dallamát dudorászva remekül belenőtt az új világba. Lázadozott, persze, mint minden jóérzésű, gondolkodó, nyiladozó értelmű fiatal, ám valahogyan mégiscsak a napos oldalon szaporázta lépteit. Nem volt sem hős, sem áruló, csupán a kor gyermeke, aki élni akart, tanulni, boldogulni. Egy végzetes történelmi korszaké, amelyben így lehetett boldogulni, tanulni, élni. Sajnálhatjuk, szégyellhetjük magunkat – olvasható a Napló I–II -ből – mártírpózban várhatjuk a rehabilitációt, de a régi jól exponált fényképek árulkodnak. Ha valakinek van elég bátorsága előkotorni őket a fiókok mélyéről. A jótékonyan feledtető idő csak megfakítja, de nem retusálhatja át fiatalkori arcvonásainkat, mozdulatainkat. A Napló apámnak, anyámnak idejére, úgy látszik, Mészáros Mártának elfogytak a személyes fotói. Archívumokból kölcsönzött dokumentumokat ragaszt a vászonra. Napló apámnak anyámnak online. A felvételek ismerősek: a Sztálin-szobor ledöntése, szétlőtt budapesti utca, a menni vagy maradni dilemmája, letartóztatások, ötvennyolcas kivégzések, arcra fektetett hullák a koporsóban.
(Hozzáférés: 2016. október 28. ) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Diary for My Mother and Father című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Napló apámnak anyámnak film. További információk [ szerkesztés]: Napló apámnak, anyámnak (magyar nyelven). ): Napló apámnak, anyámnak (magyar nyelven). ) m v sz Mészáros Márta filmjei 1960-as évek Eltávozott nap (1968) Holdudvar (1969) 1970-es évek Szép lányok, ne sírjatok! (1970) Szabad lélegzet (1973) Örökbefogadás (1975) Kilenc hónap (1976) Ők ketten (1977) Olyan mint otthon (1978) Útközben (1979) 1980-as évek Örökség (1980) Anna (1981) Délibábok országa (1983) Napló gyermekeimnek (1984) Napló szerelmeimnek (1987) Bye bye chaperon rouge (1989) 1990-es évek Napló apámnak, anyámnak (1990) A magzat (1994) A hetedik szoba (1996) A szerencse lányai (1999) 2000-es évek Kisvilma – Az utolsó napló (2000) A temetetlen halott (2004) Utolsó jelentés Annáról (2009) 2010-es évek Aurora Borealis – Északi fény (2017)
Székely Gabriella Most értem csak igazán Kovács Juli félelmét a Napló szerelmeimnek befejező képsorain. Dühödten, kétségbeesetten rázza a moszkvai Magyar Nagykövetség rácsos kapuját 1956 októberében, mert haza akar menni. Mégpedig azonnal, hiszen olyan dolgok történnek a hazájában, amelyekből nem szabad kimaradnia. Valami kirobbant Budapesten, amelynek szelét már utolsó látogatásakor megérezte. Forradalom, ellenforradalom? Majdnem mindegy, csak a saját szemével láthassa! A Napló harmadik részében késve ugyan, de végül is megérkezik a szétlőtt, hullafoltos Budapestre, és a film során félelmei beigazolódnak. Napló apámnak, anyámnak - Magyar filmdráma - 1990 - awilime magazin. Nélküle zajlanak a sorsdöntő események, és nélküle bonyolódik a filmtrilógia befejező fejezete is. Pedig Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás jelen van mindenütt. Szorgalmasan kattogtatja fényképezőgépét a szabadság-hegyi villában bujkáló ávós nevelőanyjánál; egy sötét lépcsőház zugában, ahol halott kisgyermekéért gyújt gyertyát az anya; irtózva nézi végig a sebtében elhantoltak exhumálását, a pufajkasok rémuralmát.
Copy paste [ szerkesztés] @ Ötletelő: A Történet szakasz a 18080211-as verzióban coppy paste a oldalról. Az építés sablon rajta van, így nem nyúlnék bele, de nem maradhat így, a a forrásoldal szerzői joga felett a Puskás Tivadar Közalapítvány rendelkezik, jogvédett a szöveg. -- Pallerti Rabbit Hole 2016. október 28., 16:49 (CEST) [ válasz]
Keszthely- és környéke Kistérségi Többcélú Társulási Iroda 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 42., tel: 83/515-490, fax: 83/515-494, email:
Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája 2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor Az olümpiai Zeusz-szobor Olümpia ókori városa, a szakrális jelentőséggel is bíró ókori olimpiai játékok helyszíne is tartogatott egy csodát a látogatóknak: a neves szobrász, Pheidiasz monumentális alkotását, amely a hellének főistenét, Zeuszt ábrázolta. A Kr. e. 435 körül felállított szobor trónon ülve ábrázolta az istent, a műalkotás fából készült vázon arany-, illetve elefántcsont berakásokból adta ki Zeusz alakját (az ilyen alkotásokat szaknyelven krizelefantin névvel illetik). A nyugat-görögországi klíma miatt a szobrot az olümpiai templom papjainak folyamatosan olajjal kellett ápolniuk, hogy ne induljon korhadásnak. A 12 méter magas szobor a feljegyzések szerint éppen csak befért a szentélybe, ahol elhelyezték. Zeusz szobra kinyújtott jobb kezében a győzelem istennője, Niké alakját tartotta, baljában egy sas alakjával díszített jogart. Habár nem a legtartósabb anyagokból készült, Zeusz szobra mintegy nyolc évszázadon át vonzotta a látogatókat, akik közül sokan csak ezért tették meg az utat Olümpiába.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz- templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz -szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel. Olümpiai Zeusz szobor Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, "ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét". A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Alexandriai Világítótorony Az Alexandriai Világítótorony i. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tenger észeknek éjjel a kikötő felé.
Azt szerették volna, hogy az épület a legnagyobb és egyben a legszebb szentély legyen, amelyet valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére. A terv véghezviteléhez rengeteg pénzre volt szükségük, de a hívők adományaiból Kr. 457-ben végre elkészült az impozáns templom, mely egy 1 méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. Zeusz szobrát, mely a végül túlságosan eviláginak titulált templom szentségét igyekezett erősíteni, a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiász építette. A mű váza vasból, gipszből és fából készült, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból. A monumentális szobrot valószínűleg darabonként vitték be a szentélybe. Az ülő Zeusz egyes dokumentumok szerint 12, más források alapján 13 méter volt. Fején olivaágakból font koszorú hevert, egyik kezében győzelmi figurát, másikban jogart tartott, melynek a tetején sas ült. Trónját drágakövek díszítették. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is.
Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le. Szemirámisz Függőkertje A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. Nabukodonozor alatt építették, i. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Rodoszi Kolosszus I. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszus t, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt.