De nemcsak a hatalom, hanem az emberek is szerették: a hagyatékából rengeteg rajongói levél került elő. Voltak, akik azt írták neki, hogy szabályosan transzba estek a művei láttán. Rengeteg megrendelése volt, és tudatosan kereste is a lehetőségeket, sokszor ajánlotta magát. Műveit sokszorosította, hogy minél többet eladhasson belőlük. Igény volt rá: nagyon sokan szerettek volna Kovács Margit kerámiát a lakásukba, és így sokaknak jutott is belőle. A népszerűség másik titka, hogy Kovács Margit munkái könnyen befogadhatóak, nem kívánnak művészettörténeti jártasságot. Szépek: szép nők, anyák, gyerekek, Madonnák, állatok és tájak láthatók rajtuk. Még a halállal foglalkozó művek is harmonikusak, megnyugtatóak. Kovács minden korban megtalálta a helyét, ha kellett egyházi, ha kellett népies témában alkotta meg lényegében ugyanazt. Éppen úgy képes volt a Horthy-kor, mint később a pártízlés szolgálatában megtartani a saját stílusát. Közterekre is sokat dolgozott: a tárlat a Magyarország területén található, eddig ismert, illetve újonnan azonosított köztéri munkáit is bemutatja, a volt Híradó mozitól a már szintén nem létező Úttörő Áruházig.
is találkozhatunk a sokszor kis méretű, de annál fontosabb kéznyomaival. Kevésbé ismert munkái az ugyanezen korszak bérházainak lépcsőházaiban lévő, mázas terrakottával díszített oszlopok és domborművek – így az Ádám és Éva a Paradicsomban, a Fiastyúk és állatöv, vagy épp a Halászat-vadászat. Az Ádám és Éva a Paradicsomban (1939) / fotó: Köztérkép Pályája a Rákosi-, illetve a Kádár-korszakban sem tört meg, sőt, az elsők közt tüntették ki Kossuth-díjjal (1948). Sajátos sílusú iparművészeti tárgyak helyett ekkor már jórészt a népi világból merítő témájú domborműveket, faliképeket (így az óriási, mintegy hétszáz csempéből álló Badacsonyi szüret-kompozíciót, mely a Magyar Építőművészek Szövetsége épületének éttermében áll) és figurákat készített. Élete utolsó másfél évtizedében terrakottáról samottra váltott, művészetében pedig helyet kaptak a görög mitológia és a népi mondakincs alakjai is. 1977-ben, hetvenöt éves korában hunyt el, életművének számos darabját a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum, illetve a győri Kovács Margit Múzeum őrzi.
Fénykorában akár évi egymillió ember is ellátogatott a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeumba. Akadtak olyanok, akik a kiállítás megtekintése után rajongói leveleket írtak a művésznek, melyben beszámoltak arról, hogy a szobrokat látva szinte transzba estek. Mi lehetett a siker titka? Hogy lehetett támogatott alkotó valaki a Horthy- és a Kádár-korban is? Miért volt olyan rejtélyes Kovács Margit magánélete? A megújult tárlatból ezek is kiderülnek. Ő nagyon hálás azért, hogy 1956 után nem agitálták őt erőszakosan be a pártba, és soha ebből neki semmiféle hátránya nem volt, - megrendítette, - s ezért tartotta szükségesnek mindezt sürgősen elmondani, - hogy péntek délután Kádár János elvtársról, akiről tudta, hogy munkáit becsüli, levelet kapott, azt írta, hogy "szeretettel". Ez őt felkavarta, s mielőtt mindent befejezne, nagy önvizsgálatra kényszerítette, és úgy érzi, hogy kötelessége tisztán látni és elmondani néhány dolgot. A részlet Aczél Györgytől, a Kádár-rendszer kulturális életének vezetőjétől származik, akiről pedig szó van, Kovács Margit kerámiaművész.
A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén. A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával. A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?
Pilisvörösvári klímaszerelés Berecki Gábor klíma-szerelő mester vagyok. Tekintse meg árainkat!