1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett Arany barátja és kollégiumi társa, Szilágyi István, akinek ösztönzésére görög klasszikusokat olvasott és megtanult angolul. 1844-ben – nyolcvanhét éves korában – meghalt apja, Arany György. 1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság – komikus eposz megalkotására kiírt – pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel, melyet leghívebben levelezésük tükröz. A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője Vas Gereben mellett. 1848 júliusában megbukott a szalontai követválasztáson. Novemberben nemzetőr Aradon. 1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten. Arany János korán elhunyt testvérei - CORE Reader. A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől. Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt. 1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.
József és testvérei juhpásztorok voltak, s egyszer a testvérek a Hebrón völgyéből elmennek Sikembe apjuk nyáját legeltetni. Jákob utánuk küldi Józsefet, hogy nézze meg, hogy vannak, és hozzon hírt róluk. József Sikemben megtudja, hogy továbbmentek Dótánba. Oda is utánuk megy, és amikor közeledik, már távolról felismerik. Még mielőtt odaérne, összebeszélnek, hogy megölik és egy kútba dobják. Egyedül Rúben nem akarja megölni a testvérei közül. Szerinte jobb, ha nem ontanak vért. Ezért mikor József odaér, lehúzzák róla a tarka ruháját és élve dobják be a kútba, amely ki van száradva. Ezután otthagyják, elmennek. Amikor épp esznek, látják, hogy egy izmaeli karaván közeledik. Egyikük, Júda kitalálja, hogy adják el Józsefet az izmaelieknek. József és testvérei története (cselekmény, elemzés) – Jegyzetek. Vissza is mennek, de a kutat már üresen találják, mert közben midjáni kereskedők mentek arra és kihúzták Józsefet a kútból. Végül ezek a kereskedők adják el a fiút az izmaelieknek húsz ezüstért. József testvérei levágnak egy kecskebakot, és annak a vérébe belemártják József tarka ruháját.
1859-ben akadémiai székfoglalóját tartotta Zrínyi és Tasso című tanulmányával. 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot (1860), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863). 1865-től volt az Akadémia titkára. Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költői pályáján. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát. 1869 és 1876 között nyaranta Karlsbadban (Karlovy Vary) kúráltatta magát. 1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó megbízatásról hét év múlva mondott le. 1877-től tavasztól őszig a margitszigeti nagyszállóban lakik feleségével, a második emelet két, Dunára néző szobájában. Ekkor már felmentették a főtitkári teendők alól, de lemondását az Akadémia csak 1879-ben fogadta el, meghagyva az Arany családnak lakosztályukat a Duna parti székházban. 1882. október 22-én halt meg.
Az 1845-ös Bihar megyei tisztújítás erőszakos eseményei számítanak "ihlető" élménynek. A megyei közigazgatás és a nemesi politizálás maradiságának kigúnyolása a fő tárgya művének. (Az eset jelentőségét mutatja, hogy Arany mellett Jókai is felhasználta az történetet A kőszívű ember fiai című regényében. ) A munka elkészítésének idején értesült a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatáról, amelyre elküldte az elkészült művet. A bíráló bizottság neki ítélte a 25 arany pályadíjat. Az elveszett alkotmány azonban nem hozott igazi írói hírnevet a költőnek, nyomtatásban csak 1849-ben jelent meg. Toldi: A valódi sikert a következő év hozta meg. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta meg Toldi című művét. 1847-ben vált ismertté neve, amikor megkapta a felemelt pályadíjat (100 arany). A hirtelen népszerűség talán legnagyobb hozadéka Petőfi barátsága. Ebben az évben kezdte írni a Toldi estéjé t is. 1848 márciusát Arany otthon töltötte, tollával és szellemével azonban a liberális eszméket követte.
A várakozás ez esetben természetes, hiszen a szakma szabályai szerint először a technikusok igyekeznek a lehető legapróbb részletekig rögzíteni a nyomokat, mindenki más csak az ő munkájukat követően veheti szemügyre a helyszínt. Mindenekelőtt azt kellett megállapítani, hogy kik is az áldozatok. Ez viszonylag gyorsan sikerült, annál is inkább, mert egyikük egyáltalán nem volt ismeretlen a rendőrök számára: ő Döcher György, az alvilág közismert figurája. A másik áldozat azonosítása már kissé macerásabbnak bizonyult. A nála talált irat – egy bulgáriai útlevél – hamis volt, eredeti tulajdonosa fényképét kicserélték benne. Ám némi utánajárást követően kiderült, hogy az áldozat valódi neve Marinov Dimo Dimitrov. A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért, az alvilág tagjainak csak Bolgár Misi. – Amikor már tudtuk, kik az áldozatok – folytatja a nyomozó –, azt kellett megállapítanunk, hogy melyikük volt a fontosabb célpont. Döcher györgy született álmodozó. – Az életéért könyörgő nő végül sértetlen maradt? – vetem közbe. – Vele nem foglalkozott a gyilkos.
A férfi az ablakon keresztül ráfogta a fegyvert. Én a cső és a fiam közé álltam. " A fegyveres egy szót sem szólt, Ildikó fogta gyermekét és elfutottak a VW Passat közeléből. "A fiatal lány végig tőlem várta, én mégsem tudtam neki segíteni. Később azonosítottam a fegyveres férfit: Döcher György volt az. A másik pedig Magda Marinko" - mondja zaklatottan a tanárnő. Döcher György | hvg.hu. A rendőrség sem közvetlenül Helga elrablása után, sem azóta nem talált arra utaló nyomot, hogy Helgát kivitték volna az országból. Kovács Lajos ezredes, aki egykoron a nyomozást vezette, kizártnak tartja hogy Marinko és a később meggyilkolt Döcher részt vett volna az emberrablásban. Egy másik, az ügyben nyomozó és neve elhallgatását kérő rendőr is tévedésnek tartja a tanú állításait, azt azonban hozzátette: "A Farkas-ügy kerek és egész, de nagyobb része el van temetve. " Egyes vélemények szerint Farkas Helga az elrablásától számított 72 óra múlva már halott volt. A diáklány a mai napig nem került elő - sem élve, sem holtan.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2009. jan 21. 13:53 Budapest - Géppisztolyt fogtak arra a tanárnőre és kisfiára, aki állítása szerint az utolsók között látta élve Farkas Helgát tíz nappal elrablása után. Ildikótól Szabadka előtt egy benzinkút mosdójában egy fiatal nő kért segítséget - a tanárnő mindmáig biztos benne, hogy Farkas Helga volt az. A rendőrségnek nincsenek olyan adatai, amelyek szerint Helgát kivitték volna az országból. Farkas Helgát, aki egy jól menő vállalkozó gyermeke volt, 1991 június 27-én rabolták el. Az emberrablók még aznap este telefonáltak a szegedi vállalkozónak, lánya életéért cserébe 25 milliós váltságdíjat követeltek. "Helga könyörgött, de fegyvert fogtak rám!” - Blikk. A család többször megállapodott az emberrablókkal, az ügylet azonban egyszer sem jött létre, és a férfiak június 30-a után nem jelentkeztek többé. A vizsgálatok szerint a 17 éves diáklányt Orosházán, egy garázsban tartották fogva. A bíróság 2000 decemberében Csapó Józsefet találta bűnösnek a lány elrablásában.