A Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny díjkiosztó gálaestje 2021. 09. 26. "Én önmagamat önmagammal mérem" – írta büszkén Kosztolányi. Bartók sem gondolt mást, amikor úgy vélte, a versenyzés lovaknak való. Igen ám, de már az ókorban is kedvelték a kórus-, a tánc- és a drámaversenyeket. Mert az ember vetélkedő állat. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. A 2021-es Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny (rendező: Filharmónia Magyarország) zsűrielnöke, Olli Mustonen bölcs gondolatokat fogalmazott meg a zenei versenyekről. Nyilvánvalóvá tette, hogy a bíráló bizottság tagjai nem hiszik magukat tévedhetetlennek, elismerte, hogy egy-egy verseny végeredményére rácáfolhat az élet, és arra is rámutatott, hogy talán érdemesebb a versenyeket a rangsorolás, egymás legyőzésének vágya helyett másfelől megközelíteni, a figyelemfelhívás lehetőségét látva meg bennük, fórumnak tekintve a versenyt, olyan alkalomnak, amely módot ad arra, hogy új tehetségek kérjenek teret maguknak az előadó-művészet világában. Kevin Chen A fentiek szellemében a kritikus az idei verseny négy győztesének muzsikálását hallgatva nem azt firtatta, vajon a zsűri jól döntött-e, valóban ők-e a legkiemelkedőbbek, és teljesítményük egymáshoz viszonyítva is azt a sorrendet teszi-e hitelessé, amelyet a bírálók megállapítottak.
Harminckét fiatal zongoraművész részvételével rendezik meg szeptember 12. és 19. között a Zeneakadémián a 15. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, amelynek kísérőkoncertjein olyan nemzetközileg elismert művészek is fellépnek, mint Olga Kern és Balázs János. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora felidézte, hogy a zongoraverseny 1933-ban indult el a Zeneakadémián Dohnányi Ernő kezdeményezésére, első nyertese Fischer Annie volt. Elmondása szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenynek fontos szerepe van a "Liszt-brand" építésében, ezzel pedig Magyarország nemzetközi presztízsének erősítésében, de az eseménysorozat nagyban segíti a magyar tehetségek felkarolását és nemzetközi pályára állítását is. Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy 2021-ben több évforduló is köthető a megmérettetéshez: idén ünneplik Liszt Ferenc születésének 210., a világhírű Liszt-előadó, Cziffra György születésének pedig 100. évfordulóját, és az idei zongoraverseny lesz az 50.
Szerző: | Közzétéve: 2021. 08. 24. 12:50 | Frissítve: 2021. 13:10 Budapest - Harminckét fiatal zongoraművész részvételével rendezik meg szeptember 12. és 19. között a Zeneakadémián a 15. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, amelynek kísérőkoncertjein olyan, nemzetközileg elismert művészek is fellépnek, mint Olga Kern és Balázs János. Budapest ad otthont a világ több vezető klasszikus zenei versenyének, ezek egyike a Filharmónia Magyarország és a Zeneakadémia által közösen szervezett Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny is - mondta el az eseménysorozat keddi budapesti sajtótájékoztatóján a kultúráért felelős államtitkár. Fekete Péter hozzátette: mindehhez kellenek a tradíciók, a kiváló szervezők és az olyan sztárok - például a zsűritag Vásáry Tamás zongoraművész -, akik miatt a fiatal versenyzők ideutaznak, hogy aztán Magyarország jó hírét vigyék szerte a világba. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora felidézte, hogy a zongoraverseny 1933-ban indult el a Zeneakadémián Dohnányi Ernő kezdeményezésére, első nyertese Fischer Annie volt.
Olyan világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Balázs János (Magyarország), Farkas Gábor (Magyarország) és Vásáry Tamás (Magyarország). 2021-ben több évforduló is köthető a zenei megmérettetéshez. Nemcsak az 50. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny, de Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója mellett a világhírű Liszt-interpretátor Cziffra György 100. évfordulójáról is megemlékezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny. Ennek alkalmából a versenyanyagban több Liszt-műre reflektáló Cziffra-átirat is helyet kapott. Így lehetővé válik, hogy a világ legtehetségesebb ifjú zongoraművészei megismerkedjenek a Cziffra György-féle zongoratechnikával, mely szorosan kötődik ahhoz a Liszt és Dohnányi által világhírűvé vált improvizatív jellegű romantikus gondolkodásmódhoz, mely a magyar zongoraiskola aranykorát hivatott tovább éltetni. Az előválogató lezárult! A világ minden részéből érkezett 72 jelentkező ből 32-en jutottak be a szeptember 13-14-én megrendezésre kerülő első fordulóba!
