A Nemzeti Agrárkamara lapjában, a NAKlapban rövid cikk jelent meg: Egy hektár alatt nem jár területalapú támogatás címmel. Az írás a területi támogatások szabályozásának megváltozásáról számol be, lényege közérthetően: az eddigi 0, 3 hektáros területhatár kedvezmény, amely korábban szőlőre, gyümölcsösre volt érvényben, megszűnik. 2015-től területalapú (és egyébként bármilyen) mezőgazdasági támogatást csak azok vehetnek igénybe, akik 2015-ben belépnek a SAPS rendszerébe, a belépés feltétele pedig a legalább 1 hektáros földhasználat. A cikk javasolja, hogy azok, akik ezzel nem rendelkeznek, azok szívességi földhasználattal (családtagok közt), részes műveléssel vagy felesbérlettel érjék el a szükséges határt. A szabálymódosítás ismét kiszámítható módon nyilatkoztatja ki számunkra a HATALOM (csak így, nagybetűvel, hiszen az efféle szabálymódosítások mögött a politika, a törvénykezés, az érdekcsoportok kiismerhetetlen, de következetes összefonódása áll) kisemmiző koncepcióját. Adófórum • Téma megtekintése - Területalapú támogatás bevallása. Míg az EU és kiváltképp Magyarország hivatalosan meghirdetett álláspontja a családi- és kisgazdaságok pártján áll, mit mutat a szabályozás valójában?
Mivel Magyarország közvetlen támogatási pénzügyi kerete közel azonos maradt a 2013. évivel, ezért mind az idén mind a jövőben a területalapú támogatások közel azonos szinten maradnak. A 2015-től induló új közvetlen támogatási rendszer számos kötelező és a tagállam számára önkéntes elemből épül fel. Kötelező az alaptámogatás, amely SAPS vagy jogosultságokon alapuló alaptámogatás. Szintén kötelező a tagállam számára az éves támogatási keretének 30%-át a zöldítésre fordítani. Ez új eleme a rendszernek, mely túlmutat az eddig ismert és alkalmazott kölcsönös megfeleltetésen. Szintén kötelezően bevezetendő a fiatal gazdák támogatása az I. pillérből, valamint a támogatások csökkentése, az ún. degresszió. A tagállam által szabadon választható elemek között szerepel a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása és a termeléshez kötött támogatások alkalmazása. Hírek, aktualitások |. Magyarország e két említett önkéntes elemet is bevezeti. Változtatni kell Az új rendszer egyik legfontosabb eleme az ún. "zöldítés". Ennek bevezetésére azért volt szükség, hogy az EU 2014-2020-as pénzügyi keretének tárgyalásakor az agrárbüdzsé nagymértékű csökkentését el lehessen kerülni.
Sorrendben a harmadik legnagyobb értékű támogatást, 116 200 eurót a Donáthban használt 83 hektár hegyvidéki legelőre négy évre kapta a bérlő. Bokor azt is közölte, hogy az idei területalapú támogatás 380 euró fölött lesz hektáronként, ilyen körülmények között egész nyugodtan kérhet az önkormányzat 170 eurót. Prágai Udvarkert: Húzd meg, ereszd meg: 2015 után nincs területalapú támogatás 1 hektár alatt. Ezért a legeltetési illetéket nem vonják vissza, és nem is csökkentik – szögezte le. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a következő esztendőkben a legelők kitakarítási ütemének függvényében csökkentsék az illetéket, és különbséget tegyenek a sík- és hegyvidéki legelők között. A polgármester a kézdiszéki önkormányzatoknál is érdeklődött a legeltetési díjak felől. Tudomása szerint Bereckben egy hektár legelő használata után 180 eurót, Kézdialmáson 455 lejt, Kézdiszentléleken 150, míg Kézdiszentkereszten 180 euró bérleti díjat fizetnek a gazdák. Előző írásunk 2013-04-18: Közélet -: A kormány nevében bocsánatot kért Victor Ponta azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek/akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a kommunista hatalom államosította.
Ez utóbbi módszer alkalmazásával elkerülhető, hogy a munkaintenzív ágazatokban jelentősen csökkenteni kelljen a támogatásokat. A Kormány még nem döntött arról, hogy milyen százalékos elvonást alkalmaz és ennek mikéntje is alapos megfontolást igényel. Az mindenképpen elsődleges szempont, hogy a munkaintenzív állattenyésztési és kertészeti ágazatokban ez ne jelentsen törést, és szintén prioritás, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaságban megmutatkozott foglalkoztatás bővülés továbbra is fennmaradjon. Azt is fontos látni, hogy a közvetlen támogatásokból így elvont források nem vesznek el a tagállam számára, hanem azok a pénzek a vidékfejlesztési pillérbe lesznek átcsoportosítva, az ott megvalósuló intézkedésekre fordíthatók. A támogatáscsökkentéssel kapcsolatos kormánydöntés várhatóan július közepe után születik meg. Magyarországnak legkésőbb augusztus 1-ig hivatalosan be kell jelentenie a degresszióval kapcsolatos több évre szóló döntését az EU Bizottságának.
