Manapság a legelterjedtebb módszer párásításra, térillatosításra és a lakásod, irodád díszítőelemeként is funkcionálnak. Csendes működése lehetővé teszi az éjszaki nyugodt alvást is, akár egész éjszaka is képes párologtatni a nagy víztartály kapacitásának köszönhetően. FEOL - Mi az ideális hőmérséklet, páratartalom a lakásban?. Aroma Diffúzorjaink Az Aroma Diffúzorok víz és illóolaj használatával működnek, és az ultrahangos technológiával kifejlesztett készülékek működésük közben nem keletkezik hő, így az illóolaj molekulái sem károsodnak, megmarad a terápiás hatásuk. Az ideális páratartalom fenntartása érdekében, válogass az Ultrahangos Aroma Diffúzor kollekciónkból!
Mi az, amiből ha túl sok van, ha túl kevés, egyiknek sem örülünk? NEM, nem a pénz! (Igen, a beltéri relatív páratartalomról van szó. Ha volt már gondod vele, olvasd végig és mindentudó leszel. ) Amióta az emberiség elkezdte elzárni az otthonát a külvilágtól (egész jól haladunk ezzel, gondoljunk csak a gépi szellőzéssel ellátott, légtömör passzívházakra), azóta törekszik a zárt tér ideális légállapotának megteremtésére: a megfelelő hőmérsékletű friss levegő "előállítására", amit szellőztetéssel, fűtéssel, hűtéssel érünk el. Ebből a felsorolásból a páratartalom sem maradhat ki, ugyanis az előbbiekkel szoros kapcsolatban van, azokkal együtt változik – pechünkre. Nyáron nem is probléma ez, csak fűtési időszakban, mert akkor különbözik jelentősen a kültéri és a beltéri levegő hőmérséklete. Az ideális páratartalom 40-60% között van, és ha nem tudod az mennyi, ideje beszerezni egy páratartalom-mérőt. Mi az a relatív páratartalom? Páratartalom a lakás helyiségeiben: Mennyi az ideális? - Ketkes.com. Amikor a cikkben páratartalomról írok, azalatt relatív páratartalmat értek, tehát a levegőben lévő páramennyiség és az adott hőmérsékletű levegő által felvehető összes pára mennyiségének a hányadosa.
Mitől lesz egy lakásban magas a páratartalom? Leginkább az újabb típusú (értsd. maximum 10-15 éves) nyílászárók miatt lehet, ugyanis kellően légtömören zárnak, kevés a kint-bent közötti légcsere (filtráció). A hatás fokozódik, ha nincsen semmilyen gépi szellőzés, és kevés a manuális szellőztetés is. Páratartalmat növelnek: zuhanyzás-fürdés, száradó ruhák, főzés, növények, fizikai tevékenységet végző ember (izzadás), de még a nyugalmi állapotban lévő ember, tehát TE is, miközben lélegzel. Mitől lesz egy lakásban alacsony a páratartalom? Ez pedig a régi típusú ajtók-ablakoknak köszönhető, ugyanis ezeknél túl magas a légcsere, túl sok kinti levegő érkezik, ami a fentebb leírtaknak megfelelően szárítja a szoba levegőjét. Hogyan csökkentsük a páratartalmat? A szellőzés erejével: Gyakori manuális szellőztetéssel A nyílászárókba vagy falba épített résszellőzővel, amelyek leghatékonyabban egy a fürdőben/wc-ben elhelyezett radiális, állandó üzemű elszívó ventillátorral együtt képesek a szükséges minimális légcseréről gondoskodni.
Túl száraz vagy túl párás a levegő a lakótérben? Egyik eset sem igazán ideális komfortérzetünk, valamint az egészségünk szempontjából, azonban nem is gondolnánk, hogy egyéb problémával is szembe kell néznünk, ha nem kezeljük megfelelően a helyzetet. A tetőszerkezetet érő belső nedvességterhelésről általában kevés szó esik. Nézzük, milyen hatással lehet szervezetünkre, valamint otthonunkra a nem megfelelő páratartalom. A lakótér optimális páratartalma 40-55%, de fontos tudni, hogy ebben az esetben relatív páratartalom ról beszélünk. A relatív páratartalom alatt az abszolút páratartalom és a levegő páratartalmának arányát értjük, vagyis a levegő által maximálisan tartalmazható vízgőzmennyiséghez képest mért pillanatnyi páratartalmat, azonos hőmérsékleten és nyomáson. Ha kétsége van afelől, hogy az otthoni páratartalom ideális-e, érdemes beszerezni egy páratartalom-mérőt, amellyel pillanatok alatt meggyőződhet arról, mennyire nedves vagy száraz a levegő. Száraz levegő a belső terekben Ha a páratartalom nem haladja meg a 35% -ot, akkor nagyon száraz levegő ről beszélünk.
