Ez nem maradhat le az ünnepi asztalról. Már olyan sokan elkészítették ezt a sütit én sem akartam kimaradni belőle. Tényleg egy bámulatos ünnepi finomság! Ebből biztosan nem marad egy morzsácska sem. Hozzávalók 40 dkg liszt, 10 dkg cukor, 10 dkg zsír, 1 db tojás, 1 narancs reszelt héja, 1 csomag száraz élesztő, 1 dl langyos tej. A töltelék: 30 dkg dió, 25 dkg baracklekvár, 1 tk rumaroma, 1 ek méz. 10 dkg csokoládé, 1 ek. olaj. Elkészítés A liszthez hozzáadjuk a cukrot, élesztőt, reszelt narancshéját, elkeverjük. Zsírral elmorzsoljuk, tojást hozzáadjuk és a langyos tejjel gyúrjuk össze, hagyjuk kb. 30 percet pihenni. Elkészítjük a tölteléket. Diót, lekvárt, rumaromát és a mézet keverjük össze. Pihentetés után a tésztát két részre osztjuk. Kókusztekercs recept | Tutirecept. Kinyújtjuk, (ne legyen vastag megkenjük a diós krém felével, majd feltekerjük mint a bejglit. Másik tésztával is így járunk el. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Míg 180 fokra melegítjük a sütőt addig pihentetjük a tésztát. Tekercset megszurkáljuk az aljáig, 20-25 perc alatt készre sütjük.
Amíg a sütő melegedik, addig hagyjuk pihenni a tekercseket. Fogpiszkálóval szurkáljuk meg a tekercset, egészen az aljáig. Kb 20 – 25 perc alatt készre sütjük. A csokoládémáz hozzávalóit mérjük egy edénybe és alacsony hőfokon melegítsük fel, amíg a cukor el nem olvad és besűrűsödik. A kisült és kihűlt zserbótekercseket bevonjuk a csokoládémázzal. Török Henrietta receptje!
A klasszikus zserbó íze, tekert köntösben. Isteni, megunhatatlan és utánozhatatlan. A zserbó az egyik legközkedveltebb sütemény, aminek minden évben ott a helye az ünnepi asztalon. A zserbótekercs legalább olyan finom és nagyon mutatós! Ha valami[…] Forrás: Karácsonyi zserbótekercs, ennél finomabb édességgel meg sem lephetnénk a szeretteinket! –
Az erdei sikló tavaszi ébredése után készül a szaporodásra, és párzására június közepén kerül sor. Vagyis június végétől vagy július elejétől találkozhatunk a nőstény 5–8 sárgásfehér, puha, hosszúkás tojásaival. Ha füzérszerűen összeragadt tojásokat talál a földben, vagy akár valamiféle bomló komposztáló halom alatt, akkor erdei sikló járt ott. A külső hőmérséklettől függően a tojásokból az utódok augusztus végén vagy szeptember elején bújnak elő, de a megszületésük után 6–8 napig az újszülött siklók, az első vedlésükig nem táplálkoznak. Az emberek többsége félelmében azonnal igyekszik végezni a háza tájára tévedt siklóval. Természetes ellenségei közé az ember mellett a menyétféle, a róka, a sün és a vaddisznó, illetve a különféle ragadozó madarak tartoznak. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, az erdei sikló is védett Magyarországon. Természetvédelmi értékét 50 000 forintban határozták meg, szerencsére azonban a sikló kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik, ahonnan egyszer kiebrudalták, oda nem igazán tér vissza, így az elterjedtsége miatt komolyabb védelemre nem is szorul.
