A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett tanulók tanulói jogviszonyának helyreállítása érdekében. Kezdeményeztük továbbá, hogy a jövőben az intézmény a fegyelmi eljárások lebonyolítása során a jogszabályoknak megfelelően járjon el. Az igazgató kezdeményezésünket nem fogadta el, így azzal az ajánlással fordultunk az intézmény fenntartójához, hogy törvényességi ellenőrzés keretében az érintett tanulók ellen lefolytatott fegyelmi eljárás törvényességét a fenti szempontokra tekintettel vizsgálja meg. A két eljárás lefolytatásának módját a fenntartó is jogsértőnek találta, így felhívta az intézményvezető figyelmét a törvényesség helyreállítására. Az intézményvezető levélben tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy az érintett tanulók tanulói jogviszonyát 2002 októberében helyreállította. (K-OJOG-131/2002. ) Egy szülő a gyermekével szemben indított fegyelmi eljárás indokolatlanságát sérelmezte panaszában.
A tanulók kötelességszegő magatartása többféle jogkövetkezményt vonhat maga után. Súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben pedig a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, más fegyelmező intézkedések alkalmazhatók. A tanulók fegyelmi felelősségéről a közoktatási törvény 76. §-a, míg a fegyelmi eljárások lefolytatásának szabályairól a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 5. számú melléklete rendelkezik. A fegyelmező intézkedések formáit és azok alkalmazásának elveit pedig az intézmények szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Tekintettel arra, hogy több ügyünkben sérelmezték a fegyelmi eljárások lebonyolításának módját és az eljárások eredményét, az alábbiakban ismertetünk néhány fontosabb jogszabályi rendelkezést. A 11/1994. (VI. számú melléklete szerint a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, illetőleg a kiskorú tanuló szülőjét - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell.
Azonban a rendezvény során az egyik tanára ismét számon kérte őt, hogy miért van ott – aminek több szülő és pedagógus is szem- és fültanúja volt. Ez megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hozta a gyereket (akivel szemben akkor még semmilyen felelősségrevonási eljárás nem indult), és sértette emberi méltóságát. b) érdemjegy szankcionáló megállapítása A gyermek iskolai magatartásával – az előző évek magatartás jegyei alapján – nem volt baj, félévkor azonban "rossz" (2) érdemjegyet kapott. Az érintett iskola házirendje tartalmazza a fegyelmező intézkedéseket, ezen pont alatt azonban nem található olyan rendelkezés, amely felhatalmazná az oktatási intézményt: fegyelmi eljárás mellett fegyelmező intézkedés alkalmazására, vagy rossz magatartási érdemjegy esetén kedvezmény megvonására. A kiszabott jogkövetkezmények közül az a) és b) pontban foglalt büntetéseket a tantestület tagjai azonnali hatállyal érvényesítették – figyelmen kívül hagyva hogy a döntés még nem jogerős. Ezzel megsértették egyrészt 2011.
58. § (11) bekezdést, mely szerint végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Másrészt olyan jogkövetkezményt alkalmaztak, amelyet csak szóban ismertettek a kiskorúval és törvényes képviselőjével, és határozatba nem foglaltak – tehát fegyelmi intézkedésnek tekinthető csak (és nem fegyelmi büntetésnek). Az iskola eljárásában, ugyanarra a cselekményre vonatkozóan egyszerre alkalmazta a Házirend szerinti fegyelmi intézkedéseket és az SZMSZ-ben szabályozott fegyelmi eljárás szabályait. Alkalmazásra került: fegyelmi intézkedés (kedvezmény megvonása, érdemjegy lerontása), valamint nevelőtestület által kiszabott fegyelmi büntetés (másik osztályba helyezés). Ezen jogkövetkezmények együttes alkalmazását azonban a hatályos rendelkezések kizárják. Mindezekre hivatkozással a fellebbezésben kértük a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és a második egyeztetésen rögzítettek elfogadásával az eljárás lezárását. Amennyiben az érintett pedagógus korábban jelezte, hogy nem fogadja el az egyeztetés eredményét, és kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, úgy új eljárás lefolytatását kértük, amely lehetőséget ad az arányosság és fokozatosság elveinek szem előtt tartásával történő jogkövetkezmény megállapítására.
