen nemcsak az Avar, hanem az Orbáni Kaganátusról is szó esett. Nem is kevés. Csak utólag néztem meg a sajtótájékoztatón részt vevő NAGYON FONTOS SZEMÉLYEK névsorát, így meglepődtem, mennyi ember, és mennyi sajtómunkatárs kíváncsi egy régészeti témájú rendezvényre. Gondoltam, ez tényleg nagy dolog lehet, ha ennyien eljöttek a Csontváryba péntek délelőtt. Miután észrevettem, hogy Schanda Tamás, az ITM államtitkára, és L. Simon László, a Nemzeti Múzeum igazgatója, egykori államtitkár, sőt, Hoppál Péter országgyűlési képviselő is a teremben tartózkodik, összeállt a kép. Arra mondjuk nem számítottam, hogy Bertók Gábor, a pécsi múzeum igazgatójának nagyon rövid bevezetője után Schanda egy tökéletes kormánypropagandával rukkol elő. A tartalmát nem idézem, elég bekapcsolni a közmédia valamelyik csatornáját, vagy megnézni bármely kormányközeli figura Facebook-oldalát.
Az feltárás során talált tárgyakat a Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. restaurátor műhelyeiben restaurálják. A leleteket véglegesen a Janus Pannonius Múzeumban helyezik el, kerülnek bemutatásra.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelvjavaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására. A magyar baloldal üdvözölte a kezdeményezést, bár nem arról szól, hogy mindenhol egységesítsék a legkisebb fizetés összegét. Az Európai Bizottság most előterjesztett dokumentuma nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem. Természetesen nem fognak a munkavállalók minden országban azonos összegű minimálbért kapni. Gondoljanak csak bele, ha holnaptól Bulgáriában ugyanakkora minimumfizetést kapnának a dolgozók, mint Luxemburgban, a bolgár gazdaság összeomlana. Ez lehetetlen, és ez felelőtlenség is – jelentette ki Nicolas Schmit, foglalkoztatásért felelős – egyébként luxemburgi – uniós biztos. Az Európai Bizottság javaslata egy keretrendszer megteremtésére vonatkozik, amely a minimálbér meghatározásánál egy kiszámítható és méltányos keretet biztosít a munkavállalóknak.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament csütörtökön. A 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával, vagy kollektív tárgyalások révén - amikor a munkavállalók tárgyalások során állapodnak meg a bér mértékéről - valósítható meg. Az EP-képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek - mondták. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is - közölték.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására – közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke. Von der Leyen október 28-án azt mondta, a koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak. A megfelelő szinten megállapított minimálbérnek nemcsak pozitív társadalmi hatása van, hanem szélesebb gazdasági előnyökkel jár, mivel csökkenti a bérek közötti egyenlőtlenségeket, segít fenntartani a belföldi keresletet és még inkább munkavállalásra ösztönöz. Hozzájárul emellett a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez is – mondta. A javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával.
Összeurópai versenyt teremthet az új EU-s közös agrárpolitika Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika reformját. A reformerek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A Fidesz képviselői támogatták, míg a DK politikusai elutasították a tervezetet. Zöldebb mezőgazdaságot ígér a közös agrárpolitika elfogadott reformja Négy évig tartó tanácskozások után a héten nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament az új közös agrárpolitikát (Kap). A reform célja a környezetkímélőbb, igazságosabb, rugalmasabb és átláthatóbb közös agrárpolitika. A reform feltételei 2023 és 2027 között érvényesek, és az agrárpolitika új szabályait meghatározó három fő témát érintik: az… Az EP tárgyalásokat kezd a kötelező minimálbér bevezetéséről Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament…
Ebbe a csoportba tartozik a bérszint növekvő sorrendjében Bulgária, Lettország, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Málta és Portugália. Szlovéniában (1074 euró) és Spanyolországban (1126 euró) a minimálbér alig haladta meg a havi 1000 eurót. Míg a fennmaradó hat tagállamban a minimálbér havi 1 500 euró felett volt. Ebbe a csoportba tartozik Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írországban és Luxemburg. A minimálbért keresők vásárlóerejéről jobban árulkodik viszont a vásárlóerő-egységen számított minimálbér szintje, amit nem torzít a helyi pénz euróhoz képest számított árfolyama. Bár a vásárlóerőről ténylegesen a nettó fizetések mutatnának pontos képet, az Eurostat vásárlőerő-egységen csak a bruttó béreket tartja számon. Mindenesetre ez alapján a következőképpen néz ki az uniós rangsor: Az ábra alapján látszik, hogy a 200 ezres minimálbér is a legalacsonyabbak között maradt az EU-ban, a régióban viszont tavalyhoz képest már lehagyja a cseh szintet (de mivel annak adóterhelése kisebb, nettóban már nem biztos, hogy volt előzés).