A 2021. évi fizikai Nobel-díj díjazottjai: Syukuro Manabe, a Princeton Egyetem tudósa, Klaus Hasselmann, a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet kutatója és Giorgio Parisi, a római Sapienza Egyetem tudósa – fotó: Talán ez majd segít komolyan venni "Az idén elismert felfedezések azt bizonyítják, hogy a klímával kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon nyugszanak, a megfigyelések szigorú elemzésén alapulva. Az idei díjazottak mind hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az összetett fizikai rendszerek tulajdonságaiba és fejlődésébe" – mondta el Thors Hans Hansson, a Fizikai Nobel Bizottság elnöke. Mennyit ér egy Nobel-díj? - Cultura.hu. A díjazottak közül Syukuro Manabe 1931-ben született a Japánban található Shinguban, ma Princeton Egyetemének vezető meteorológusa az Egyesült Államokban. Klaus Hasselmann szintén 1931-ben született Hamburgban, és ma a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézetének professzora. Giorgio Parisi 1948-ban született Rómában, és ma a római Sapienza Egyetem professzora. A fizikai Nobel-díj összege 10 millió svéd korona, melynek a felét kapta meg Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann, a másik felét pedig Giorgio Parisi.
Olvasási idő: < 1 perc Az Abel-díjat 2002. január 1-jén hozták létre. A célja az Abel-díj odaítélése a matematika területén végzett kiemelkedő tudományos munkáért. A díjat a Norvég Tudományos Akadémia ítéli oda, amely öt matematikusból álló Abel-bizottság ot jelölt ki, hogy vizsgálja felül a jelölt jelölteket, és ajánlást nyújtson be arra, hogy ki a méltó rá. A díj összege 7, 5 millió NOK. Első alkalommal 2003. Index - Tech-Tudomány - Emelkedik a Nobel-díjasok pénzjutalma. június 3-án ítélték oda, pótolva a matematikai Nobel-díj hiányát. Niels Henrik Abel egy kivételes norvég matematikus a XIX. századból, aki mindössze 26 éves volt, amikor meghalt. Ő adta az első bizonyítékot az általános binomiális tételről, amelyet Newton és Euler állított fel. Bár a koronavírus járvány miatt idén május 19-én fizikailag nem kerül sor a díjátadó ünnepségre, idén Hillél Fürstenberg, a jeruzsálemi Héber Egyetem és Grigorij Margulis, az amerikai Yale Egyetem matematikusa kapta megosztva a 2020. évi Abel-díjat. Az Abel-díj a valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért járt.
Mosógépet vesznek a japán Nobel-díjasnak Mosógéppel ajándékozza meg a japán kormány Shinya Yamanakát, mert a tudós éppen családja mosógépét javítgatta, amikor október 8-án telefonáltak neki, hogy Nobel-díjas lett. Játszd újra, sejt! Nobel-díjjal jutalmazták az egyedfejlődés mesterséges újrajátszását: kiderült, hogy a felnőtt szervezet sejtjei nincsenek mindörökre és visszavonhatatlanul bebetonozva érett állapotukba. A visszaprogramozott sejteknek a gyógyászatban is óriási lehet a jelentőségük. Elviszi-e a Nobelt lendületből a Higgs-bozon? A most 83 esztendős Peter Higgs fizikust sokáig csak azért hívták előadni, hogy kinevessék az elméletét egy rejtélyes részecskéről. A Higgs-bozon keresése azonban idővel a fizika egyik legfontosabb területe lett, és az idei felfedezésért akár azonnal Nobel járhat. Ötödével csökken a Nobel-díj összege Ötödével csökken a Nobel-díj összege túlköltekezés miatt. Az idei évtől így 10 millió helyett 8 millió svéd koronát kapnak a díjazottak - jelentette be a hétfőn a Nobel Alapítvány.
BREAKING NEWS: The 2019 #NobelPrize in Physics has been awarded with one half to James Peebles "for theoretical discoveries in physical cosmology" and the other half jointly to Michel Mayor and Didier Queloz "for the discovery of an exoplanet orbiting a solar-type star. " — The Nobel Prize (@NobelPrize) 2019. október 8. Peebles több mint két évtizeden át tartó munkájával rakta le a világegyetemről alkotott modern tudományos kép alapjait. A messze legelfogadottabb elmélet szerint nagyjából 14 milliárd évvel ezelőtt zajlott az ősrobbanás, ezt követően az univerzum igen sűrű és forró volt. Azóta a világegyetem egyre növekszik és egyre hidegebbé válik. Idővel az univerzum elég átlátszó lett ahhoz, hogy bizonyos sugarak keresztülhaladjanak rajta. Ezen sugárzás máig kimutatható, a kutató pedig elméleti munkáját és számításait felhasználva értelmezni tudta a mérési adatokat, és új megállapításokra jutott. Eredményei többek közt azt is felfedték, hogy csupán a világegyetem anyagának 5 százalékát ismerjük, a maradék 95 százalék (a sötét energia és a sötét anyag) egyelőre észlelhetetlen.
