ANTAL [III. IFJABB GRÓFI ÁG] I. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG 1. Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy PÁL, szül. 1720. † Gyöngyös, 1804. nov. 21. Heves vm. -i követ,, kir. 175, a Szent István-rend lovagja. =Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska, szül. 1728. † Gyöngyös, 1797. (K. László Bars vm. alispánja leánya. ) Fia: a1. a1. Imre IGNÁC gróf, szül. 1751. 15. † Maria-Enzensdorf bei Wien, 1840. szept. 24., alkancellár 1822, Heves vm. főispánja 1796, Temes vm. főispánja 1811, a m. udvari kamara elnöke, a Szent István-rend lovagja. = I. Nagybossányi BOSSÁNYI Thekla. † 1777. = II. 1779. Semsei SEMSEI Anna, szül. 1761. † Pest, 1819. 19. (S. András cs. ezds. És siklósi ANDRÁSSY Klára leánya. ) = III. 1820. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária Lujza, szül. 1770. okt. 8. † 1836. 4. Gyermekei: második nejétől: b1-b2. b1. OTTILIA Franciska Erzsébet Konstancia, szül. 1789. † Borossebes, 1832. Heraldikai lexikon/Királyi könyvek – Wikikönyvek. 1. =1812. Gróf KÖNIGSEGG-ROTTENFELS János, szül. Immenstadt, 1790. 6. † Bécs, 1867. 1. b2. ALAJOS Mátyás János, szül. Buda, 1786. febr.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: de: Ahnemliste, Stammliste Rövidítések Családi jegyzék, a genealógiai jegyzékek közé tartozó lista, mely a családtagok felsorolását tartalmazza. Grafikus megfelelője a családi tábla és a családfa. A családi tábla előnye, hogy könnyen használható és áttekinthetőbb, mint a családi jegyzék, ezen utóbbiban viszont részletesebb adatok tüntethetők fel, mint pl. a születés, a házasságkötés, a halálozást, a temetés dátuma és helye stb. Meg lehet adni a társadalmi és vagyoni állásra, az iskolázottságra, képzettségre vonatkozó adatokat is. Az 5. helyért vívott párharc első meccse következik a III. Kerület ellen. #víz… : hirok. A családi jegyzékhez hasonlóak a családi tábla genealógiai adatainak kiegészítéseként szolgáló, családtagonként vezetett személyi lapok is, melyek az adott személyről részletesebb adatokat és rövid életrajzokat is tartalmaznak. A családi jegyzék egyszerűen létrehozható a családi tábla mintájára vagy egyszerűen csak azáltal, hogy a vizsgált egyént egy ősszámmal látjuk el, feltüntetjük a feleségét és megadjuk a gyermekeit, akiket szintén külön ősszámmal ruházunk fel, majd az ő gyerekeit stb.
† Sarkad, Bihar vm. 1850. dec. 31. Cs. kam. = I. Bécs-Stefansdom, 1810. 20. Tolnai gróf FESTETICS Erzsébet, szül. Kőszeg, 1794. † Bécs, 1822. Csillagkeresztes hölgy. (F. Imre és boronkai és nezetei BORONKAY Krisztina leánya. ) = II. 1823. aug. 25. gróf WILCZEK Lujza, szül. 1800. ápr. 10. † Urfahr bei Linz, 1876. 23. Fiai: első nejétől: c1-c2. Ugyanezt összeállíthatjuk úgy is, hogy a generácikat összekötjük egymással A. ALMÁSY JÁNOS († 1704) = Mihályi DEÁK Judit († 1720) │ Fia: I. └─ I. Zsadányi és törökszentmiklósi ALMÁSY JÁNOS († 1765) = Borsi BORSY Anna († 1772) │ │ Fiai: 1. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG] │ 2. IDEŐSEBB GRÓFI ÁG] │ 3. IFJABB GRÓFI ÁG] │ I. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG ├─ 1. PÁL (1720-1804) = Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska (1728-1797) │ │ Fia: a1. │ │ │ └─ a1. Imre IGNÁC (1751-1840) = I. († 1777) │ │ = II. Semsei SEMSEI Anna (1761-1819) │ │ = III. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária Lujza │ │ (1770-1836) │ │ Gyermekei: második nejétől: b1-b2 │ ├─ b1. OTTILIA Franciska Erzsébet Konstancia (1789-1832) = Gróf KÖNIGSEGG- │ │ ROTTENFELS János (1790-1867) │ └─ b2.