A csalás büntetőjogi elemzésével folytattam, kezdve a csalás jogi tárgyával és az elkövetési magatartással. Ezután arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggés van az okozott kár és az elkövetői magatartás között. Csalásért kiszabható büntetés angolul. A passzív alany vagyoni rendelkezése és a csalás során okozott kár volt az egyik kulcskérdése a témának, hiszen csak így jöhet létre a bűncselekmény. Ezután tértem rá a sértett részéről tett vagyoni rendelkezés, a bűncselekmény nyomán bekövetkező kár, a csalás alanya, minősített esetei és minősítő körülményei bemutatására. A csalás minősített esetei között bemutattam, hogy a csalásért kiszabható büntetés függ attól, hogy milyen értékben okozott kárt az elkövető a sértettnek és hogy milyen minősítő körülmények között történt a károkozás. Kitértem a magánindítvány szerepére a csalással kapcsolatban, végül pedig az elhatárolás, egység, halmazat témakör és a visszaeső elkövetés zárta a fejezetet. A két új tényállást, a gazdasági csalást és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást aszerint tárgyaltam, hogy mi a jogi tárgyuk, milyen az elkövetési magatartásuk, mi az eredményük, ki lehet az alanyuk, és végül, hogy milyen lehet a minősítésük.
A M. cégcsoport osztrák tulajdonosa cáfolta a vádakat, amelyek szerint tudatosan romlott árut forgalmazott volna. Ennek vizsgálata során a magyar hatóságok a következő paragrafusok alapján indulhatnak el: a Btk. 294. § (1) bekezdése értelmében a rossz minőségű termék megállapíthatósága tekintetében részben a nemzeti szabvány az irányadó akkor, ha szabvány állapítja meg a termék minőségi követelményeit, és a termék a szabványban írt legalacsonyabb minőségi követelménynek sem felel meg. Ezen túlmenően a Btk. § (2) bekezdése alapján rossz minőségűnek kell tekinteni azt a terméket is, amely rendeltetésszerűen nem használható vagy használhatósága jelentős mértékben csökken. Előfordulhat, hogy a hatóság csak rossz minőségű termék forgalomba hozatalát állapítja meg. Ilyenkor vizsgálni kell azt a tényt is, hogy a minőség - jelen esetben a szavatosság - vonatkozásában milyen okiratban közölt a forgalmazó valótlan adatot. Ismét több évnyi börtönbüntetésre ítélték Paul Manafortot - Infostart.hu. A valótlan adat közlése ugyanis szintén bűncselekmény, a minőség hamis tanúsítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövetés jelentős mennyiségű vagy értékű termékkört érint.
Nyitókép: (MTI/EPA/Michael Reynolds
Ez esetben tehát súlyosabb büntetés kerül kiszabásra Más büntetőjogi cikkeim itt olvashatók
A M. cégcsoport osztrák tulajdonosa cáfolta a vádakat, amelyek szerint tudatosan romlott árut forgalmazott volna. Ennek vizsgálata során a magyar hatóságok a következő paragrafusok alapján indulhatnak el: a Btk. 294. § (1) bekezdése értelmében a rossz minőségű termék megállapíthatósága tekintetében részben a nemzeti szabvány az irányadó akkor, ha szabvány állapítja meg a termék minőségi követelményeit, és a termék a szabványban írt legalacsonyabb minőségi követelménynek sem felel meg. Ezen túlmenően a Btk. Csalásért kiszabható büntetés 2 rész. § (2) bekezdése alapján rossz minőségűnek kell tekinteni azt a terméket is, amely rendeltetésszerűen nem használható vagy használhatósága jelentős mértékben csökken. Előfordulhat, hogy a hatóság csak rossz minőségű termék forgalomba hozatalát állapítja meg. Ilyenkor vizsgálni kell azt a tényt is, hogy a minőség - jelen esetben a szavatosság - vonatkozásában milyen okiratban közölt a forgalmazó valótlan adatot. A valótlan adat közlése ugyanis szintén bűncselekmény, a minőség hamis tanúsítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövetés jelentős mennyiségű vagy értékű termékkört érint - írja a Napi Gazdaság.
Abstract: A dolgozatban az egyik leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekményt, a csalást mutattam be, büntetőjogi szemszögből vizsgálva a témát. A legnagyobb tartalmi részt, a csalás témakörét a csalás fogalmának tisztázásával kezdtem, majd rátértem a magyarországi szankcionálásának történetére Szent István törvényeitől a 20. századig. Ezt követően a csalás alaptényállását vizsgáltam az 1978. évi IV.... A dolgozatban az egyik leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekményt, a csalást mutattam be, büntetőjogi szemszögből vizsgálva a témát. Giga büntetés a bankoknak - csalásért - ProfitLine.hu. évi IV. (régi Btk. ), és a 2012. évi C. törvények (új Btk. ) összehasonlító elemzésével. Kiemeltem azokat a pontokat, amelyek megmaradtak és azokat is, amelyek változtak, így például a jótékony célú adománygyűjtés színlelésével elkövetett a csalást, vagy az újabb minősítést, a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozott személyek kárára elkövetett csalást. Néhány jogdogmatikai kérdésére is kitértem, így a csalás és a csalásszerű bűncselekmények elkülönítésére.