Forrás: eu-info A 2015-től induló új közvetlen támogatási rendszer számos változást hoz. Lesz olyan gazda, aki biztosan kevesebb támogatásra lesz jogosult, de vannak olyan ágazatok is, ahol jól járhatnak a gazdálkodók. Ahogy arról már az beszámolt, jelentős változás előtt áll a hazai mezőgazdaság támogatás-politikája. Bevezetésre kerül számos új elem, mint például a zöldítésért járó rész, vagy a "degresszió", ami támogatások csökkentését jelenti - ráadásul ez utóbbi kötelező feladat. A hazai agrárpolitikai célokat szem előtt tartva alakítja ki az agrárkormányzat a lehetőségek közül a "magyar modellt". Ezért pl. az állattenyésztés és a kertészeti ágazat ösztönzésére a maximális mértékben kihasználják a termeléstől függő támogatásokra fordítható pénzügyi lehetőséget. A sok kis gazdaság adminisztrációjának könnyítésére bevezetik a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását, mely csaknem 80 ezer kisgazdaság számára jelent valódi egyszerűsítést. Elősegítendő a generációváltást illetve a fiatalok mezőgazdaságba csábítását a fiatal gazda plusztámogatást szintén az adható területi maximumig, azaz 90 hektárig nyújtják majd.
Februári lapszámunkban a szántóföldi termelés több ágazatába is bepillantunk interjúalanyaink segítségével. Arról kérdezünk kertészeket, szántóföldi növénytermesztőket, gyógynövénnyel foglalkozókat, hogy milyen tervekkel vágnak neki az idei évnek. Kicsiket és nagyokat egyaránt beszédre bírtunk, de itt most csak két kisebb gazdaságot mutatunk be, ízelítő gyanánt. Mit kezdjünk 70 hektárral? A szárító beszerzésének terve több megkérdezett gazdaságban is megjelenik. " Régi vágyálmom a szárító, de kicsi vagyok hozzá. Ahogy apáink mondták: ez a gazdaságméret az éhenhaláshoz sok, meggazdagodni kevés. Jó lenne, ha összeállnánk néhányan, és közösen vennénk meg, már mondogatom egy ideje a szomszédos gazdáknak" – sóhajt egy 70 hektáros Komárom-Esztergom megyei gazdaság vezetője. Itt tényleg sok az apró birtok. A föld gyarapítását esélytelennek érzi interjúalanyunk, már a traktorba szerelendő automata kormányzás ára is kihívás az életében. Ezért inkább a föld más irányú, jövedelmezőbb hasznosításán gondolkozik.
Az igazságért, de saját vélt igazságáért is gyakran fejjel ment a falnak, a következményekkel egyáltalán nem törődött. 1992-ben - máig tisztázatlan előzmények után - vérbe fagyva találták budaligeti házában. Súlyos koponyasérüléssel hónapokig feküdt kómában, nyolc év alatt tanult meg újra járni, beszélni és önállóan élni. Ő maga élete végéig nem hitte el, hogy baleset érte, meggyőződése volt, hogy meg akarták ölni. A legyőzhetetlen Oroszlán | Demokrata. Balesete után, amikor még a saját nevére sem emlékezett, József Attila verseit mondta fel. 2001-től kisebb szerepekben újra megjelent a színpadon, sőt filmekben is feltűnt, a televízióban kedvenc költője, József Attila egyik versét mondta el megrázóan, szemében a régi tűzzel. Utolsó epizódszerepét Szabó István Rokonok című filmjében játszotta el 2006-ban. Madaras József művészetét 1976-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben SZOT-díjjal, 1978-ban érdemes művészi címmel értékelték. 1978-ban elnyerte Monte Carlóban a legjobb férfialakítás díját, és ugyanebben az évben a locarnói filmfesztivál nagydíját.
Kis közönségnek mondott verseket vagy félórán át, a budakeszi kultúrházban. József Attilát. " ( Molnár Gál Péter írása 2000. május 12-én) "Madaras József Hábetler Janivá lett. Hábetlerré adta magát. Beleölte mindenét a szerepbe. Életre-halálra eljátszotta Fejes hősét. Befoghatatlan igazságérzetét a szerepben érvényesítette. " ( Molnár Gál Péter 1997-es kritikájából) A színművésznek részvétkönyvet nyitottak az interneten.
Gergő noszogat, menjek már ki a papához. – Jobban van – biztat –, csak magányos. Esztendőbe telik, mire elszánom magam. Aztán kezdek járogatni hozzá. Még meg van lassulva, még fáradtan törik át szavai torkán a heget. Nem bánja. - Isten elvitt a másvilágba – mosolyog a telihold. - Visszajöttem, nem akármi. A múltról beszélgetünk, meg a csillagokról. Régi titkokat világít meg tiszta logikával. Máskor égi jelekkel magyarázza a történelmet. A faliórát fürkészi folyton, percnyi pontossággal szedi a gyógyszereit. Néha versben beszél, akkor segítek rímeket keresni. – Mókázunk – kacsint olyankor. Öt körül fekszik, ágyában halomnyi könyv. Kicsit olvas, elalszik. hajnal előtt ébred, olvas reggelig, enni ad a kutyának, olvas megint. Ha kedve van, főz, de inkább almát eszik, meg kenyeret. Hétvégeken Béla, a budakeszi asztalos átviszi magukhoz ebédre. Ő csinálta a lépcsőt a házban. Józsi a számlákat a Kossuth-díjból fizeti, de annak fele már egy év alatt elmegy. Nyugdíja akkoriban huszonhétezer forint.