A tűzről levéve beleadjuk a finomra vágott kaprot, s ha már langyos, a cukkíni darabokra merjük. Az üvegeket lezárjuk, és 20 percig gőzöljük. Fokhagymás cukkíni Hozzávalók: 2 kg cukkíni, 8 gerezd fokhagyma, 20-30 dkg gyöngyhagyma, 1 csokor kapor, 4-4 szál kakukkfű és rozmaring. A léhez: 10%-os ecet, cukor, só, egész bors, koriander. Elkészítése: A cukkínit meghámozzuk, félbevágjuk, és kimagozzuk. A húst körömnyi kockákra vágjuk, az üveg aljára kaprot teszünk, a többi megtisztított hozzávalóval együtt az üvegbe rétegezzük. A zöldség-rétegek közé kerül, a rozmaring, és a kakukkfű. Ez után megmérjük, hogy az üvegbe mennyi víz fér. Zöldség eltevés télire nyersen. Minden fél liter vízhez fél deci 10%-os ecetet, 10 dkg cukrot, kevés sót, egy kiskanál borsot, és koriandert adunk. Felforraljuk, és a cukkínire öntjük. Másnap a levet újra átforraljuk, és visszaöntjük az üvegbe. Ezután az üveget lezárjuk, száraz dunsztba tesszük, majd a végleges helyére állítjuk. (480, 360, '9msjlKYrMD', null, 3); Forrás:
le a lé, pedig még csak a hagymát kezdtem darálni. Aztán jött az én,, megment? m,, a férjem és a géppel ledarálta seperc id? alatt. Zöldség eltevés telire . Köszönöm a receptet, ötletet adtál a zöldségzöldjére is! Üdvözlettel, Helena 2016-09-19 21:04:19 Kedves Helena! Én is a múlt héten készítettem az idei adagot. Alig csöpög ha nem fajtánként darálod a zöldséget, hanem vegyesen. Címlapról ajánljuk Család Így tanulhatsz meg konfitálni pillanatok alatt A konfitálás szó hallatán sokan gondolhatják, hogy valamilyen nagyon bonyolult és drága főzési/sütési eljárásról van szó (jó, azt előrebocsátjuk, hogy nem olcsó... ), pedig ha egy kicsit utánajárunk, kiderül, hogy valójában egy nagyon régi és könnyen megtanulható technikát takar. Nosalty
Azt hiszem, nem tudod helyettesíteni a húsdarálót. Ezt nem szabad pépesíteni. Szerintem az ismeretségi+baráti körödben valakit? l kölcsönkérhetsz egy masinát. Sok sikert. Éva 2011-08-04 19:38:04 szia éva, kòszi a vàlaszt, remélem talàlok "gépet";-) ùdv., ès tovàbbi kellemes nyarat évi Olaszné Anci 2011-08-10 18:32:58 Kedves Szeva! Köszönjük neked és Édesanyádnak is! Szép estét! Anci 2011-08-10 19:08:26 Kedves Anci! Örülök, hogy tudtam ötletet adni. Darált zöldség télire | Nosalty. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy köszönetedet át tudom adni (88 éves). Üdv. : Éva 2011-08-12 10:15:06 Kedves Éva! Akkor még puszit is küldök az édesanyádnak! Igazad van, szerencsés vagy! Üdv: Anci witch 2011-08-15 15:56:56 Kedves Szeva! Sajnos nekem sincs husdaralom, vajon lereszelve nem lenne jo? Ha nem, most mar be kell szereznem egyet, mert eddig csak a daralos keksz miatt kellett volna, de az nem olyan fontos. udv:witch 2011-08-15 19:03:54 Kedves Witch! Nem tudod lereszelni ezt a mennyiséget, mert a reszelést? l szálkás lesz. Arról nem is beszélve, hogy vehetnél egy új kezet.
Fő motívum: vándor-vándorlás (hagyományos toposz az irodalomban) – jelentése hagyományosan: életút, megismerés, tapasztalatszerzés, önismeret. Itt ez a jelentés átértelmeződik, hiszen az időbeli utazás azért szerepel, mert lehetőséget ad történelmi tapasztalatok, korok és értékek összevetésére. Időszembesítés: a dicső múlthoz kapcsolódik az erkölcs, a cselekvő hazaszeretet erénye, a jelen sivár, értékhiányos, kiüresedett. Nagy romantikus képek érzékeltetik ezt az ellentétet. A páratlan és a páros versszakok motívumai ellentétesen feleltethetők meg egymásnak: szent föld – pusztaság, vár – omladék, bérc – völgy, dicső nép – más faj. A romantikus képek a nemzet két korszaka közti ellentétet a végletekig fokozzák. Olyan, mintha az egész vers a Himnusz utolsó előtti strófájának (" Vár állott, most kőhalom ") részletesebb kifejtése lenne. Beszédhelyzet: a Zrínyi dala szerepvers (akár a Himnusz és a Vanitatum vanitas). A szerep felvételével a lírai személyesség tárgyiasul, ez az eltávolítás egyik eszköze.
