Lelki támogatást nyújtanak a határon túlról Debrecenbe érkező hallgatók és hozzátartozóik számára. Továbbra is várják a Debreceni Egyetem kollégiumaiban a háborús helyzet miatt a határon túlról érkezőket, akik nemcsak szállást, hanem lelki segítséget is kérhetnek. A Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központja is felajánlotta támogatását. A Debreceni Egyetem kollégiumaiban az orosz-ukrán háború kitörése utáni napokban mintegy 300 férőhelyet szabadítottak fel, hogy ezzel is segítsék a menekülőket. Megyei Lapok. Egyelőre a kapacitás kicsit több mint harmada telt be, így a tapasztalatok alapján elegendő helyet tud biztosítani az intézmény – nyilatkozta az egyetem honlapjának Csiszár Imre, a Debreceni Egyetem Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság vezetője. – A friss adataink szerint jelenleg mintegy 80 fő tartózkodik a Debreceni Egyetem kollégiumaiban. A legtöbben Debrecenben kértek szállást, de vannak Nyíregyházán és Szolnokon is rászorulók. Továbbra is legfőképpen Beregszászból érkeznek hozzánk, többségében magyar ajkú ukrajnaiak.
Keczán Mariann, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának igazgatóhelyettese szerint az egyik épület, amit előszeretettel látogatott az írónő, a városháza, édesapja munkahelye volt. Hozzátette, a másik helyszín a Nagytemplom, Szabó Magda szülei itt házasodtak össze, itt keresztelték meg lányukat. A harmadik fontos helyszín, amit a regényeiben is megörökített, az a kollégium épülete. Amíg édesanyja hangosan köszönt a Nagytemplomnak, amikor elhaladt előtte: "kezit csókolom, Nagytemplom! ", addig az édesapja a kollégium máló falait simogatta. Debreceni kossuth lajos kollégium utca. Szabó Magda szobra (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) A Dóczy gimnázium udvarán, a Szabó Magda-emlékházban egy olyan virtuális belvárosi sétán vehetnek részt az érdeklődők, ahol a Kossuth-díjas írónő emlékezete kíséri végig a látogatókat. Keczán Mariann elmondta, Szabó Magda legtöbb regénye azt mutatja, hogy Debrecen számára elsősorban menedéket jelentett. Hozzátette, az emlékházban igyekeztek ezt a hangulatot mind a virtuális útvonalon, mind pedig az enteriőrökben bemutatni.
DEAC - Debreceni Egyetem Dóczy Utcai Sportközpont - Business iroda Jótékonysági Korcsolyaest – 2022. 03. 08, kedd (19-22 óra) Debreceni Jégcsarnok
Karikó Katalin megjegyezte, kizárólag megfelelő kontrollal lehet összehasonlítani valamit.
Közélet A világhírű magyar biokémikus elmondta, félreértés, hogy a mutánsok az oltások miatt jönnek létre és terjednek. 2021. 03. Karikó Katalin a Pfizer vakcináról mondott fontosat: ennyiszer adható be - Kiskegyed. 24 | Szerző: VG Az oltások előrehaladtával egyre több hír jelenik meg olyanokról, akik az első vagy a második vakcina után megkapták a koronavírust. Ennek kapcsán a Szeretlek Magyarország megkereste a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, Amerikában élő magyar kutatót. Karikó Katalin a portálnak elmondta, hogy egyik oltóanyag sem véd meg a megfertőződéstől, csak a megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől óv meg. A vérben keringő ellenanyag, illetve az emlékező sejtek nem tudják megakadályozni a vírus szaporodását az orr- és szájnyálkahártya sejtjeiben. A Pfizer-vakcinára van adat, amely azt mutatja, hogy 30 százalékkal csökkenti a megfertőződés esélyét, illetve, hogy a megfertőződött, vakcinált személy kevesebb vírust terjeszt – magyarázta a friss Széchenyi-díjas kutató. A megbetegedéstől sem véd 100 százalékban egyetlen Covid–19-vakcina sem.
Napenergia-hasznosítás, génterápiás, illetve szöveti hegesedést gátló eljárások, cserélhető fejű harisnya, belső világítású táska, ujjtorna-készülék zongoristáknak – számtalan olyan nóvum, amelyet női feltalálóknak köszönhetünk. A nemzetközi nőnap alkalmából összegyűjtöttük a hölgyekhez köthető legérdekesebb oltalmakat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában többezer folyóméternyi szabadalmi leírás, iparjogvédelmi dokumentum található, amely a szervezet 1896-os megalapítása óta folyamatosan gyarapszik. Karikó katalin pfizer vakcina ceo. Ebben a történelmi jelentőségű gyűjteményben számtalan hölgyekhez köthető találmány újítás is van. Braun Paula zongoraművész például 1916-ban a zongoristák számára kifejlesztett ujjtorna készülékre, 1934-ben pedig billentyűs hangszerekhez épített kisegítő billentyűzetre nyújtott be szabadalmi igényt. A neves író, Karinthy Frigyes testvére, az egyébként fordítóként tevékenykedő Emmi a kicserélhető fejű harisnyát szabadalmaztatta 1932-ben. Freyberger Klára pedig a tomboló II.