Az utóbbi pár hétben szinte minden arról szólt, mikorra lesz elég vakcina az országban a járvány legyőzéséhez. A vakcinák megjelenése reményt adott a világnak arra, hogy a lezárások véget érhetnek, és az élet visszatérhet a normális menetéhez. Ez a remény pedig elég erős ahhoz, hogy mindenki a lehető leghamarabb akarjon vakcinához jutni. Ezzel viszont problémák voltak, ugyanis nem csak a magyar kormány gondolja úgy, hogy nem érkezik elég vakcina a kontinensre. Az EU nemrég bejelentette, az a cél, hogy szeptember végére a felnőtt lakosság 70 százaléka be legyen oltva. Az EU odacsap az AstraZenecának, és ez mutatja, miért volt érdemes közösen vakcinát venni | 24.hu. Ehhez viszont a mostani oltási tempó ötszörösére lenne szükség. Most viszont úgy tűnik, nemhogy több vakcina nem érkezik Európába, hanem egyelőre csökkenni fog a mennyiség. Ennek bizonyos esetekben van magyarázata. A Pfizer/BioNTech vakcináját három helyen gyártják a világban, az egyik gyár Belgiumban van. A Pfizer nemrég közölte, hogy néhány hétig kevesebb vakcina fog érkezni, de azért, mert növelni akarják a gyártókapacitást, hogy február közepétől sokkal többet tudjanak gyártani.
A helyszínen készült amatőr felvétel szerint egy bombahatástalanító robot jelenleg is "helyszínel" a gyárnál:
Ezt világviszonylatban persze megelőzte az orosz Gemaleya Intézet által gyártott Szputnyik V névre keresztelt vakcina, amit már augusztusban engedélyeztek Oroszországban, azóta pedig már külföldön – többek között Dél-Koreában és Indiában – történő gyártását is elkezdték megszervezni. Ehhez hasonlóan a kínai Sinovac is már augusztus óta gyártja saját Covid-oltását, és ugyancsak az EU-nál és USA-nál gyorsabban reagáló piacok letarolását végzi éppen. Az idő pénz! Ötezer oxfordi vakcinát kaphat Bangladestől a magyar kormány - Blikk. A logisztika még inkább Az első és legalapvetőbb különbség a Covid elleni védőoltások között, hogy van közöttük olyan, ami már egyetlen injekció után védettséget biztosít, és olyan is, amiből az immunitás kialakításához két egymást követő oltásra van szükség. A Janssen vakcinájából és a Szputnyik V-ből például elég egy adagot beadni, míg a Pfizer és a Moderna vakcinájából két egymást követő oltás kell, az utóbbi esetében ráadásul egy hónapnak kell eltelnie a két dózis beadása között. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a logisztikát, a betegnek például kétszer kell felkeresni az oltóhelyet, és késlelteti a védettség kialakulását is, mivel az csak a második oltást követő 14–21 napon belül alakul ki.
Melyiket válasszuk? Bár a Moderna és a Pfizer-BioNTech oltásának általános hatékonysága magasabb, mint a Janssené, utóbbit pusztán ezért nem érdemes mellőzni, mert közel olyan jó a súlyos megbetegedés megelőzésében, mint az mRNS-alapúak, és ez fontos - hangsúlyozzák a szakemberek az Egyesült Államokban. Közegészségügyi szempontból lényeges, hogy minél több COVID-19 elleni oltóanyag legyen és ezeket - ha már az egészségügyi hatóságok engedélyezték - használjuk is. Astrazeneca hol gyártják share price. A Johnson&Johnson közvetlenül az engedélyezés után négymillió adag vakcina leszállítását ígérte. Magyarországon jelenleg ötféle vakcinával zajlik az oltás, ezek közül mindenki azt kapja, ami éppen jut neki, ha rákerül az oltási sor (a krónikus betegséggel élőket különféle módon rangsorolva). Az elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-oltóanyag mellett a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik V és Sinopham oltóanyagával is oltanak. Utóbbit múlt szerdán kezdték használni a háziorvosok.