Liszt–Tausig: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény Liszt: Magyar fantázia SZÜNET Liszt: Les Préludes – szimfonikus költemény Liszt: Krisztus, I. rész: Karácsonyi oratórium – A Háromkirályok vonulása (Induló) Balázs János (zongora) Szent István Filharmonikusok Vezényel: Kovács János Rendező: Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. Jegyár: 2 900, 3 900, 4 900 Ft
Giovanni Bertolazzi zongorakoncertje a Régi Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás) Igen, eleinte kifejezetten zavaró volt – főleg az éneklő, lírai Beethoven-szonáta első tétele közben – a néha dübörgő, néhol valamiféle dallamra mégiscsak emlékeztető zaj, de mivel Bertolazzit érezhetően még ez a bosszantó körülmény sem volt képes kizökkenteni egy pillanatra sem, lassan a hallgatóság is megtanult elvonatkoztatni, és másként figyelni a zongorajátékra. A Waldstein tökéletes "fölvezetés" volt. A könnyedség és letisztultság – mintha időnként nem is instrumentális zenét hallgatnánk, s amit egyértelműen sikerült megmutatnia Bertolazzinak – folyamatosan oldott minden, nem a zenei anyagból származó feszültséget, talán épp azért, hogy a két Liszt-szonátára már igazán képesek legyünk koncentrálni, arra a (kettős) pokoljárásra, amelynek egyszerre lehettünk megfigyelői és elszenvedői is. Bertolazzi játékával együtt mi is egyre elmélyültebbé válhattunk a koncert során; mintha a fiatal zongoristát a Liszt-verseny utáni visszatérés mellett, és a zeneszerzőhöz nagyon is kötődő helyszín varázslatán túl, pont a körülményekből fakadó plusz kihívás ösztönözte volna a leginkább arra, hogy a lehető legösszeszedettebb és -kifejezőbb legyen, és azt hiszem, a hallgatók számára mindig különleges élmény, mikor az előadó érezhetően egyre inkább átéli a zenélést, élvezi a játékot.
Ellenben Cartman... Ellenben Cartman szerelmes lett, becsajozott, és az egész évadot mindenféle genyózás nélkül nyomta végig!!! És a South Park még ebből is jól tudott kijönni: a romantikus cukiskodást túltoló Cartman olyannyira hihetetlen látvány volt, hogy minden pillanatban azt várhattuk: mikor derül ki erről az egészről, hogy csak valami nagy és genyó tervének a része — majd mikor biztossá vált, hogy nem erről van szó, már előre dörzsöltük a tenyerünket, hogy micsoda égszakadás-földindulás lesz itt, ha egyszer véget ér a románc. Amire a következő évadig várnunk kell, mert Cartman csak az utolsó részben jutott el ennek küszöbére, a "marsi geci- és viccbánya" víziója révén. De nem ez az egyetlen ok, ami miatt egy ilyen évad után már most nagyon várjuk a következőt. Pozitívum A legszebb napokat idéző színvonal Aktuális sztori A magyar szinkron továbbra is zseniális Negatívum A memóbogyók elsikkadtak a végére Végszó A South Park folytatta az előző évados megújulás útját: ezúttal is összefüggő sztorit mesélt el, ezúttal is a legjobb napjaira emlékeztető élességgel, humorral, komplexitással és lényeglátással.
A húsz perces epizódok pont elegendőek voltak akár ahhoz, hogy napi egyet is megnézzek, s szinte egy hét, vagy másfél alatt túl legyek egy évadon. Nagyon sok hozzászólást olvastam a széria új évadaival kapcsolatban, így hát nem volt megállás, úgy döntöttem eljutok az aktuális évadig ha már a sorozat megkapta a sokadik etapjára való megrendelést is. Mivel a mai napon úgy döntöttem újratelepítem a számítógépet, így kellett valami, ami mehet a háttérben. Így esett meg, hogy egy délután alatt legyűrtem a 17. évadot. Mondjuk nem volt nehéz, ha csak tíz részből állt. Mivel jelenleg semmilyen aktuális sorozatom nincs, így nem tudok mást csinálni, mint hogy a régieket nézem újra, vagy pedig pótolom a lemaradásomat. Annak idején hihetetlenül tetszett a South Park, melynek egy aktuális évadában meglévő epizódoknak legalább a 80%-a volt nálam instant siker. Sajnos azt kell mondanom, hogy a mérleg nyelve eléggé átbillent a másik oldalra, s a jelenlegi felzárkózásom hátterében is az unalom, mint sem a motiváció, s a kíváncsiság áll.
