Az ELTE PPK képzései bölcsészettudományi és gazdaságtudományi területen Az ELTE PPK mesterképzései A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
A diákok megtanulnak módszeresen adatokat gyűjteni, kutatási tervet készíteni, az eredményeket lényeglátóan elemezni és értelmezni, önállóan gondolkodni, magyar és idegen nyelven prezentálni, hatékonyan együttműködni. Ezeket a készségeket, képességeket a munkaerőpiac nagyra értékeli. Hallgatóink a legváltozatosabb munkahelyeken találnak munkát, kétharmaduk diplomás képesítést igénylő munkát végez, egyharmaduk pedig továbbtanul mesterképzésben, itthon, vagy külföldön. Elte budapest szakok online. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Szak megnevezése szociológia (ANÁ és ANK) magyar és angol nyelven is hirdetjük 2022-ben Képzési szint alapképzés Tagozat (munkarend) nappali Jelentkezési határidő 2022. február 15.
Az informatika "rocksztárjai" Az adattudósok összetett munkájáról Horváth Tamás, az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék egyetemi docense beszélt (M5, Novum) Az Intelligens Terepi Robotika mesterképzésre a jelentkezési határidő február 14 ♦Mi az az Intelligent Field Robotic Systems (IFRoS)? Az informatikus-mérnökök új generációját képezi, akik a közeljövőben terepi robotok képességeinek fejlesztésén dolgozva új alkalmazásokat és eszközöket készítenek. Elte budapest szakok map. A terepi robotika olyan kültéri robotokkal foglalkozik, amelyek változó, természeti környezetben működnek: építkezés, erdészet, mezőgazdaság, bányászat, katonaság, régészet, távfelügyelet, vízfelszíni vagy víz alatti kutatásban. ♦ Melyek az IFRoS kutatási területei? Például mesterséges intelligencia, számítógépes látás, irányítás, 2-3D érzékelés, gépi tanulás, manipuláció. Jelentkezés és további információ: ♦ | A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak.
Tanegységlista (2020-ig felvetteknek) Tanegységlista (2021-től felvetteknek) ÓGÖRÖG MINOR Az európai irodalom Homérosszal kezdődik, görögül született meg a dráma és az értekező próza: a történetírás a filozófiai dialógus és a tudományos elemzés, a görögség hozta létre az első demokráciát, görögül íródott az Újszövetség, görög nyelvűek a magyarság történetére vonatkozó első források. Az ógörög specializáció nemcsak a nyelv alapjainak elsajátítására ad lehetőséget, hanem arra is, hogy az európai kultúra alapműveinek némelyikével közvetlenül, eredetiben is megismerkedjenek a hallgatók. Tanegységlista (2021-től felvetteknek)
Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a korabeli sajtóban, alig huszonkilenc, amikor több évnyi hallgatás után nyilvánosság elé lépett első versével, valamint önálló kötetben publikált Andersen-fordításaival, és harminchét, amikor egy korabeli antológia bevezetője ezt írta róla: "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek. " A későbbi irodalomtörténet-írás második házasságának tényén képtelen volt túllépni, s arról sem vett tudomást, hogy Szendrey Júlia nemcsak múzsa, hanem alkotó is volt, akinek életműve jelentős része nem jelent meg nyomtatásban.
Család Sz: Horvát István (1784–1846) történetíró, nyelvész, egyetemi tanár, Szepessy Karolina. Testvére: Horvát Gyula (1827–1903. júl. 6. Budapest. Temetés: 1903. 8. Kerepesi út) és Hajdy Imréné Horvát Karolina (1816–), ill. Horvát Béla és Horvát Mária. F: 1. 1850. 21. –1868. szept. : Szendrey Júlia (1828. dec. 29. Keszthely, Zala vm. – 1868. Pest. Temetés: 1868. 9. Kerepesi út): író, költő, Petőfi Sándor özvegye. Fia: Horvát Attila (1851–1873. máj. Budapest) és Horvát Árpád, ifj. (1855. 18. Pest–1887. febr. 4. Budapest): orvos, természettudós, az első budapesti telefonhálózatot megalapító Puskás Tivadar és testvére Puskás Ferenc vállalatának titkára. Leánya: Hamvas Károlyné, majd Machek Gusztávné Horvát Ilona (1859. 26. Pest–1944. nov. Budapest). Másik kisleánya, Horvát Viola csecsemőkorában elhunyt (*1857. 2. ). 1873. jún. 3. –1877. 5. Willingsdorfer Antónia. Iskola Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori (1837) és jogtudori okl. szerzett (1840), ügyvédi vizsgát tett (1841), az MTA tagja (l. : 1884.
Ezt az eseményt a lapok elég későn és pár hideg szóban illetve gúnnyal említették. Második házasságát országos felháborodás kísérte, Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét. Júlia azonban - mint leveleiből kitűnik - először boldognak érezte magát új családi körében. Új házasságában négy gyermeke született: Attila, Árpád, Viola és Ilona. A Petőfivel kötött házasságából született Zoltánnal is törődött, bár a fiú eléggé megbízhatatlannak és bárminémű iskola elvégzése iránt alkalmatlannak bizonyult a magatartása miatt. A garabonciás fiú vándorszínésznek állt, verseket írt (ezeket aztán korai halála után Déri Gyula jelentette meg). 1856-ban Magyarországon Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, olyan mesékkel, mint A császár új ruhája vagy a Rendíthetetlen ólomkatona. Ezekben a fordításokban bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is. A Petőfi (Petrovics) család és Szendrey Júlia sírja Budapesten. Kerepesi temető: 17/1-1-1.
Hintalovakkal játszó kisfiúk, babaházaknak örülő kislányok, szépen feldíszített karácsonyfák, ízlésesen öltözött, mosolygó édesanyák – ők a 19. századi karácsonyok főszereplői a századfordulós fényképeken, amelyek bizonyos mértékben napjainkig meghatározzák az ünnepről kialakított képzeteinket. Ezek alapján egységesnek tűnhet a polgári családok karácsonyainak koreográfiája, holott az 1820-as évektől, az első pesti karácsonyfák megjelenésétől a századfordulóig igen sokat alakultak az ünnephez kapcsolódó szokások – olvasható az weboldalán. A karácsonyfa megjelenése A főváros lelkes jótevőjeként, "Budapest vőlegényeként" ismertté vált Podmaniczky Frigyes emlékei szerint drezdai születésű édesanyja, a szász királyi miniszter leánya, Noszticz-Jankendorf Eliza első Pesten töltött éveiben (az 1820-as években) még "papirosból" készítette el a családi karácsonyfát, mivel a városban ekkor még nem árultak "fenyőgallyakat". Az első magyarországi karácsonyfa-állító szerepéért a kulturális emlékezetben Podmaniczky mellett több arisztokrata család is verseng.