Sok millió beoltott és két vakcinagyártó, az brit AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros, illetve az amerikai Johnson & Johnson nagyon jó hírt kapott azzal, hogy német kutatók úgy gondolják, megfejtették a két cég koronavírus-oltásának ritka mellékhatásaként keletkező vérrögök titkát – írja az International Business Times. Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem tudósa és kutatótársai nem csupán magyarázni tudják a bajt, hanem úgy vélik, a hiba kijavítható. A ritka vérrögképződést, ami az AstraZeneca oltása után jelentkezett számos országban dokumentálták, ezen belül először az Egyesült Királyságban, ahol nagyon sok embert oltottak be ezzel a vakcinával. Pfizer- és AstraZeneca-vakcina: ilyen gyakoriak a mellékhatások - HáziPatika. Ott a nyilvános, őszinte információnak köszönhetően nem ingott meg a bizalom a készítményben, ám néhány országban leállították a használatát. Később a Johnson & Johnson termékéről is kiderült, hogy ilyen mellékhatása lehet, ami késleltette az engedélyezési folyamát, pedig ebből a vakcinából csak egy szúrás kell, ami jelentősen felgyorsíthatja az oltási kampányokat.
A Covid-19 elleni vakcinák utáni esetleges hajhullással kapcsolatban kifejti, hogy mindenek előtt, maga a Covid-19 betegség okozhat olykor súlyos hajhullást (akár úgy is, hogy utána az illetőt beoltották). Idézi a Journal of Cosmetic Dermatology 2021 novemberi számában megjelent közleményt is, mely szerint korábban már úgynevezett foltos hajhullásban (alopecia areata) szenvedő 3 pacienseknél egy Pfizer, illetve egy AstraZeneca oltás után 2-3 héttel újra megjelent a fokozott hajhullás, de az időbeli egybeesés egyáltalán nem ok-okozati bizonyíték. A téma a kopaszodással foglalkozó szakembereket és pacienseket is élénken foglalkoztatja, de bizonyíték arra, hogy az oltások hajhullást okoznának, jelenleg nincs. Egy másik kérdező arra volt kíváncsi, hogy az oltással vajon csökkenthető-e a post Covid kialakulásának esélye? Koronavírus: új vizsgálat jelent meg a vakcinák mellékhatásairól - Napi.hu. Mi van akkor ha valaki oltottan esik át a betegségen? A szakértő válaszában egy 2021 november 23-án, a Nature-ben megjelent cikket idéz, mely szerint az oltások a Covid-19 betegség kockázatának csökkentésével csökkentik a hosszú Covid szindróma kockázatát.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás Kellemes meglepetésként érte a kutatókat, hogy a vártnál lényegesen kevesebb mellékhatásról számoltak be azok, akik az Egyesült Királyságban jelenleg alkalmazott két koronavírus elleni vakcina valamelyikét kapták meg. Mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyagánál többféle lehetséges mellékhatást tüntettek fel a gyártók a klinikai tesztek alapján, úgy mint fejfájás, fáradtság, hidegrázás, hasmenés, láz, ízületi merevség, izomfájdalom, hányinger, közvetlenül az oltás helyén pedig fájdalom, duzzanat, érzékenység, bőrpír, viszketés, melegség és hónalji nyirokcsomó-duzzanat léphet fel. Az Amerikai Emlőradiológiai társaság azt javasolja, hogy a nők lehetőleg még a koronavírus elleni védőoltás beadatása előtt essenek túl a mammográfiai szűrővizsgálatukon. A vakcina egyik mellékhatása ugyanis befolyásolhatja a vizsgálat pontosságát. Kattintson a részletekért! A fejfájás az első számú tünet A kutatók az alkalmazást használó több mint 627 ezer felhasználó visszajelzéseit rendszerezték, akik tavaly december 8. és idén március 10. között kapták meg a Pfizer- vagy az AstraZeneca-vakcina első vagy második adagját, majd az oltást követő 8 napban rögzítették az észlelt tüneteket.
A klinikai tesztek alapján vártnál kedvezőbben alakulnak az oltási reakciók a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának beadása után az Egyesült Királyságban. Átlagosan 4-ből egy ember tapasztal a védőoltások után enyhe tüneteket - derült ki egy friss kutatásból. Fejfájás, fáradtság és az oltás helyén tapasztalt átmeneti érzékenység - ezek a leggyakrabban tapasztalt oltási reakciók, amelyekről a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájával oltottak közül 4-ből 1 ember beszámol. A londoni King's College kutatóinak legújabb tanulmányából az is kiderült, hogy az oltás utáni mellékhatások általában a vakcinázást követő első 24 órában jelentkeztek, és legfeljebb 1-2 napig tartottak - olvasható a MedicalXpress oldalán. A szakértők a ZOE COVID Symptom Study nevű alkalmazás segítségével mérték fel az Egyesült Királyság oltási programjában részt vevőknél jelentkező tüneteket, az erről készült átfogó tanulmány részleteit pedig a Lancet Infectious Diseases című szaklapban tették közzé. Bakró Ildikó háziorvos beolt egy nőt az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának első adagjával székesfehérvári rendelőjében.