Legjellemzőbb tünete a gyakori gyomorégés, de a reflux ennél sokkal szerteágazóbb jeleket is produkálhat a légúti és emésztőrendszeri panaszoktól kezdve az erőteljes fogromlásig bezárólag. A refluxról általában A reflux gyanúja a legtöbb esetben a gyomorszáj környékén – a szegycsont mögött – jelentkező fájdalom, nyomás és égő érzés kialakulását követően merül fel. Gyomorszáj fájdalom és néha hányinger?. A fájdalom azonban gyakran kisugározhat a hátba vagy a mellkas több pontjába, és jellemzően étkezés, illetve fekvő helyzet felvételét követően jelentkezik. Utóbbi oka leginkább az, hogy lefekvéskor a gyomor tartalma akadálytalanul tud visszaáramlani a nyelőcsőbe, ahol a magas savtartalom idézi elő a tüneteket. A betegség kapcsán beszélhetünk úgynevezett néma refluxról is. Olyan esetben élünk ezzel a megnevezéssel, ha a páciensnél nincs állandó gyomorégés, de mégis a reflux, avagy a gyomorsav visszafolyásából fakadó nyelőcsőgyulladás okozza a problémákat. Ilyenkor általában egyáltalán nincsenek fájdalmak, csak a fogak erőteljes romlásában, a torokkaparásban, a gyakori fulladásban vagy az alvászavarokban lehet észrevenni, hogy baj van.
Tisztelt Doktornő/Doktor Úr! 40 éves nő vagyok. Egy hete elkezdett fájni a gyomorszájam hányinger mellett. Órákon át tart, néha fél napig. Hasmenésem nincs. Gyomorégés ritkán, nem jellemző. Étkezéshez nem tudom kötni a jelenséget. Terhesség kizárva. Jelenleg is fáj, hányinger, puffadás. Kell-e vele orvoshoz mennem, vagy várjak még? Mit tehetek, hogy "házilag" helyrejöjjek? Lehet-e komolyabb betegség a háttérben? 2011. 12. Mik a reflux általános tünetei? - Árvai-Barta MED magánklinika. 09. | 20:57 Kedves Kérdező! Diétázzon, vegyen a patikában savtermelődést gátló és savlekötő szert, ne fogyasszon kávét, alkoholt, ne dohányozzon, igyon bő folyadékot. Ha nincs javulás, keresse fel a háziorvost! Orvosszakértő 2011. | 15:40
Ugyanakkor idősesebb korban, a hosszan tartó fájdalomcsillapító-szedés talaján kialakuló fekély olykor nem okoz semmiféle panaszt. Ilyen esetben a beteg már a fekély valamely szövődménye miatt kerül egészségügyi intézménybe (vérzés, gyomor-nyombél falának perforációja, azaz átfúródása). Diagnosztizálására a reflux-betegséghez hasonlóan a gyomortükrözés a legbiztosabb módszer. A beavatkozás során a betegség szövődményei által okozott elváltozásokat is orvosolni tudják. Epekövesség – Görcsös hasi fájdalom és hányinger Az epekövességre jellemző panasz a vissza-visszatérő görcsös fájdalom, hányinger és vezető kísérő tünete a betegségnek a jobb bordaív alatti fájdalom. A bordáktól a jobb váll, illetve a hát irányába is sugározhat a fájdalom. Jellemzője, hogy gyakran valamilyen étkezési kihágás ("túlevés", fűszeres-zsíros ételek) előzi meg. Az epekövesség szövődményeként hasnyálmirigy-gyulladás, sárgaság, epehólyag-átfúródás alakulhat ki. Hasi ultrahangos vizsgálat és vérkép elemzés alkalmas a diagnózis megállapítására.
Gyomorfájás esetén fontos figyelni arra, pontosan hol és meddig tart a fájdalom. Élete folyamán mindenki tapasztal valamilyen típusú gyomorfájást. Vannak olyan tünetek, amelyek gyomorfájás esetén is arra utalnak, hogy az önterápia, az otthoni pihenés, illetve várakozás nem elegendő. A következő tünetek tapasztalásakor azonnal fel kell keresni a háziorvost: nyelési nehézség vagy fájdalom, rendszeres hányás, vérzés, a testsúly gyors csökkenése, éjszakai pihenést megzavaró fájdalmak. A gyomorfájás mögött számos ok állhat, és a betegség diagnosztizálásához további vizsgálatok szükségesek. A gyomorfájás sokszor súlyosabb bajt is jelezhet, a továbbiakban a komolyabb megbetegedésre utaló jeleket az egyes diagnózisok szerint tekintjük át. Reflux-betegség A reflux vezető tünete a gyomorégés, a szegycsontba sugárzó fájdalom, a savas felböfögés és a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe, sőt akár a garatba is, valamint a tartós köhögés. Gyomor- illetve nyombélfekély Huzamosabb ideig fennálló felhasi fájdalom, ehhez társuló étvágytalanság, fogyás, hányinger, súlyos, szövődményes esetben pedig vérzés mind olyan panasz, amely gyomor- vagy nyombélfekélyre utalhat.