Az utóbbiakat (Liber Regius Transylvaniae) csak 1690-től vezették, amikor Erdély Habsburg uralom alá került, 1848-ig, Erdély és Magyarország egyesüléséig. Erdélyben a nemzeti fejedelmek kancelláriáján külön Királyi könyveket vezettek, melyeket részben a kolozsmonostori konvent, részben a gyulafehérvári káptalan leváltáraiban őriztek. A Királyi könyvekbe nem minden kiadott nemesi oklevelet vezettek be. Főleg a 16. és 17. században mutatkoznak nagy hiányosságok. A magyar király nevében az udvari kancellárián kiállított dokumentumokat, így a címeres leveleket is 1527-től lehetett bejegyeztetni a Királyi könyvekbe, amiért külön díjat számítottak fel. A bejegyzések sem egységesek. Néha csak rövid utalás van egy-egy nemesi oklevél kiadására, máskor csak a címert írták le. Később a címereket már be is festették a Királyi könyvekbe (az első festett címer Mayer Mihályé, 1754. december 14., az erdélyi kir. könyvekben a Kökösi testvéreké, 1790. november 18. ), de ez ezt követően is gyakran elmaradt, részben a hivatalos címerfestő hanyagsága miatt, részben azért, mert a megadományozott sajnálta érte a költséget.
Oldalunk a római katolikus liturgikus ének ápolására és népszerűsítésére jött létre. Célunk, hogy az Egyház által oly nagy becsben tartott liturgikus énekeket és az Európában egyedülálló értéket képviselő magyar népénekkincs legjavát imádságokkal és magyarázatokkal kiegészítve, praktikus, online formában adjuk közre. Gyűjteményünk használható énekeskönyvként, imádságoskönyvként, tankönyvként, sőt, akár kántorkönyvként is. E virtuális kiadvány nem véletlenül vallja magát népénektárnak. Ezt a kifejezést a Szent István Társulat kiadásában, 1985 decemberében megjelent Éneklő Egyház alcímében olvashatjuk. Online adatbázisunk e kiadvány örökségét gondozza, vallva, hogy használatával megalapozható egy sokak által befogadható szent, egyetemes és művészi liturgikus énekkultúra. Római Katolikus Egyházi Énekek – Xibeiop. A közölt repertoárt három csoportba osztottuk. Az anyag egy része különösen is alkalmas arra, hogy egy közösséget bevezessen a liturgikus éneklés világába, így kiválasztottunk egy áttekinthető mennyiségű énekcsoportot, amely megtanulásra különösen érdemes.
A Paradicsom másik neve Éden, ez valószínűleg a sumér adéa szóra megy vissza, amely forrást jelent. A hétköznapi kertek be voltak kerítve, amit a héber név is mutat, mely a megóv, megvéd jelentésű ganan igéből származik. A domboldalakon elkerített, főleg szőlővel betelepített terület neve pedig karmel volt. A kertkultúra már a királyok korában igen fejlett volt Palesztinában, nagy kiterjedésű szőlő és olajfa ültetvények mellett a házak körül mindenütt zöldségeskertek voltak. A kert gondozása fontos feladat volt, hiszen a kert állapota erősen minősítette gazdáját, aki maga művelte kertjét. ( Egy tohonya ember földje mellett jártam, és egy ostoba ember szőlejénél. Már teljesen fölverte a gyom, az egész felszínét bozót borította, és romokban hevert a kőkerítés. Péld 24, 30-31) A királyok és az előkelők palotái körül parkszerű díszkerteket alakítottak ki, a királyokat a saját kertjükbe temették Jeruzsálemben. A próféták gyakran emelték fel szavukat a díszkertek ellen, ennek az az oka, hogy a pogány kultuszok, a nemegyszer orgiákká fajuló bálványimádó szertartások a magányos faóriások körül kialakult ligetekben, berkekben zajlottak. "
Az elhunyt koporsóját a ravatalozóban megtartott búcsúszertartás után halottaskocsiba helyezik, és örök nyughelyére, a sírhelyhez az utolsó útján elkíséri a szertartást lebonyolító pap vagy polgári búcsúztató személy és a gyászoló család tagjai. Itt történik meg a koporsó leengedése a sírba, s végül az utolsó búcsúzás, melyet jelképesen egy marék föld koporsóra szórásával, vagy egy szál virágsírba ejtésével végeznek el a közeli családtagok. Ezután a temetői személyzet megkezdi behantolást. A sírhelyet azután megjelölik a sírjelzővel, majd a sírra elhelyezik a hozzátartozók által hozott koszorúkat. Általában a szertartás lezárásaként, itt nyilvánítanak részvétet a család részére a temetésen megjelent hozzátartozók és ismerősök. A halálozást az elhunyt lakóhelye szerinti plébánián kell anyakönyveztetni, ők az illetések a temetésre is, de lehet máshol is kérni, ez esetben a másik plébánián szabadon dönthetnek, tudják-e vállalni a temetést. A területileg illetékes helyen a temetés akkor tagadható meg, ha az elhunyt illető nyilvánosan és véglegesen elfordult az Egyháztól, nyilvánosan gyalázta az Egyházat, a vallásos embereket bántotta, gúnyt űzött a kereszténységből és egyházi temetése közbotrányt okozna.