Erdei sikló 1 486 25 2015-10-05 Erdei sikló a Börzsönyi Nagy-Sas hegyen. A sötét erdőben fotóztuk, így kissé bemozdult (vaku nem volt nálunk akkor), 2007 áprilisában. Foltozottsága így is látható, jellegzetes. Azóta csak elütött példányokat láttunk, igen rejtőzködő, pedig nem ritka. Jó lenne újra fotózni, várunk az alkalomra. A kép hozzászólásai Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
5 / 5 Fotó: Zöld Mihály / Adobe Stock Bár az esetnek nagy visszhangja volt, bizonyára nem egyedi helyzetről van szó, csak a többi, hasonló történetről nem tudunk, mert a siklók, afféle láthatatlan albérlőként, télen nem mozognak, tavasszal pedig észrevétlenül távoznak. Ezek a kígyók most lebuktak, és lehet, hogy rajta vesztenek, mert ilyenkor már nem biztos, hogy találnak maguknak megfelelő, új telelőhelyet. Dr. Babocsay Gergely, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hüllő-és Kétéltűvédelmi Szakosztályának elnöke szerint ugyanis elképzelhető, hogy a siklók számára a ház rejtett zugai, repedései hagyományos telelőhelyként szolgálhattak, csak eddig nem fedezték fel őket. "Az állatok a vedlés idején is nyugalmas, védett helyet keresnek, a talált siklóbőrök alapján elképzelhető, hogy akkor is ide húzódtak be. A kaszpi haragossiklónál látjuk, hogy vannak olyan stabil helyeik, ahová visszajárnak, amikor biztonságra van szükségük, például a telelés vagy a vedlés idején. Lehet, hogy az erdei siklóknál is így van. "
Parányi erdei sikló- 3 kép 4 082 2 2016-05-23 Az erdei sikló (Zamenis longissimus) ifjú példánya: kb. 8 mm vastag, 20 cm hosszú volt. Feltekeredve, támadásra készülő, védekező állásban látható a mellék-képeken. A kép hozzászólásai | Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
Belföldön Somogyban, Zalában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Zemplén-hegységben futhatunk vele össze. Ha lehet, ne fogjuk meg, mert a fiatal példányok a farkuknál fogva is képesek visszacsapni és marni. Kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) Kaszpi haragossikló Fotó: 123rf A kaszpi haragossikló természetvédelmi értéke 500 000 forint, ő a legnagyobb testű kígyónk: hossza elérheti a 2 métert. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. A pikkelyek közepén szalmasárga csík húzódik, a széleik és a köztük lévő bőr sötét. A fiatal példányok színezete eltér a felnőttekétől. Testük alapszíne ezüstössárga, négy sorban (2 a háton, 2 a testoldalon) elhelyezkedő apró, sötétbarna foltokkal. Itt a Kárpát-medencében is 3 alfaja található, hazánkban a Villányi-hegységben (a Szársomlyó mészkőszikláin), a Budai-hegységben a Budaörsi kopárokon és a Sas-hegyen kúszhat velünk szembe. Leszűkült élőhelye miatt az egyik legveszélyeztetettebb hazai hüllőfaj. Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Rákosi vipera Fotó: 123rf Természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A felhagyott bányák is jól működhetnek, például Tokajnál is volt egy ilyen, ahol siklók teleltek, de abból meg szórakoztató központot csináltak. " Most már ne mozgassuk a kerti farakásokat Ilyen szempontból a hüllők közül talán a mocsári teknősöknek a legkönnyebb a helyzetük, mert ők azokban a tavakban telelnek, ahol egyébként is élnek. A fagyok közeledtével a gyíkok is visszavonulnak már, bár fiatalabb egyedeket még lehet látni, ha kisüt a nap. 4 / 5 Fotó: Maria Kovalevskaya / Adobe Stock Mit tehetünk most a kertünkben, ha szeretnénk segíteni az ott élő hüllők, kétéltűek telelését? "Az állatok többsége most már megtalálta azt a helyet, amit használni fog. Épp ezért most már a komposztot, a nagyobb farakásokat ne mozdítsuk el, ne bolygassuk, mert ilyenkor már befészkelik oda magukat. Azt kell végiggondolni, hogy ha most kiebrudaljuk az állatokat a telelőhelyükről, akkor az azzal jár, hogy el fognak pusztulni. Ezek az állatok most hónapokig semmit nem fognak csinálni, csak csendben várják a tavaszt. "