A vers kézirata cím nélkül maradt fenn, holott ennél a versnél különösen fontos a cím: ez ad támpontot az olvasónak, hogy beazonosítsa a párbeszéd szereplőit. Azért emlegették kezdetben Szobránci dal ként a művet Kölcsey barátai, mert a költő Szobráncon írta, később azonban hol Zrínyi éneke, hol Zrínyi dala címmel jelent meg. Máig nem tudjuk, hogy végül is ki, mikor és miért nevezte meg a címben Zrínyit. De mivel a költő más műveiben is megfigyelhető Zrínyi iránti tisztelete, és mivel utólag jóváhagyta a címet, úgy kell tekintenünk, mintha ő adta volna, és a vers szerves részeként kell kezelnünk. Kölcsey tehát Zrínyi szerepébe helyezkedik bele, aki a nemzetért harcoló hős volt. De vajon melyik Zrínyiről lehet szó? Mert két fontos Zrínyi Miklós is volt a magyar történelemben: a költő-hadvezér Zrínyi a 17. században élt, annak dédapja, a Szigetvárt védő Zrínyi (aki horvát bán volt) a 16. században. Kölcsey gondolhatott a dédapára, a törökellenes háborúk hősére, de gondolhatott a politikus-költő Zrínyire is, akinek a felvilágosodás idején és a reformkorban nagy kultusza alakult ki: műveit kiadták, költészetét és politikusi nagyságát is példaként idézték.
Az irodalomtörténet szerint a címváltozás oka az lehetett, hogy a cenzúra miatt szükségessé vált a mű jelentéstartalmának múltba helyezése. Azaz a vers csak a ma ismert címmel jelenhetett meg. Bártfay László pesti ügyvéd, irodalombarát írta Kölcseynek 1830. október 31-i levelében: "Szobránci dalod… minden legkisebb változtatás nélkül keresztülment a cenzúrán, de ily cím alatt: Zrínyi dala. " Tehát Zrínyi neve vagy a cenzor kívánságára, vagy Bártfay ötleteként került a címbe. Akárhogy is, az új címmel jól járt a vers: mondanivalója nem tompult, hanem élesedett. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Kedves Olvasóim! Ebben a korrepetálásban összehasonlító verselemzés hez adok néhány hasznos tanácsot. A "Zrínyi-versek"-ben megfogalmazódik a reménytelenség, a jövő sötéten látása, a kétségbeesés, ezért: Írj az elemzéskor a következőkről: Kölcseyre jellemző a kétségbeesés. Miért? (Pl. Életrajzi adataiból: fél szemét elvesztette, árva, gyenge fizikum, magányos, visszahúzódó, reformmozgalom bizonytalanságai) A versekben közös a téma: nemzethalál (Herder jóslatára hivatkozhatsz- a magyarság, eltűnik, külső és belső okai vannak). Bírál és félt. Mindkét vers címadója: Zrínyi (A költő vagy a szigetvári hős? Te mit gondolsz? Ha figyelmesen elolvasod a verset, egyértelmű lesz számodra is) Mindkét vers párbeszéd. ( De ne keresd a párbeszéd szabályos írását! :-) Zrínyi dala (1830) Ki beszél kivel? (Kölcsey és Zrínyi) Szerkezet: páratlan versszakok: kérdések, páros versszakok: erre adott válaszok. Miről szólnak a kérdések? Ki teszi fel? ( Zrínyi, mintha a múltból érkezne)Miért kérdez? Mit hiányol?
Miért a régmúltba? Azért, mert a török idők Kölcsey korában már történelemnek számítottak, ellenben egy olyan név például, mint Rákóczi Ferencé, még mindig negatívan csengett a cenzorok fülében. (A Rákóczi-szabadságharc emléke még friss volt, ráadásul akik ellen Rákóczi harcolt, azok most is hatalmon voltak és most is ellenség voltak. ) Olyan történelmi alakot, aki a Habsburgok ellen harcolt, nem választhatott Kölcsey, mert akkor a vers nem megy át a cenzúrán. A vers műfaja: lírai dialógus vagy drámai monológ? A párbeszédes formájú versben Zrínyi és a sors vitatkozik egymással: az egyik értelmezés szerint Kölcsey Zrínyi alakja mögé bújtatja el saját személyiségét, így a mű lényegében egy lírai dialógus. Ez esetben egy szubjektív és egy külső, objektív erő áll szemben egymással: egy emberi lény és egy ember fölötti lény (a sors), s az utóbbi megfellebbezhetetlen ítéletet mond ki. Kölcsey könyörög a haza megmaradásáért, a sors pedig ezt a kérést elutasítja. Van azonban olyan értelmezés is, amely szerint a vers nem annyira lírai dialógus, mint inkább drámai monológ.
A kérdést már csak azért is nehéz eldönteni, mert a korban a két Zrínyi alakját kissé egybemosták, pl. megjelent a Szigeti veszedelem ből olyan kiadás, amelynek elején nem a szerző, hanem a dédapa, a szigeti hős képe látható. Kölcsey példaképe mindenesetre a költő Zrínyi volt, akinek irodalmi jelentőségét nagyra értékelte, és több tanulmányában, esszéjében is foglalkozott vele. A versbeli Vándor egy messze földről ide vetődött idegen, aki a magyarságot nem ismeri, csak régi nagyságának, dicső tetteinek hallotta hírét, és most keresi azt a nemzetet, amit elképzelt magában. A valóság azonban, amit talál, nem azonos azzal, amit hallott, illetve elképzelt. A régi, dicső magyarokat itt már nem találja meg. Zrínyi az, aki a kérdésekre felel, és aki az időben utazik (Vergilius pásztorkölteménye juthat eszünkbe erről, amely szintén kérdés-felelet formájú). A válaszadó Zrínyibe természetesen beleláthatjuk magát a költőt is, így nem is kettő, de három beszélő van a versben, és többek között az idősíkoknak ez a hármassága adja a költemény feszültségét.