A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Gergely Ágnes (Endrőd, 1933. október 5. ) magyar költő, prózaíró, esszéista, műfordító.
LOVAS ÉS AIRSOFT PÁLYA IS VÁRJA AZ AKTÍV KIKAPCSOLÓDÁSRA VÁGYÓKAT Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, feltétlenül látogass el a tiszaszigeti lovardába is, ahol e fenséges és lenyűgöző állatok hátán lovagolva a szabadság fogalma egy egészen új értelmet nyerhet. Melyik a legmelyebb pontja a foldnek?. Az pedig, amikor egy egész ménes vágtat boldogan a végeláthatatlan mező füves legelőin, felejthetetlen látványt nyújt minden állatbarátnak. De Tiszasziget azoknak is tökéletes célpont, akik valamilyen izgalmas időtöltést keresnek, hiszen a szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum területén lövészárkok, őrtornyok és védősáncok között próbálhatod ki magad, mennyire is célzol jól airsoft fegyvereddel. Kelj útra Magyar Andor operatőr kollégánk lencséjén keresztül Tiszaszigetre és tégy velünk egy virtuális utazást az ország majdnem legmélyebb pontjára: Operatőr: Magyar Andor,
Magyarország legmélyebb pontja 1986-ban a Rakonczay Zoltán vezette Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalban (OKTH) döntés született, hogy a leg-leg pontokat megjelölik hazánkban, összesen hét helyszínen. Ezek az alábbiak voltak: a négy égtájon a legészakibb-legdélibb, stb. pontok, az ország közepe: (Pusztavacs), valamint a legalacsonyabb (Tiszasziget) és a legmagasabb (Kékes tető) pontok. Az OKTH Dél-Alföldi Felügyelősége kapta meg a feladatot, hogy Tiszaszigeten, az ország legmélyebb pontján, helyezze el a kopjafa jellegű emlékművet. Abban az időben ez az intézmény végezte a természetvédelmi kezelést Békés és Csongrád megyében, valamint a hatósági feladatokat is elláta ott, és Bács-Kiskun megyében is. Az OKTH DAF munkatársai Tiszaszigeten, a falutól kb. Tisza legmélyebb ponta delgada. 1 - az akkori Jugoszlávia határától kb. 2 kilométerre, állították fel a tölgyfából készült, beton tuskóba foglalt oszlopt. Mint utóbb kiderült, a legmélyebb pont nem is a Tisza bal partján, hanem a túloldalon található Szeged-Gyálarét térségében.
Fotó: Forgó Angéla További útvonalát a Bodrogközből a hortobágy-kunsági és a borsodi-hevesi-jászsági területek határán ugyancsak süllyedékek jelölték ki. E mederváltozások során a Tisza keresztezte jobb parti mellékfolyóit és több ágra szakadt. Vize egyrészt a mellékfolyók régi medrében, másrészt a süllyedések által kijelölt új mederben folyt tovább. Vízrendszer A mai Tisza vízrendszere, amely még nem viselte magán jelentős nyomát az emberi beavatkozásoknak feltételezhetően a következőképpen alakult: A síkságra érkező folyó a Szamos torkolatánál észak felé fordult, majd 50-60 km-nyi út megtétele után Záhonynál ismét irányt váltott, nyugat-délnyugat felé folytatta útját, megkerülte a Tokaj-hegyet, majd Tiszaluc környékén a Sajó és Hernád hordalékkúpja mentén déli irányba kanyarodott. Alább a hevesi síkságon meanderezett, majd Csongrád környékén ismét dél felé vitte vizét. Ezen a szakaszon a jobb parti mellékfolyók levágott alsó folyásainak, illetve a helyi jellegű süllyedések változásának megfelelően több ér, kisebb folyóág szakadt ki testéből.