A 2027 végéig szóló szerződés értelmében Trey Parker és Matt Stone újabb hat évadot készít a sikersorozatból a Comedy Central, és 14 előzményfilmet a Paramount Plus streamingszolgáltatás számára – számolt be a BBC hírportálja. Fotó: YouTube Az első projekt egy South Park-film lesz, amely várhatóan még idén megjelenik Az 1997-ben debütáló South Park a címadó képzeletbeli coloradói város négy rosszcsontja – Stan, Kyle, Kenny és Cartman – szemével, szatirikus és szürreális módon mutatja be a világot. Az alkotók eddig több mint 300 epizódot készítettek és 1999-ben egy mozifilm is született. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
Észak és Dél 14. rész South Parkban nagyszabású rendezvénnyel idézik fel az amerikai polgárháborút, de a részeg felnőttek miatt hamarosan elszabadulnak az indulatok… Kula bá ünnepi klasszikusai 15. rész Kula bácsi a házigazdája ennek a rendhagyó epizódnak, melyben South Park lakosai ismert karácsonyi dalok elferdített változatait adják elő. Odafent vagy, Uram? Én vagyok az, Jézus 16. rész Cartman és Kenny egy bélfertőzés miatt tévesen azt hiszi, megjött a havivérzésük és a pubertáskorba léptek. Jézus mindeközben újévi partit szervez, melyen Isten azonban nem hajlandó megjelenni. A világraszóló koncert 17. rész A fiúk Arkansasba utaznak, hogy részt vegyenek egy furulyakoncerten. Mr. Garrison ezalatt konfliktusba kerül az apjával, amiért az nem molesztálta gyerekkorában.
A városon áthaladva találkozhatunk a rajzfilmből ismert minden fontos helyszínnel, bemehetünk a boltokba, sokszor pedig a házakba is, ahol szexelő párocskán is rajta lehet ütni, az én kedvencem viszont a mozi volt, ahol Terrence és Phillip legújabb filmjét, a Seggtüzelők 2-t adták épp. A kocsifelhajtóhoz érve pedig kezdődött az első nagy akció. Kiderült, hogy Kenny szülei hobóknak adták ki a garázst, akik egy droglabort rendeztek be ott, a titkos összetevőt nekünk viszont nagyon nem akarták odaadni, hát erőszakkal kellett elvenni. A büdös hippik nem sokáig bírták a strapát, hamar elvettük, amiért jöttünk, visszatérve pedig Tweek kijöhetett végre játszani, új taggal bővítve ezzel Cartman seregét. A hangulat elképesztő. A sorozat a kedvenceim közé tartozik, a Family Guy, a Simpson család és a South Park mind olyan mese, amiből számolatlanul tudom nézni az epizódokat, a történet nagyon leült a tizenkettedig évad környékén, ha viszont abbahagytad, most érdemes folytatni. A tizenhetedik évad fekete péntekről szóló trilógiája tökéletes bevezetőként szolgál ugyanis a játéknak, a srácok a Playstation 4 és az Xbox One karácsonyi leárazását várva kezdenek el Trónok harcásat játszani, rég készültek már ilyen jó epizódok.
Amire szintén azt tudom mondani, hogy sajnos nem igazán akar visszatérni az eredeti önmagához. Bár feltehetően nem is tudna. Mindenki ismeri azt a szólást, hogy mindenkinek jár egy második esély. Ez nem csak az emberi kapcsolatokra, vagy egyes szituációkra igaz, hanem a sorozat világában is örök érvényű szabály. Hiszen az ember nem csak akkor néz sorozatot, ha rajongója annak, hanem akkor is, amikor szabadidejét nem tudja máshogy eltölteni. Annak idején én is így kezdtem, de a munka világába lépve a magánélet mellett rengeteg sorozatot abbahagytam, amikor úgy éreztem nem tudnak szórakoztatni. Azonban mégis adtam második esélyt több hónapnyi, vagy akár évi kihagyás után, ami nem mindig úgy sült el, ahogy szerettem volna. Én azok közé tartozom, akik még emlékeznek arra, hogy milyen nagy botrányt kavart a széria, amikor bemutatkozott. Arra is, amikor az HBO megvásárolta, s különböző kalózkiadványokon jutott el végül hozzám, melynek következménye az lett, hogy iszonyatosan megszerettem az akkor talán a nyolcadik évadában járó sorozatot.